Hunter

Nem lehetséges az időutazás

Az időutazás lehetősége 10 évvel ezelőtt merült fel, amikor a tudósok speciális közegekben felfedezték az optikai impulzusok szuperluminális, vagyis a fénynél gyorsabb mozgását. Később kiderült, ez csak egy vizuális hatás, a kutatók azonban még mindig lehetségesnek tartották, hogy egyetlen, különálló foton képes átlépni a fénysebességet. Egy hongkongi fizikus úgy véli sikerült pontot tennie a vita végére, az időutazás pedig lehetetlen.

A Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem Tu Seng-vang által vezetett csapata megmérte a foton sebességét, és arra az eredményre jutott, hogy a "magányos" foton is engedelmeskedik Einstein azon elméletének, ami szerint semmi sem haladhat gyorsabban a fénynél. "Einstein a fény sebességét az univerzum 'közlekedési szabályának' nevezte, vagyis kimondta, hogy a fénynél semmi sem haladhat gyorsabban" - taglalja az egyetem weboldala. "Tu professzor tanulmányában demonstrálja, hogy a fény alapegysége, a foton, akárcsak a klasszikus EM (elektromágneses) hullámok, szintén aláveti magát az univerzum közlekedési szabályának."

Tu biztos volt abban, hogy Einstein nem tévedett, és úgy gondolta, véget vet a vitának azzal, hogy megméri az egyetlen foton által elérhető legnagyobb sebességet, amit meglepő módon ezidáig senki nem tett meg. "A tanulmány megerősíti Einstein okviszonyát" - írja az egyetem.

A kísérlethez a kutatók egy fotonpárt állítottak elő, majd az egyiket az úgynevezett elektromágnesességgel indukált transzparencia (EIT) hatással átküldték egy lézerrel lehűtött rubídiumatomokból álló felhőn. A kísérlet során első alkalommal sikerült észlelni egyetlen foton optikai előfutárát, a prekurzor-hullámot, ami minden esetben a foton előtt halad. A mérések szerint ez a hullám mindig fénysebességgel halad a vákuumban, a fenti okok miatt pedig a foton fő hullámai sem képesek ennél nagyobb sebesség elérésére. Még a szuperluminális közegekben is, ahol a csoport-sebesség gyorsabbnak tűnik, mint a fény vákuumban elérhető legnagyobb sebessége, a foton főrészének nincs lehetősége arra, hogy gyorsabban haladjon az optikai prekurzornál.

"Azzal, hogy bizonyítottuk, egy foton nem képes a fény sebességénél gyorsabban haladni, pontot tettünk a foton által szállított információ valós sebességével kapcsolatos vitákra" - mondta Tu. "Felfedezésünknek valószínűleg több potenciális alkalmazása is lesz, pontosabb képet adva a tudósoknak a kvantuminformáció-átvitelről."

A tanulmány az amerikai Physical Review Letters lektorált tudományos folyóiratban jelent meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • chriskardos #224
    Teves. Az, hogy a fenynel nem haladhat semmi gyorsabban, az nem az univerzum kozlekedesi torvenye, hanem egy emberi teoria. Azert mert meg nem tartunk ott, az nem jelenti hogy ez a max sebesseg. Es szerintem az egesz idoutazas dolgot rosszul kozelitik meg. nem az a lenyeg, hogy valami gyorsabban menjen a fenynel. az idoutazas lehetseges, az ido pedig illuzio.
  • gybfefe #223
    Zseniális Zenszkij lapot osztott, a hongkongi hottentotta is csak pattintotta az ötletét. A rengeteg hozzászólás annak köszönhető, hogy az alap fogalmak nem állnak össze a fejekben.
    Mi az idő?: - az energia és a tér aránya
    Mi a tömeg?: - tér amiben a fizikusok egységet keresnek :)
    Mi a sebesség?: - a megtalált egység viselkedése a térben :)
    Mivel a világ végtelen, a sebességnek sincs határa, csupán egyre kisebb térben tart a végtelen felé.
    Remélem ez így elég világos volt, ezért most az antianyagos koncepciót nem is firtatnám... :)
    S mi következik mindebből, amit már rég tudhatna mindenki aki picit elgondolkodott a zidőutazás és a valódi fizika közti különbségről!?
    A végtelenhez tartó sebesség nem utaztat vissza időben, csupán közelít az abszolút momentumhoz, hülyén fogalmazva az idő megállításához. Itt is meg kell küzdeni azonban a fogalmakkal, mivel minden relatív, komplexebb kifejezéseknél már egész szépen félre lehet érteni egymást. Vegyük csak az egyszerű példát ikerparadoxon és abszolút zérus elméletek között.
    Amikor nagy sebességgel megteszünk egy óriási távot visszaérkezhetünk az ikertesóhoz úgy hogy az induláskor leveses kanala elindult szája felé, de még mindig nem nyelte a levest és mi már meg is érkeztünk. Ezt nevezhetjük az idő megállításának, azonban az ikerparadoxon ennek pont ellenkezőjéről akar szólni, vagyis hogy mivel nem saját lábán futja le a távot a tesó hanem csudarakéta üzemanyaga emésztődik, miközben újságot olvas, kvázi a leadott energia mennyisége az őt körülvevő világot gyorsította föl és a levesnyelő tesó behal 100 évesen, mire rakettás bratyó elolvassa az egyik cikk első mondatát.
    Kitűnik a paradoxon paradoxona, aminek a megoldása az energiaarányokban rejlik.
    Hogyan tudunk ilyen extrém esetekben energiaarányokat mérni? - Abszolút idővel.
    Vagyis megvárjuk azt a 90 évet amit a 10 éves ikrek a kísérletre szántak. Innen már világos, hogy a 100 éves frissen holt knorr betyár már nem láthatja amint 10 éves ikertestvére befejezi a népszabadság egyik bekezdését. Természetesen semmiféle abszolút idő nem létezik, ahogy abszolút vákuum se, csupán megpróbáltam didaktikusan vázolni a szituációt. Ki is hagyom az abszolút zérusról szóló tanmesét mert látom így is dagályosabb voltam a kelleténél.
    Befejezni azért befejezem az érvelést, még ha így nem is teljes végül is amiért a sok scifi rajongó felkapja a témát az időutazás lehetséges. A jövőbe egyszerűen relatíve, ezen kívül -a precizitás kedvéért csak relatíve- az idő megállítása is lehetséges, ezt is sok scifi anyag feldolgozta. Azonban a triumvirátus legáhítottabb tagját az időben vissza utazást már csak lenyomattal érhetjük el.
    Vagyis restaurálással. Sok matematika és fizika kell hozzá, de ugyan úgy relatív módszernek tekinthetjük ezt is mint a jövőbe utazást, ahol a mi anyagcserénk lassul le a körülvevő világhoz képest.( -erre a kétféle módszer a lefagyasztás és a nagy energián történő kis energiájú éldegélés, lásd fent rakettás iker paradoxonát) A múltba történő utazás viszont kétszeresen relatív :) mivel a jelenben és jövőben történik. Persze a fogalmakat mindig könnyű félreérteni.
    Remélem sikerült lezárni a témát... vagy épphogy nem! :)
  • JMáté #222
    Az a baj hogy te nem érted hogy valójában tökéletesen érted a modern fizikát.
  • Hugo Chavez #221
    Tudtam, hogy nem kellett volna hozzád szólnom.
  • JMáté #220
    Nem. Mi, az emberiség. Én legalábbis még senkitől nem hallottam olyat hogy az idődilatáció az amikor megnő a másodperc élettartama.
  • Hugo Chavez #219
    Ó, mi ez a nemkirályi többes?
    Úgy kell értenem, hogy "mi a tudósok"?

    Közben meg úgy tűnik nincs is idő. "Ti, tudósok", meg ezzel a szóhasználattal éltek valamire, ami nem is az idő.
    Minő hanyagság.
  • JMáté #218
    "mert ugyanúgy lehet az, hogy a nagy sebesség megnövelte a müon élettartamát"

    Pontosan erről van szó. De mivel a tapasztalat azt mutatja hogy mindennek a relativitás elmélet által megjósolt mértékben nő az élettartama, ezért az egyszerűség kedvéért azzal a szóhasználattal élünk hogy "lelassult az idő".
  • Higgs Bozontos #217
    (persze lehet hogy tévedek és ott csücsül a nagyszakállú 15 milliárd fényévnyire a nagy gömb szélén és jókat rötyög rajtunk és az egész egy nagy bummal kezdőtött, csak kedves gyerekek tudjátok ez nekem mese-mese meskete....
  • Higgs Bozontos #216
    végül hogy még saját magamnak is adjak egy pofont: mivel még az el nem képzelhető dolgok is léteznek, ezért még a PONT is létezik, sőt a semmi is, sőt az univerzum vége is létezik hiszen a félegyenes is végtelen.
  • Higgs Bozontos #215
    folytatva a gondolatmenetet: tehát bármekkora résznek látszó dolgot vizsgálva a térből tovább osztható a végtelenségig ezáltal a "rész" mint fogalom szintén értemlét veszíti, hiszen minden tartalmaz mindent: az univerzum minden "pontján" (tehát a pont eleve nem létezik mint olyan hiszen az előbb PONT ezt tártam fel) ott van tehát MINDEN elképzelhető és el nem képzelhető dolog is.