Az Obama kabinet előterjesztette 2012. évi költségvetés tervezetét, ami nem sok jót ígér az amerikai űrügynökség számára. A 18,7 milliárdos keret az elnök fő célkitűzéseit szolgálja majd, így a NASA elsődlegesen a Nemzetközi Űrállomás karbantartására, az űrsiklók nyugdíjazására és a kereskedelmi űrrepülés fejlődésének felgyorsítására kénytelen összpontosítani.

Bár a Barack Obama által megfogalmazott és a kongresszus által tavaly jóváhagyott irányelvekben szerepel egy új, nagy teljesítményű hordozórakéta és egy legénységi kapszula megépítése, amiket a jövő mélyűr kutató expedícióihoz használnának, a 2012-es költségvetési tervezet már a kormány azon törekvéseit tükrözi, amivel a 2010-es szinten tartanák szövetségi finanszírozást az elkövetkező öt évben. Ez 276 milliós csökkentést jelent a NASA-nak a 2011-es költségvetéséhez képest.

Amíg a kongresszus a tényleges finanszírozással birkózik, nem egyértelmű, mikor készülhet el egy életképes emberi űrhajó, illetve mikor indulnának meg a sokat emlegetett mélyűr expedíciók. A NASA az idén lezajló utolsó három űrsikló küldetést követően kénytelen lesz teljes egészében Oroszországra támaszkodni az űrállomással kapcsolatban űrhajósai fel- és visszajuttatásában, miközben egy Szojuz-ülés 55 millió dollárjukba kerül.

"Ez a költségvetés arra kényszerít minket, hogy meglévő eszközeink keretein belül mozogjunk, így befektethetünk a jövőnkbe" - nyilatkozott Charles Bolden az újságíróknak. "Továbbra is elkötelezettek maradunk az emberi űrrepüléssel és az új technológiákkal szemben, azonban mivel kemény fiskális idők járnak, kemény döntéseket kell hoznunk. Első számú prioritásunk az űrsiklók biztonságos üzemben tartása, és az amerikai asztronauták biztonságának és munkakörülményeinek garantálása"

A kongresszus által jóváhagyott Űrkilövési Rendszer (SLS), valamint a Többfunkciós Legénységi Jármű (MPCV) finanszírozásukat tekintve nagyjából ugyanazokon a szinteken mozognak, mint amit a 2011-es költségvetés meghatározott, 1,8 milliárdot költhetnek éves szinten a rakétára és 1 milliárdot a kapszulára. A földkörüli pályán való repülésekhez, azaz a Nemzetközi Űrállomás eléréséhez a NASA vezetése továbbra is a magánszektorra koncentrál, reményeik szerint 2014-2016 környékén már az új amerikai űrrepülőgépek viszik űrhajósaikat az űrállomásra, a 2012-es költségvetés 850 millió dollárt tartogat a kereskedelmi szféra ösztönzésére.

Az űrtudományok 2012-ben valamivel több, mint 5 milliárd dollárt kapnak, ami némi növekedést jelent az idén előirányzott finanszírozáshoz viszonyítva, ezzel szemben az űrsiklókat is magukba foglaló űrműveletek 4,3 milliárdról 1,16 milliárd dollárra zuhannak vissza jövőre, a csökkenést természetesen főként az űrsiklók kivonása magyarázza.

A költségvetés fényében az űrügynökség a 2014-2016 időszakra tervezi az emberi repülések folytatását, pontosabb előrejelzésekbe azonban nem mernek bocsátkozni, amíg nincs elfogadva az Obama kabinet tervezete.

A 2003-ban bekövetkezett Columbia katasztrófa miatt a Bush kormányzat 2010-es határidővel elrendelte az űrállomás konstrukciós munkálatainak befejezését és az űrsiklók kivonását. A két nagy költséghely lezárása után felszabaduló pénzt a Holdra való visszatérésre irányozták elő, amire a 2020-as évek elején került volna sor. A NASA elindította a Constellation programot, és elkezdte egy alacsony Föld körüli pályára és távolabbi célok eléréséhez is alkalmas rakétája, az Ares, valamint egy új, emberi repülésre alkalmas kapszula, az Orion fejlesztését.

Az Obama kormány tavaly leállította a programot, mondván, hogy az nem életképes. Helyette egy "rugalmas utat" jelölt ki, amivel űrhajósai szállításához elkötelezte magát a magán szektor bevonására. A NASA számára a mélyűr célpontokra, köztük a közeli aszteroidákra, illetve a Marsra való összpontosítást fogalmazták meg, miközben hosszas tárgyalások után referenciaként megtartották az Orion kapszulát a jövő mélyűr expedícióihoz szánt kapszula tervezéséhez, illetve az Ares V holdrakéta egyik változatát is, azonban a NASA-nak 2016-ra egy új rakétával kell előállnia a sokak által kritizált Ares helyett.

Az új rakétával kapcsolatban a NASA már januárban közölte, hogy a jelenlegi finanszírozással képtelen tartani az időpontot, pedig ekkor még nem tudtak a 2010-es szint öt évre szóló befagyasztásáról. "Jelenleg a NASA jól teljesít az űrügynökségek többségével összevetve a szükséges költségcsökkentések mellett is, azonban az elnök által felvázolt költségvetés nem követi az kongresszus tavaly jóváhagyott rendelkezéseit" - emelt szót a NASA mellett Bill Nelson demokrata szenátor.

A költségvetést övező bizonytalanságok miatt nem lehet tudni, hogy az új rendszerek mikor repülhetnek, Boldennek azonban meggyőződése, hogy a NASA és a magán szektor megvalósítja az eredeti célkitűzéseket. "Higgyék el, nem csinálnám, ha nem hinnék abban, hogy működni fog" - tette hozzá.