MTI

Magyarországon építik fel Európa legnagyobb kapacitású adatközpontját

"Magyarország egyik legkiemelkedőbb, huszonegyedik századi projektjét jelentjük ma be" - mondta Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter a Budapesten létesítendő, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező adatközpontja, a [email protected] projekt sajtótájékoztatóján.

Az összesen mintegy 50 milliárd forint értékű informatikai, hálózati, főként a tudományos munkát és kutatást támogató projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén. A kezdetben másodpercenként 100, majd később 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központnak 2013. január 1-én már működnie kell. A hálózat és a központ például 4 millió könyv tartalmát 25 perc alatt képes továbbítani, és már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi jelenleg a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges.


A projektindító eseményen a miniszter kifejtette, a világ most ránk figyel, mert itt valósulhat meg az a korszakalkotó beruházás, amely Európának a legnagyobb adatátviteli informatikai központja lesz. A központ révén 2013 elején Genf és Budapest között ultra szélessávú hálózati kapcsolat jön létre. A világszínvonalú adatközpont képes lesz csúcssebességgel továbbítani a CERN kutatóintézet részecskegyorsítójából nyert adatokat az új, kimagasló műszaki jellemzőkkel bíró budapesti géptermi komplexumba. A miniszter megnyitó beszédében elmondta, az állami támogatást élvező pályázatot tavaly októberben nyújtották be a CERN-hez. Huszonnyolc ország tett ajánlatot. Magyarország a többi között Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyert. Ez pedig a miniszter szerint önmagában is bizonyítja, hogy kimagasló volt a magyar pályázat.

Németh Lászlóné elmondta, nem véletlen, hogy az egyedülálló csúcstechnológiát képviselő beruházás Magyarországon valósul meg, hiszen a magyarok híresek szellemi képességeikről, a kutatási eredményeikről és arról, hogy jól tudnak együttműködni másokkal. A miniszter kifejtette, ez a beruházás is hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos hírnevének öregbítéséhez. Német Lászlóné elmondta azt is, hogy akkor válik a tudás és a tudomány valódi kitörési ponttá, ha az állam is támogatja a vállalatok, tudományos műhelyek munkáját, a gazdasági, társadalmi üzleti szféra képviselőit.


Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, nagy siker az ország, az akadémia és a Wigner kutatóközpont számára, hogy itt épül meg a világ egyik legnagyobb adatátviteli központja. Az épület és a gépészet 8,5 milliárd forintba kerül, míg például a számítógépekre és egyéb berendezésekre több mint 40 milliárd forintot költenek. A magyar állam 8,5 milliárd forinttal járul hozzá a projekt megvalósításához. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az eseményen kifejtette, a projekt azt bizonyítja, hogy az állam és a magánszereplők képesek hasznosan együttműködni.

A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van, Magyarország 1992-ben csatlakozott a szervezethez. A nagyenergiás részecske- és magfizika kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumként működik, amelyet a világ minden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról 60-70 mérnök, fizikus és informatikus, szakember és mesterdiák vesz részt a CERN különböző kísérleteiben. Az MTA Wigner FK a nemzetközi kutatások egyik kulcsszereplője, ahol például részecskefizikai, magfizikai kutatásokat folytatnak, illetve továbbfejlesztik az adatkezelést és az adatfeldolgozást, valamint az ezt segítő információtechnológiát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #19
    Meg hogy kinek térülnek meg. Mert nem mi kutatunk a cuccon, hanem a CERN tudósai, és meg lennék lepődve ha az ott elért eredményekből magyar cégek profitálnának, nem a gazdag nyugati államok cégei.

    Most ugye az van, hogy egy 40-50 milliós beruházás durván 1/5 fizetik a mi adónkból, 4/5 részét meg az összes többi európai állam adójából. A magas technikát képviselő európai cégek közül (akik ebből valaha még profitálhatnak) van kb 1 ezrelék se magyar tulajdonban. Akkor mire fel is a 20%-os költség vállalás? Gavallérok vagyunk, miközben kilóg a s.ggünk a gatyából?
  • lordsithlord #18
    Valóban, a cikk nem egyértelműen fogalmaz, így félrevezető.
    A célra kiépítenek egy dedikált gerinchálót, tehát a hazai netes forgalmat nem fogja érinteni, de a cikkben leírtak alapján ez nem derül ki egyértelműen. Én is csak most értettem meg, mivel egy informatikai konferencián ez is szóba került és elmondták, hogyan is fog kinézni a dolog.
  • Omega #17
    Az alapkutatásba fektetett pénz egyszer meg fog térülni, csak még nem tudjuk hogy pontosan mikor és milyen formában.
  • Komolytalan #16
    Azért az a 8.5 milliárd amit marha gálánsan megint odaadunk soha a büdös életben nem fog megtérülni.
  • Komolytalan #15
    BIX forgalom az a szolgáltatók egymás közötti forgalma. Külföldi sávszél teljesen más téma, jellemzően töredékével rendelkeznek külföldre (5-10%), mint belföldre. Nézd meg mondjuk ezt a hosting ajánlatot:
    - 100Mbit garantált belföld, 5Mbit garantált külföld vagy
    - 300Mbit garantált belföld, 5Mbit garantált külföld

    Szóval ha a CERN felé akarnak 400 Gbites kanócot, akkor ahhoz feltehetőleg ásni kell, vagy megvenni jelenleg kihasználatlan, tartalék optikai hálózatokat (de szerintem nincs ennyi). Ráadásul nem lesz elég Bécsig húzni a kanócot, ahogy szokták, hanem fel kell bővíteni a sávszélt egészen Svájcig.
  • anubys1984 #14
    Szerintem a többség nem is gondolta azt, hogy ennek bármi köze lesz a hazai netes forgalomhoz, itt az a mondat "akasztott" ki egyeseket, hogy már a kezdeti sávszél elég lenne a hazai lakosságnak.
  • Thrawn #13
    Úgy tudom, ennek semmi köze nem lesz a magyar gerinchálózathoz, a CERN-hez kiépítik a megfelelő vonalat. Amúgy meg a többi panaszkodónak mondom: ez a project nem előlük viszi el a fejlesztési pénzeket, ennek ahhoz semmi köze, hogy hol milyen hálózatot építettek (vagy sem).
  • lordsithlord #12
    Ez a teljes hazai netforgalom. Ebben benne van minden, az országon belüli és a kifelé irányuló forgalmazás is.
  • Lucy in the Sky #11
    Most lehet hogy hülyeséget mondok, de ezek az adatok a belföldi forgalomra vonatkoznak (ill. az össz forgalomra?), míg az LHC (a cikk különböző kísérleteket ír, de azért valszeg ez az elsődleges erőforrásvámpír) Svájcban van. Tehát a nemzetközi backbone-on ki tudja mekkora a forgalom - ami biztos, hogy a torrentoldalak által generált nem csekély extrát erre vonatkozólag a számaidból nyugodtan le lehet vonni, a többi, határon belüli tevékenységgel egyetemben.
    A 400gbps egyértelműen kábelfektetést jelent, amit ennyi pénzből csak megoldanak valahogy :)
  • nlght #10
    január 1-re kész lesz? hol lehet fogadni, hogy nem lesz kész? a házamat is ráteszem...

    amúgy durva, hogy a top10-ben benne van szlovákia és románia is: TOP 10 internet sávszélesség