Berta Sándor
Új laboratóriumokban kutatják az ember-gép interfészeket
Egy új neurológiai laboratóriumban tanulmányozzák az ember-gép interfészeket, míg a Toyota a mesterséges intelligenciát és a robotikát tanulmányozza.
A tudósokat már évtizedek óta lenyűgözi az agy, amelynek tanulmányozásából és a mért értékekből következtetni lehet az emberek állapotára, valamint az agy működésére. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek azok az ismeretek, amelyek a munkakörnyezetek és a műszaki eszközök emberbaráttá való átalakításához kapcsolódnak. Az új laboratóriumban többek között azt vizsgálják, hogy milyen folyamatok zajlanak az agyban akkor, ha valaki műszaki eszközt használ. Az így szerzett ismereteket felhasználnák az eddigieknél jobb és pontosabb ember-gép interfészek létrehozására, az emberek mentális és érzelmi állapotának felismerésére, valamint arra, hogy a különböző rendszerek jobban igazodjanak az egyéni igényekhez.
A kutatások középpontjában a járművezetőket segítő rendszerek, az ember-gép együttműködés és a tudományos munka áll. Wilhelm Bauer professzor, a Fraunhofer Társaság intézetvezetője szerint a laboratórium létrehozásával teljesen új szintre kerülnek a területtel kapcsolatos kutatások. A létesítmény egyúttal tesztelési környezetként is működik, ahol a szakemberek számos olyan kérdésre keresnek választ, amelyek több területet is érintenek.
Kathrin Pollmann és dr. Mathias Vukelic kutatók rámutattak, hogy ha az agy-gép interfészeket kiemeljük az egészségügyi környezetből, akkor a projektek középpontjába az embereket kell állítani. Az első programban azt vizsgálják, hogy mi zajlik a felhasználók agyában akkor, ha a vezetőket segítő rendszerekkel működnek együtt. Ennek megállapítására EEG-t és funkcionális közeli infravörös spektroszkópiát (fNIR) egyaránt használnak. Emellett tanulmányozzák az arc izomtevékenységeit is, így felismerhetik, hogy ha valaki nevet vagy egy bizonyos irányba néz.
A tapasztalatok felhasználásával olyan agy-gép interfészeket lehet majd kifejleszteni, amelyek felismerik a stresszt vagy az örömöt, s az adott hangulathoz vagy állapothoz igazítják a vezetőket segítő rendszereket. A munka során jelentkező motiváció és terhelések felmérése segíthet abban, hogy igazán emberbarát készülékeket lehessen kifejleszteni.
Szintén alapkutatásokkal kapcsolatos központot hoz létre a Toyota, melynek fő létesítménye a Szilícium-völgyben lesz. A világ legnagyobb autógyártója az új centrumban elsősorban a mesterséges intelligenciát és a robotikát akarja kutatni. A projektre a következő öt évben a konszern összesen egymilliárd dollárt szán - ezt Akio Toyoda, a társaság első embere jelentette be.
A létrehozandó Toyota Research Institute (TRI) Inc. hivatalosan 2016 januárjában kezdi meg a működését, s dr. Gill Pratt amerikai tudós és mérnök fogja vezetni. Az indoklás szerint a mesterséges intelligenciában ott van az a potenciál, hogy egy teljesen új ipar alakuljon ki belőle. Az új kutatóközpont Palo Altóban, a Stanford Egyetem mellett lesz, míg a második létesítményt az MIT mellett hozzák majd létre. A tervek alapján összesen 200 szakember fog dolgozni a két centrumban. Az új rendszereket elsősorban autókba és robotokba szánja a vállalat. Az utóbbiakat főleg az idősek gondozására lehetne felhasználni. A TRI segíthet megszüntetni az alapvető kutatások és a termékfejlesztések közötti szakadékot.
A tudósokat már évtizedek óta lenyűgözi az agy, amelynek tanulmányozásából és a mért értékekből következtetni lehet az emberek állapotára, valamint az agy működésére. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek azok az ismeretek, amelyek a munkakörnyezetek és a műszaki eszközök emberbaráttá való átalakításához kapcsolódnak. Az új laboratóriumban többek között azt vizsgálják, hogy milyen folyamatok zajlanak az agyban akkor, ha valaki műszaki eszközt használ. Az így szerzett ismereteket felhasználnák az eddigieknél jobb és pontosabb ember-gép interfészek létrehozására, az emberek mentális és érzelmi állapotának felismerésére, valamint arra, hogy a különböző rendszerek jobban igazodjanak az egyéni igényekhez.
A kutatások középpontjában a járművezetőket segítő rendszerek, az ember-gép együttműködés és a tudományos munka áll. Wilhelm Bauer professzor, a Fraunhofer Társaság intézetvezetője szerint a laboratórium létrehozásával teljesen új szintre kerülnek a területtel kapcsolatos kutatások. A létesítmény egyúttal tesztelési környezetként is működik, ahol a szakemberek számos olyan kérdésre keresnek választ, amelyek több területet is érintenek.
Kathrin Pollmann és dr. Mathias Vukelic kutatók rámutattak, hogy ha az agy-gép interfészeket kiemeljük az egészségügyi környezetből, akkor a projektek középpontjába az embereket kell állítani. Az első programban azt vizsgálják, hogy mi zajlik a felhasználók agyában akkor, ha a vezetőket segítő rendszerekkel működnek együtt. Ennek megállapítására EEG-t és funkcionális közeli infravörös spektroszkópiát (fNIR) egyaránt használnak. Emellett tanulmányozzák az arc izomtevékenységeit is, így felismerhetik, hogy ha valaki nevet vagy egy bizonyos irányba néz.
A tapasztalatok felhasználásával olyan agy-gép interfészeket lehet majd kifejleszteni, amelyek felismerik a stresszt vagy az örömöt, s az adott hangulathoz vagy állapothoz igazítják a vezetőket segítő rendszereket. A munka során jelentkező motiváció és terhelések felmérése segíthet abban, hogy igazán emberbarát készülékeket lehessen kifejleszteni.
Szintén alapkutatásokkal kapcsolatos központot hoz létre a Toyota, melynek fő létesítménye a Szilícium-völgyben lesz. A világ legnagyobb autógyártója az új centrumban elsősorban a mesterséges intelligenciát és a robotikát akarja kutatni. A projektre a következő öt évben a konszern összesen egymilliárd dollárt szán - ezt Akio Toyoda, a társaság első embere jelentette be.
A létrehozandó Toyota Research Institute (TRI) Inc. hivatalosan 2016 januárjában kezdi meg a működését, s dr. Gill Pratt amerikai tudós és mérnök fogja vezetni. Az indoklás szerint a mesterséges intelligenciában ott van az a potenciál, hogy egy teljesen új ipar alakuljon ki belőle. Az új kutatóközpont Palo Altóban, a Stanford Egyetem mellett lesz, míg a második létesítményt az MIT mellett hozzák majd létre. A tervek alapján összesen 200 szakember fog dolgozni a két centrumban. Az új rendszereket elsősorban autókba és robotokba szánja a vállalat. Az utóbbiakat főleg az idősek gondozására lehetne felhasználni. A TRI segíthet megszüntetni az alapvető kutatások és a termékfejlesztések közötti szakadékot.