Gyurkity Péter
Indul a Youtube TV és a Google zenei platformja
Az elmúlt hetekben kiszivárgott hírmorzsákból kitűnik, hogy a Google mely irányokban szeretne továbbfejlődni, hogy még jobban kiterjessze befolyását. Mindkét terület, vagyis a televíziós és a zenei tartalmak, régi kiszemeltnek számítanak a keresőcég háza táján, de csak mostanra értek be a korábbi hosszadalmas fáradozás gyümölcsei, a szórakoztatóipar végre beadhatja derekát és számára is elfogadható feltételek mellett kötheti meg a korszakalkotónak szánt megállapodást. A Google ezalatt több meglévő szolgáltatását is leállítja, hogy ezen új, a mobil eszközökön is széles körben használható fejlesztésekre koncentráljon, amelyek minden korábbinál nagyobb bázisra támaszkodhatnak. Ennek azonban megvannak a maga veszélyei, amint azt az újabb Sony és Blackberry fiaskóból is jól láthatjuk.
Szeptember végén bukkant fel az első hír, amelyben a YouTube átalakításáról, pontosabban a meglévő szolgáltatások kiegészítéséről olvashattunk, amelynek eredményeként létrejönnének a portálon a hagyományos televíziózásban megszokott, azokra hajazó tematikus csatornák. A Google ugyan már évekkel ezelőtt sikerrel magához csábított több nagyobb nevet is, ez azonban mindössze annyira volt elég, hogy az általánosnak mondható ellenállás közepette egy-egy társaság (CBS, MGM, valamint a brit Channel 4, Channel 5, Euronews és STV) megjelenjen a portálon és az általuk kiválasztott anyagokat elérhetővé tették, a megszokott on-demand alapon. A mostani tervek alapján azonban valódi tévécsatornák bukkanhatnak fel a weboldalon, amelyek révén a jól körülhatárolt témák mentén tekinthetjük meg az ott kínált műsorszámokat.
Külső források ismét arról számoltak be, hogy a Google illetékesei tárgyalásokat folytatnak többek között a Warner Bros, illetve a FremantleMedia vezetésével - utóbbi felelős a brit The X Factor és az America's Got Talent tévéműsorok gyártásáért. Nem akárkik lehetnek tehát az első csatlakozók, az elképzelés szerint pedig legkevesebb 25 tematikus csatorna jönne létre az oldalon, ahol többek között tudományos, szórakoztató jellegű, sport- és ismeretterjesztő műsorokat tekinthetnénk meg. A kezdeményezés értékét 150 millió dollárra becsülik, és bár az on-demand formátum tovább élne, a hangsúly egyértelműen az új ajánlatra helyeződne, a YouTube nyereségessé tétele és hosszú távú fennmaradása érdekében.
A keresőcég ezzel egy időben megpróbálkozott a Hulu felvásárlásával is, amely egycsapásra alaposan megerősítette volna pozícióját, hiszen a portál rendkívül népszerűnek számít az Egyesült Államokban és tulajdonképpen az egyetlen valóban sikeres vállalkozás volt, amely ötvözte a hagyományos televíziózást az új korszak szolgáltatásaival. Az üzemeltetők azonban az utóbbi időben több nehézséggel küzdöttek, a fizetős tartalmak nem fogytak a kívánt ütemben, ezért a platform eladása mellett döntöttek - hogy mindezt később visszavonják, dacára annak, hogy a Google állítólag a meghirdetett ár kétszeresét, 4 milliárd dollárt tett le az asztalra. A pénzzel ugyan nem volt gond, a hozzá csatolt feltételekkel azonban igen, így a Hulu vezetése meggondolta magát és inkább tovább próbálkoznak (vagy elhagyják a süllyedni indult hajót, ez majd elválik).
A szórakoztatóipar ellenállása miatt ilyen hibrid megoldást a Google ezidáig nem nyújthatott, a Google TV sem éppen erre szakosodott, hanem a meglévő televíziós kínálat elérésének megkönnyítésére, on-demand alapokon, Android alatt, egy set-top-box képében. A fejlesztés nem is hódította meg a piacot, bár még mindig a korai szakaszban járunk, Európában például csak jövő januárban rajtol el a szolgáltatás, az igazi áttörést azonban a YouTube hozhatja el, amely egyrészt további tartalmakkal kiegészülve fut majd be, másrészt gond nélkül elérhető lesz az egyre népszerűbb mobil készülékeken is.
Ilyen kiegészítő tartalmakat nyújthat a Google saját zenei platformja, amely a hírek szerint szintén alakulóban van. Amennyiben sikerül megállapodni a nagyobb zenekiadókkal, a felhasználók streamelhetnének, illetve akár le is tölthetnének egyedi mp3-fájlokat, teljesen legálisan, bármilyen eszközre. Ezzel is jó ideje próbálkozik a cég, idén májusban például elindították a Music Beta portált, amelyen keresztül saját zenefájljainkat tárolhatjuk el a felhőben, a könnyebb elérés, meghívás érdekében. A Music Beta egyelőre ennyiből áll, aminek nyilván az említett megállapodások hiánya az oka, a Google azonban szeretné ezt a hiányosságot mielőbb bepótolni, annál is inkább, mert az Apple elérhetővé tette a felhasználóknak az iCloud felhő-szolgáltatást, az iTunes Match révén pedig lehetőségünk lesz párosítani saját gyűjteményünket az online bolt kínálatával.
Nem véletlen, hogy éppen most jelentették be több meglévő szolgáltatás kukázását, jól látszik, hogy szeretnék egy bizonyos területre összpontosítani figyelmüket. A Buzz távozása nem meglepő, a sok vitát és meglehetősen nagy vihart kiváltó közösségi platform soha nem vált népszerűvé, a jövőben pedig az új zászlóshajó szerepében tetszelgő Google+ részeként él majd tovább (a meglévő, korábban feltett anyagokat a Google Profile alatt tekinthetjük majd meg, illetve a Google Takeout segítségével tölthetjük le, amennyiben szükségünk lenne rájuk). A Code Search januárban szintén távozik, erre a sorsra jut a Jaiku is, mint ahogy az iGoogle alatt jelenleg megtalálható összes közösségi opció sem éli túl a január közepi határidőt.
Ami a mobil eszközök terjedésének ütemét illeti, itt van mire építeni, hiszen a legújabb felmérés szerint az USA-ban immár a teljes népességet is meghaladó számban vannak jelen a különböző előfizetések (ez mondjuk hazánkban évek óta így van, de nem mindegy hogy 10 milliós, avagy 300 milliós országról beszélünk). Ezekből összesen 327,6 milliót számolt össze a CTIA, miközben a hivatalos adatok szerint az USA lakossága 315,5 millió - az idei év első felében 9 százalékkal bővült a tábor a 2010-es szinthez képest. Ugyanezen idő alatt 342,1 milliárd MB adatot továbbítottak a mobil hálózatok, ami több mint kétszerese a tavalyinak, ehhez pedig az okostelefonok és PDA-k számának megugrása társult, hiszen ezen készülékekből 61,2 millió helyett immár 95,8 millió volt megtalálható az országban. Az átlag amerikai nagyjából változatlan összeget, havonta 47 dollárt költ előfizetésére, ez pedig további gyors növekedést vetít előre.
A növekedés természetesen magával hozza a potenciális veszélyforrások jelentőségének fokozódását, amire jó példa a legutóbbi hetek két kiemelkedő eseménye. A sokat szapult Sony újabb támadást volt kénytelen elszenvedni, amelyet a legutóbbi fiaskó tanulságainak levonása ellenére sem sikerült elhárítani, csak utólag észlelték, hogy valaki(k) egy meglehetősen hosszú, felhasználóneveket és jelszavakat tartalmazó listával próbálkoznak belépni a különböző adatok és hozzáférés megszerzése érdekében. A magyarázat szerint nem valószínű, hogy saját hálózatról ered a kompromittálódott lista, mivel számos esetben hibás jelszót használtak a támadók, ezért más cégektől szivároghatott ki az anyag, még ezzel is sikerült azonban 0,1 százalékos találati arányt elérniük, ami összesen 60 ezer PSN és 33 ezer SOE felhasználói fiók feltörését eredményezte. Mivel jelen esetben nem a védelem hiányosságairól beszélhetünk, az illetékesek ismételten felhívták a figyelmet a megfelelő jelszavak megválasztásának fontosságára, illetve a jövőben igyekeznek még alaposabban és gyorsabban felkutatni az ilyen jellegű akciók hátterét.
A Blackberry esetében egyetlen hardveres elem (egy nagy kapacitású switch), valamint az annak pótlására hivatott eszköz kiesése okozott világszerte fennakadást a szolgáltatásban, amelyet különösen Európában, az üzleti szférában szenvedtek meg sokan. Mivel a RIM az utóbbi időben amúgy sem szerepel túl jól az okostelefonok piacán, az incidens különösen rosszkor jött számukra, amin nem segített, hogy a helyreállítás után a vártnál tovább tartott a forgalom lecsillapítása, a feltorlódott adatok továbbítása. A cég alapítója hosszabb videóüzenetben szolgált részletekkel a kiesést illetően, ám kompenzációról nem esett szó. Még az Apple számára sem ment minden gond nélkül az iPhone 4S bemutatkozását követően, hiszen sokan az AT&T esetében az aktiválás elhúzódásáról számoltak be, illetve az iCloud is olykor elérhetetlen volt - problémákra tehát joggal számíthatunk ezen új, széles körben elérhető szolgáltatások és készülékek bevezetésekor, amely minden érintett számára figyelmeztető jel.
A Google és a YouTube többnyire zökkenőmentesen üzemel, ám itt is volt példa az utóbbi időben kimaradásokra, a különböző portálok elérhetetlenné válására, illetve belassulására. Egy esetleges tv és zenei szolgáltatás esetében ez nyilván megengedhetetlen lesz, így mindenképpen ezek elkerülésére kell majd koncentrálniuk, még nagyobb erőfeszítéssel mint eddig. Hivatalos bejelentésre már novemberben sor kerülhet, ám a YouTube TV várhatóan csak 2012 elején indul majd útjára.
Szeptember végén bukkant fel az első hír, amelyben a YouTube átalakításáról, pontosabban a meglévő szolgáltatások kiegészítéséről olvashattunk, amelynek eredményeként létrejönnének a portálon a hagyományos televíziózásban megszokott, azokra hajazó tematikus csatornák. A Google ugyan már évekkel ezelőtt sikerrel magához csábított több nagyobb nevet is, ez azonban mindössze annyira volt elég, hogy az általánosnak mondható ellenállás közepette egy-egy társaság (CBS, MGM, valamint a brit Channel 4, Channel 5, Euronews és STV) megjelenjen a portálon és az általuk kiválasztott anyagokat elérhetővé tették, a megszokott on-demand alapon. A mostani tervek alapján azonban valódi tévécsatornák bukkanhatnak fel a weboldalon, amelyek révén a jól körülhatárolt témák mentén tekinthetjük meg az ott kínált műsorszámokat.
Külső források ismét arról számoltak be, hogy a Google illetékesei tárgyalásokat folytatnak többek között a Warner Bros, illetve a FremantleMedia vezetésével - utóbbi felelős a brit The X Factor és az America's Got Talent tévéműsorok gyártásáért. Nem akárkik lehetnek tehát az első csatlakozók, az elképzelés szerint pedig legkevesebb 25 tematikus csatorna jönne létre az oldalon, ahol többek között tudományos, szórakoztató jellegű, sport- és ismeretterjesztő műsorokat tekinthetnénk meg. A kezdeményezés értékét 150 millió dollárra becsülik, és bár az on-demand formátum tovább élne, a hangsúly egyértelműen az új ajánlatra helyeződne, a YouTube nyereségessé tétele és hosszú távú fennmaradása érdekében.
A keresőcég ezzel egy időben megpróbálkozott a Hulu felvásárlásával is, amely egycsapásra alaposan megerősítette volna pozícióját, hiszen a portál rendkívül népszerűnek számít az Egyesült Államokban és tulajdonképpen az egyetlen valóban sikeres vállalkozás volt, amely ötvözte a hagyományos televíziózást az új korszak szolgáltatásaival. Az üzemeltetők azonban az utóbbi időben több nehézséggel küzdöttek, a fizetős tartalmak nem fogytak a kívánt ütemben, ezért a platform eladása mellett döntöttek - hogy mindezt később visszavonják, dacára annak, hogy a Google állítólag a meghirdetett ár kétszeresét, 4 milliárd dollárt tett le az asztalra. A pénzzel ugyan nem volt gond, a hozzá csatolt feltételekkel azonban igen, így a Hulu vezetése meggondolta magát és inkább tovább próbálkoznak (vagy elhagyják a süllyedni indult hajót, ez majd elválik).
A szórakoztatóipar ellenállása miatt ilyen hibrid megoldást a Google ezidáig nem nyújthatott, a Google TV sem éppen erre szakosodott, hanem a meglévő televíziós kínálat elérésének megkönnyítésére, on-demand alapokon, Android alatt, egy set-top-box képében. A fejlesztés nem is hódította meg a piacot, bár még mindig a korai szakaszban járunk, Európában például csak jövő januárban rajtol el a szolgáltatás, az igazi áttörést azonban a YouTube hozhatja el, amely egyrészt további tartalmakkal kiegészülve fut majd be, másrészt gond nélkül elérhető lesz az egyre népszerűbb mobil készülékeken is.
Ilyen kiegészítő tartalmakat nyújthat a Google saját zenei platformja, amely a hírek szerint szintén alakulóban van. Amennyiben sikerül megállapodni a nagyobb zenekiadókkal, a felhasználók streamelhetnének, illetve akár le is tölthetnének egyedi mp3-fájlokat, teljesen legálisan, bármilyen eszközre. Ezzel is jó ideje próbálkozik a cég, idén májusban például elindították a Music Beta portált, amelyen keresztül saját zenefájljainkat tárolhatjuk el a felhőben, a könnyebb elérés, meghívás érdekében. A Music Beta egyelőre ennyiből áll, aminek nyilván az említett megállapodások hiánya az oka, a Google azonban szeretné ezt a hiányosságot mielőbb bepótolni, annál is inkább, mert az Apple elérhetővé tette a felhasználóknak az iCloud felhő-szolgáltatást, az iTunes Match révén pedig lehetőségünk lesz párosítani saját gyűjteményünket az online bolt kínálatával.
Nem véletlen, hogy éppen most jelentették be több meglévő szolgáltatás kukázását, jól látszik, hogy szeretnék egy bizonyos területre összpontosítani figyelmüket. A Buzz távozása nem meglepő, a sok vitát és meglehetősen nagy vihart kiváltó közösségi platform soha nem vált népszerűvé, a jövőben pedig az új zászlóshajó szerepében tetszelgő Google+ részeként él majd tovább (a meglévő, korábban feltett anyagokat a Google Profile alatt tekinthetjük majd meg, illetve a Google Takeout segítségével tölthetjük le, amennyiben szükségünk lenne rájuk). A Code Search januárban szintén távozik, erre a sorsra jut a Jaiku is, mint ahogy az iGoogle alatt jelenleg megtalálható összes közösségi opció sem éli túl a január közepi határidőt.
Ami a mobil eszközök terjedésének ütemét illeti, itt van mire építeni, hiszen a legújabb felmérés szerint az USA-ban immár a teljes népességet is meghaladó számban vannak jelen a különböző előfizetések (ez mondjuk hazánkban évek óta így van, de nem mindegy hogy 10 milliós, avagy 300 milliós országról beszélünk). Ezekből összesen 327,6 milliót számolt össze a CTIA, miközben a hivatalos adatok szerint az USA lakossága 315,5 millió - az idei év első felében 9 százalékkal bővült a tábor a 2010-es szinthez képest. Ugyanezen idő alatt 342,1 milliárd MB adatot továbbítottak a mobil hálózatok, ami több mint kétszerese a tavalyinak, ehhez pedig az okostelefonok és PDA-k számának megugrása társult, hiszen ezen készülékekből 61,2 millió helyett immár 95,8 millió volt megtalálható az országban. Az átlag amerikai nagyjából változatlan összeget, havonta 47 dollárt költ előfizetésére, ez pedig további gyors növekedést vetít előre.
A növekedés természetesen magával hozza a potenciális veszélyforrások jelentőségének fokozódását, amire jó példa a legutóbbi hetek két kiemelkedő eseménye. A sokat szapult Sony újabb támadást volt kénytelen elszenvedni, amelyet a legutóbbi fiaskó tanulságainak levonása ellenére sem sikerült elhárítani, csak utólag észlelték, hogy valaki(k) egy meglehetősen hosszú, felhasználóneveket és jelszavakat tartalmazó listával próbálkoznak belépni a különböző adatok és hozzáférés megszerzése érdekében. A magyarázat szerint nem valószínű, hogy saját hálózatról ered a kompromittálódott lista, mivel számos esetben hibás jelszót használtak a támadók, ezért más cégektől szivároghatott ki az anyag, még ezzel is sikerült azonban 0,1 százalékos találati arányt elérniük, ami összesen 60 ezer PSN és 33 ezer SOE felhasználói fiók feltörését eredményezte. Mivel jelen esetben nem a védelem hiányosságairól beszélhetünk, az illetékesek ismételten felhívták a figyelmet a megfelelő jelszavak megválasztásának fontosságára, illetve a jövőben igyekeznek még alaposabban és gyorsabban felkutatni az ilyen jellegű akciók hátterét.
A Blackberry esetében egyetlen hardveres elem (egy nagy kapacitású switch), valamint az annak pótlására hivatott eszköz kiesése okozott világszerte fennakadást a szolgáltatásban, amelyet különösen Európában, az üzleti szférában szenvedtek meg sokan. Mivel a RIM az utóbbi időben amúgy sem szerepel túl jól az okostelefonok piacán, az incidens különösen rosszkor jött számukra, amin nem segített, hogy a helyreállítás után a vártnál tovább tartott a forgalom lecsillapítása, a feltorlódott adatok továbbítása. A cég alapítója hosszabb videóüzenetben szolgált részletekkel a kiesést illetően, ám kompenzációról nem esett szó. Még az Apple számára sem ment minden gond nélkül az iPhone 4S bemutatkozását követően, hiszen sokan az AT&T esetében az aktiválás elhúzódásáról számoltak be, illetve az iCloud is olykor elérhetetlen volt - problémákra tehát joggal számíthatunk ezen új, széles körben elérhető szolgáltatások és készülékek bevezetésekor, amely minden érintett számára figyelmeztető jel.
A Google és a YouTube többnyire zökkenőmentesen üzemel, ám itt is volt példa az utóbbi időben kimaradásokra, a különböző portálok elérhetetlenné válására, illetve belassulására. Egy esetleges tv és zenei szolgáltatás esetében ez nyilván megengedhetetlen lesz, így mindenképpen ezek elkerülésére kell majd koncentrálniuk, még nagyobb erőfeszítéssel mint eddig. Hivatalos bejelentésre már novemberben sor kerülhet, ám a YouTube TV várhatóan csak 2012 elején indul majd útjára.