Berta Sándor
25 éve debütált az első autós navigációs rendszer
A gépkocsikba szerelt első navigációs megoldások 1989-ben kerültek piacra,
2030-ra már elterjedhetnek a közúti robotjárművek.
Az első navigációs rendszer szenzorokból és iránytűből állt, amelyek információi megjelentek az eltárolt térképeken. A termék 7000 márkába került. Az 1990-es évek közepén az újabb, immár GPS-szel felszerelt modellek ára 4000 márka volt. Az első megrendelők között voltak a német posta, a különböző mentőszolgálatok, valamint Los Angeles tűzoltósága. A fejlesztések Európában és Japánban egymással párhuzamosan zajlottak, de a küzdelemből végül a Bosch került ki győztesen.
Napjainkra a GPS már alapfunkciónak számít, viszont a navigációs rendszereknek komoly kihívókkal kell szembenézniük: az okostelefonok és az azokon futtatható alkalmazások egyre nagyobb nyomás alá helyezik az olyan gyártókat, mint a TomTom vagy a Garmin, bevételeik folyamatosan csökkennek. A jövőben a navigációs rendszerek ismét előtérbe kerülhetnek, hiszen a robotautók elterjedésével egyre nagyobb szükség lesz a nagyon precíz digitális térképekre. A gyártók igyekeznek megfelelő partnereket találni, a TomTom például a Bosch és a Volkswagen mérnökeivel fogott össze, míg a Continental partnere a Nokia lett.
A navigációs megoldások egyre inkább összeolvadnak a fedélzeti rendszerekkel és az úgynevezett elektronikus horizonttal, amelynél a helyi adatfelhők segítségével látják el valós idejű információkkal. Ezen a területen a Continental az IBM-mel működik együtt, hogy tájékoztatni tudja az autósokat az időjárási viszonyokról, valamint felkészítse őket az esetleges balesetekre és a dugókra. Helmut Matschi, a konszern vezetője azt mondta, hogy mindez már pillantást jelent a jövőbe és az autósokat, illetve a gépkocsikat időben fel kell készíteni a jövőbeli útvonalakra és csökkenteni kell a járművek fogyasztását.
Az elektronikus horizontok megalkotásán nemcsak a Continental dolgozik, hanem a Bosch is. Így elkerülhetővé válnak a jeges hidak és utak, a 3D útvonalprofilok segítségével elkerülőutakat lehet tervezni; megtudható, hogy hol vannak veszélyes kanyarok és útszakaszok, vagy hol van éppen a legközelebbi vagy a legolcsóbb benzinkút.
A tökéletes információszolgáltatástól pedig már nincs messze az önmüködő vezetés. Wolfgang Bernhart, a Roland Berger cég tanácsadója szerint a robotgépkocsik alapvetően megváltoztathatják a most ismert autóipart. Az új technológiák először csak plusz bevételeket jelentenek majd: az alkatrészek piacán az új megrendelések értéke elérheti akár a 40 milliárd dollárt is, míg a szoftverek területén a 20 milliárd dollárt. Gyártók, beszállítók, internetes konszernek és szoftverfejlesztők fognak versenyezni ezért a területért, s annak első helyéért.
Bernhart szerint az új technológiák alkalmazása és elterjedése nemcsak kevesebb balesetet eredményezhet, csökkentheti a dugók számát és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint növelheti a kényelmet, hanem az új üzleti modellek alapját is jelentheti. A mostani autómegosztó- és bérautó-koncepciók átalakulhatnak úgynevezett igény szerinti (Mobility-on-Demand) és utazásonként fizetendő (Pay-per-Ride) koncepciókká, amelyek már egyértelműen robotjárművekre épülnek majd.
Az elemzők arra számítanak, hogy a jövőben háttérbe szorulhatnak a saját tulajdonú gépkocsik és a gyártók a különböző szolgáltatásaikhoz megfelelő autókat fognak kínálni: kis hatótávolságú modelleket a belvárosi közlekedéshez és nagy hatótávolságúakat a hosszabb utakra. A legfontosabb kérdések azok lesznek, hogy ki fogja kifejleszteni a szükséges algoritmusokat és mely szabványok terjednek majd el, és az is kérdéses, hogy az autógyártók vagy a technológiai vállalkozások tulajdonában lesznek-e a licencek. Bernhart ugyanakkor azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a gyártók teljesen elveszítenék a pozícióikat, de az a veszély nagyon is valós, hogy gyengülhet a befolyásuk.
Az első navigációs rendszer szenzorokból és iránytűből állt, amelyek információi megjelentek az eltárolt térképeken. A termék 7000 márkába került. Az 1990-es évek közepén az újabb, immár GPS-szel felszerelt modellek ára 4000 márka volt. Az első megrendelők között voltak a német posta, a különböző mentőszolgálatok, valamint Los Angeles tűzoltósága. A fejlesztések Európában és Japánban egymással párhuzamosan zajlottak, de a küzdelemből végül a Bosch került ki győztesen.
Napjainkra a GPS már alapfunkciónak számít, viszont a navigációs rendszereknek komoly kihívókkal kell szembenézniük: az okostelefonok és az azokon futtatható alkalmazások egyre nagyobb nyomás alá helyezik az olyan gyártókat, mint a TomTom vagy a Garmin, bevételeik folyamatosan csökkennek. A jövőben a navigációs rendszerek ismét előtérbe kerülhetnek, hiszen a robotautók elterjedésével egyre nagyobb szükség lesz a nagyon precíz digitális térképekre. A gyártók igyekeznek megfelelő partnereket találni, a TomTom például a Bosch és a Volkswagen mérnökeivel fogott össze, míg a Continental partnere a Nokia lett.
A navigációs megoldások egyre inkább összeolvadnak a fedélzeti rendszerekkel és az úgynevezett elektronikus horizonttal, amelynél a helyi adatfelhők segítségével látják el valós idejű információkkal. Ezen a területen a Continental az IBM-mel működik együtt, hogy tájékoztatni tudja az autósokat az időjárási viszonyokról, valamint felkészítse őket az esetleges balesetekre és a dugókra. Helmut Matschi, a konszern vezetője azt mondta, hogy mindez már pillantást jelent a jövőbe és az autósokat, illetve a gépkocsikat időben fel kell készíteni a jövőbeli útvonalakra és csökkenteni kell a járművek fogyasztását.
Az elektronikus horizontok megalkotásán nemcsak a Continental dolgozik, hanem a Bosch is. Így elkerülhetővé válnak a jeges hidak és utak, a 3D útvonalprofilok segítségével elkerülőutakat lehet tervezni; megtudható, hogy hol vannak veszélyes kanyarok és útszakaszok, vagy hol van éppen a legközelebbi vagy a legolcsóbb benzinkút.
A tökéletes információszolgáltatástól pedig már nincs messze az önmüködő vezetés. Wolfgang Bernhart, a Roland Berger cég tanácsadója szerint a robotgépkocsik alapvetően megváltoztathatják a most ismert autóipart. Az új technológiák először csak plusz bevételeket jelentenek majd: az alkatrészek piacán az új megrendelések értéke elérheti akár a 40 milliárd dollárt is, míg a szoftverek területén a 20 milliárd dollárt. Gyártók, beszállítók, internetes konszernek és szoftverfejlesztők fognak versenyezni ezért a területért, s annak első helyéért.
Bernhart szerint az új technológiák alkalmazása és elterjedése nemcsak kevesebb balesetet eredményezhet, csökkentheti a dugók számát és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint növelheti a kényelmet, hanem az új üzleti modellek alapját is jelentheti. A mostani autómegosztó- és bérautó-koncepciók átalakulhatnak úgynevezett igény szerinti (Mobility-on-Demand) és utazásonként fizetendő (Pay-per-Ride) koncepciókká, amelyek már egyértelműen robotjárművekre épülnek majd.
Az elemzők arra számítanak, hogy a jövőben háttérbe szorulhatnak a saját tulajdonú gépkocsik és a gyártók a különböző szolgáltatásaikhoz megfelelő autókat fognak kínálni: kis hatótávolságú modelleket a belvárosi közlekedéshez és nagy hatótávolságúakat a hosszabb utakra. A legfontosabb kérdések azok lesznek, hogy ki fogja kifejleszteni a szükséges algoritmusokat és mely szabványok terjednek majd el, és az is kérdéses, hogy az autógyártók vagy a technológiai vállalkozások tulajdonában lesznek-e a licencek. Bernhart ugyanakkor azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a gyártók teljesen elveszítenék a pozícióikat, de az a veszély nagyon is valós, hogy gyengülhet a befolyásuk.