Kiadó: Sega
Fejlesztő: Relic Entertainment
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4400 2,0 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 4600+ processzor, Nvidia GeForce 8800 GS vagy ATI Radeon HD 2900 GT grafikus kártya, 2 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad Q6400 2,13 GHz-es vagy AMD Phenom 9600B Quad-Core processzor, Nvidia GeForce GTS 450 vagy ATI Radeon HD 4850 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Company of Heroes, Men of War
Kategória: stratégia

Amikor 2006 magasságában megjelent a színen a Relic Entertainment által fejlesztett Company of Heroes, a játékvilág már kezdte mellőzni a második világháborús tematikát. Habár a kérdéses időintervallumot feldolgozó stratégiák akkor még fénykorukat élték, de az FPS-játékok között egyre inkább eluralkodott a modern hadviselés témaköre. Ettől eltekintve azonban az alkotás így is képes volt hatalmas sikereket elérni, eleddig négymillió példány kelt el belőle világszerte - a két kiegészítőt beleszámítva -, azonban mégis hosszú és kínkeserves éveket kellett várni arra, hogy végül megkapja jól megérdemelt folytatását.

Nem elég ugyanis, hogy 2012-ig kellett tűkön ülnünk a Company of Heroes 2 bejelentéséért, de a háttérben a projektet kiadóként gondozó THQ csődje miatt hetekig úgy hittük, hogy a játéknak befellegzett. Az utolsó pillanatban azonban megjelent a Sega, és teljes egészében keblükre ölelték a Relic Entertainment csapatát, majd addig támogatták őket, amíg meg nem jelenhetett a Company of Heroes évek óta várt folytatása, ami már a kampány betöltésének első perceit követően garantáltan belopja magát az első rész rajongóinak szívébe.


Mindezt azért lehet ennyire magabiztosan kijelenteni, mert a fejlesztők szinte semmit sem módosítottak a korábban alkalmazott recepten, így tulajdonképpen elővették a bemutatkozó rész alapjait, megfűszerezték némi újdonsággal, és sikerüket máris biztosították. A Company of Heroes 2 esetében az egyik legnagyobb újdonság, hogy a kampány középpontjában a szovjetek állnak, így őket irányítva kell megverekednünk a német haderővel. Ennek köszönhetően az 1941-es Barbarossa hadművelettől kezdve Berlin 1945-ös ostromáig élhetjük át a világégés legfontosabb eseményeit, de néhány küldetés erejéig kisebb ütközeteket, sőt, helyenként még fikciókat is belefont a sztoriba a Relic Entertainment fejlesztőcsapata, természetesen a józan ész határain belül.

A kampány történetét egy valamikori szovjet hadnagy, Lev Abramovich Isakovich visszaemlékezéseinek segítségével ismerhetjük meg - aki 1952-ben, egy gulágban idézi fel a háború borzalmait -, aminek köszönhetően korántsem kronologikus sorrendben élhetjük át az eseményeket. Az első küldetés során például rögtön Sztálingrád véres ostroma vár ránk, amelynek keretein belül azt a feladatot kapjuk, hogy kiverjük a városból az akkorra már alaposan meggyengült németeket.


Mivel a játékmenet szinte minden téren az első részre, illetve a kiegészítőkre épül, ezért már ezt a feladatot is gyakorlott parancsnokként vezényelhetjük le, de azért érkezett annyi újdonság, hogy a kampány végéig garantáltan ne unjunk rá a folyamatos csatározásokra. Merthogy a Company of Heroes 2 semmilyen formában sem szerette volna feltalálni a spanyolviaszt, az alkotók mindössze egy nagyszerű második világháborús stratégiát akartak megvalósítani, ami többnyire sikerült is nekik. Mindez annak ellenére is kijelenthető, hogy a küldetések során a jól ismert klisékkel találkozhatunk, így például hol támadnunk, hol védekeznünk kell, a mellékes teendők pedig ezekre épülnek majd fel.

A legtöbb stratégiához hasonlóan a Relic Entertainment alkotására is jellemző a fokozatosság, így egyre nagyobb pályák és egyre több lehetőség vár majd ránk, minél komolyabb tisztséget töltünk be a szovjet hadseregben. Ennek köszönhetően, míg az első bevetések során szinte csak gyalogos katonákat irányíthatunk, addig a későbbiekben megjelennek a gépesített egységek, végül pedig a páncélosok, amelyek újfent több pályán is központi szerepet játszanak majd. Természetesen ezúttal sem hívhatunk egyszerre milliókat a harcba, így erősen meg lesz kötve a kezünk a bevethető egységek számát illetően, de a fejlesztők szerencsére úgy határozták meg ezt a mennyiséget, hogy nehézségi szinttől függően még kényelmesen kivitelezhetők legyenek az összecsapások. Nem kell kétségbe esnünk azonban, ha embereink elhullottak a csatamezőn, mert bármikor hívhatunk erősítést, ugyanakkor érdemes vigyáznunk bakáinkra, hiszen folyamatosan szinteket lépnek, ezáltal nem csak a moráljuk nő meg, hanem újabb lehetőségeket is elérhetnek. Egy egyszerű példával szemléltetve, az egyik gyalogos egységünk például nem csak repeszgránátot, hanem füstgránátot is képes lesz alkalmazni néhány sikeres bevetést követően.


A Company of Heroes 2-ben azonban bármennyire is fontos lesz embereink élete, nem tudunk majd olyan személyes kapcsolatot kialakítani velük, mint például a Men of War-sorozatban, de a csapatirányítás vagy a páncélosok kezelhetősége sem lett annyira letisztult, mint a műfaj egyik etalonjának számító franchise esetében. A Relic Entertainment azonban nem akart senkit és semmit sem lemásolni, de ettől függetlenül is központi szerepet kapott a játékmenetben a fedezékrendszer alkalmazása, ami mellett a területfoglalás szerepe is óriási lesz, hiszen általuk szerezhetünk újabb ellátmányt és pontokat haderőnknek, amiből többek között az erősítés költségeit fedezhetjük.

Az egyjátékos mód mellett viszont a fejlesztők arról is gondoskodtak, hogy a többjátékos élmények segítségével hosszú hónapokra elegendő szórakozásban lehessen részünk. Ennek köszönhetően létrehozhatjuk saját hadseregünket - a németek is választhatók lesznek -, oldalukon pedig szinteket lépve és újabb képességeket feloldva megmérkőzhetünk más tábornokokkal is. A többjátékos mód keretein belül az összecsapások lényegesen különböznek majd a kampány küldetéseitől, így például mindennél nagyobb hangsúlyt kap a területfoglalás, valamint az építkezés, ami esetünkben az egységeket feloldó, illetve gyártó épületekre korlátozódik.


Az összecsapások célja minden esetben az lesz, hogy minél több régiót elfoglaljunk a csatatéren, és felülkerekedjünk ellenfeleinken. Apró észrevétel, hogy a Relic Entertainment részéről egy kis elfogultságot érezhetünk az oroszok irányába, hiszen a német egységekhez képest lényeges erőfölény figyelhető meg a szovjet páncélosok tekintetében, ami kiváltképp az éles helyzetekben rendkívül frusztráló. A hagyományos multiplayer mellett a fejlesztők gondoskodtak ugyanakkor egyéb kihívásokról is, így például ott lesz a Theater of War játékmód, amelyben híres történelmi ütközeteket vagy kihívásokat élhetünk át, akár a mesterséges intelligencia ellen is. Grafika: Bármennyire is tekinthető részletesen kidolgozottnak a Company of Heroes 2 külleme, az optimalizálással így is akadtak problémái a készítőknek. Ennek köszönhetően ahhoz, hogy DirectX 11-ben minden beállítást a maximumra tudjunk húzni, elengedhetetlen lesz egy bivalyerős számítógép, máskülönben - főleg közelebbről szemlélve az eseményeket - találhatunk néhány kritikán aluli megoldást. A játék azonban nem emiatt kapta meg az öt csillagot, sokkal inkább azért, mert teljesen másképp mutatja be nekünk a második világháborút, mint a korábbi stratégiák többsége.

A filmszerű megoldások mellett így egy sötét és elkeseredett küzdelembe csöppenhetünk majd bele, amit még hangulatosabbá varázsol a hírhedt orosz tél. Az időjárás egyébiránt különösen fontos szerepet kapott a játékban, így nem csak látványos, ahogy a hó belepi egységeinket, hanem a fagynak és a havas viharoknak a játékmenetre is hatásai vannak. Embereink például megfagynak, mozgásuk lelassul, a jeges folyók pedig akár stratégiai pontokként is szolgálhatnak, ha az ellenfél seregei alatt berobbantjuk a befagyott felszínt. Összességében tehát nagyon is kiemelkedő, amit az Essence Engine 3.0-val kiviteleztek a készítők, egyetlen probléma, hogy teljes szépségében csak nagyon kevesen tudják majd élvezni a végeredményt.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület tekintetében nem lehetne belekötni a Company of Heroes 2-be, hiszen az első rész felújított, átdolgozott és kibővített változata fogad minket. Az irányítás szempontjából szintén nincsenek különösebb problémák, ellenben akad egyetlen olyan tényező, ami már önmagában is indokolja a pontlevonást. Ez nem más, mint a kamera forgatásának lehetősége. Alapból viszonylag kis területeket kezel a játék, azonban 2013-ban a stratégiarajongók részéről az egyik legminimálisabb elvárás, hogy a csatateret minden szögből átvizsgálhassuk. Ez már a Men of War-sorozatnak sem okozott különösebb problémát!

Játszhatóság: Az elnyújtott kampány hosszú órákra, sőt, apránként adagolva napokra és hetekre a képernyő elé szegezi még a legkeményebb stratégákat is, ugyanakkor a többjátékos mód, valamint a különféle kihívások miatt hónapokra elegendő játszani való társul a Company of Heroes 2 mellé. Egy fikarcnyi hiányérzetünk sem lehet ezen a téren!

Intelligencia, nehézség: A nehézség kiválóan skálázható, így ezzel kapcsolatban mindenki megtalálhatja számításait, a mesterséges intelligencia terén azonban sajnálatos módon sikerült alulmúlniuk magukat a fejlesztőknek. Habár az ellenfelek viszonylag jól reagálnak cselekedeteinkre - azért ezen a téren is lenne javítanivaló -, de amit saját egységeink bemutatnak a csatamezőn, az megindokolja a pontlevonást. Hadseregünk útkeresése ugyanis finoman szólva is borzasztóra sikerült, a programozott intelligencia gyakran hosszú másodpercekig gondolkozik azon, hogy milyen irányban közelítse meg a kijelölt célpontot, majd rendre a rossz útvonal mellett voksol. Rengeteg frissítés kell még ahhoz, hogy a jövőben javuljon ezen a téren a program.

Hangok, zene: Habár a Company of Heroes 2 zenéi nem lettek túl emlékezetesek, de a hangok és effektek terén sikerült komoly minőséget produkálniuk a fejlesztőknek. Különösen kiemelkednek a fegyverhangok és a robbanáseffektek, de a szinkronokkal kapcsolatban akadnak hiányosságok.

Összegzés: Nem sikerült tehát hibátlanul a Relic Entertainment alkotása, de mivel a téma és a műfaj keresztezését manapság kevés alkotás tűzi zászlajára, ezért részben unikumnak tekinthető a Company of Heroes 2, ami számtalan apró újdonsággal emelkedik a legjobbak közé. A tartalmas egyjátékos kampány, az összetett és hetekre kikapcsolódást nyújtó multiplayer vagy az időjárás hatásainak beépítése a játékmenetbe mind-mind olyan tényezők, amelyek az idei év egyik legjobb stratégiájává teszik az alkotást. Jöhetnek a kiegészítők!