Szekeres Viktor
The Expendables - A feláldozhatók
Sylvester Stallone azt hitte, hogy elég csak pár havert összehívni egy filmhez, nem kell semmi más, és a közönség tódulni fog a mozikba. És milyen igaza volt!
A The Expendables - A feláldozhatók nagyon erős és profi marketingkampánya már viszonylag korán szájába rágta a potenciális nézőnek, hogy Sylvester Stallone, mint rendező, ezúttal a régimódi akciófilmek szerelmeseinek kíván kedvezni. E célból összeszedett pár újkori akciósztárt (köztük pár sportolóból lett filmest) és elkészítette oldszkúlnak mondott akciómoziját. Kár, hogy a régiek közül csak sajátmagát tudta reaktiválni, valamint a mozifilmben a Tökéletes katona óta nem szerepelt Dolph Lundgrent - szerencsére egy röpke cameóra két másik nagyság is kapható volt.
A kérdés, hogy vajon lehet-e az "újakkal" régimódi akciófilmet készíteni. Biztos, lehet, de Stallonénak nem nagyon sikerült. A The Expendables - A feláldozható csak annyiban hasonlított a 80-as évekre, hogy nem nagyon alkalmaztak benne számítógépes trükköket (zöld hátteret, ígéretük ellenére, már igen), azonban az erőszak intenzitása, a rajzfilmszerűen fröccsenő vér és repkedő végtagok inkább idézték a közelmúltat, többek között a John Rambót. (Valahol fura is volt, hogy egy olyan filmben, ahol nem akartak a készítők pironkodni a vér mennyisége miatt, ennyi mindenen tompítani kellett, lásd a film elején az éjjellátós lövöldözést, illetve a későbbi, megvágott jeleneteket, melyek a DVD-n minden bizonnyal rajta lesznek megnyírbálatlanul.)
A The Expendables - A feláldozhatók egy zsoldoscsapatról szól, mely kap egy küldetést, és elindul teljesíteni azt. Tovább nem is érdemes ragozni, hiszen a műfaj filmjei nem feltétlenül a sztorira épülnek, s épp ezért érthetetlen, hogy az úton-útfélen az oldszkúlt belénk sulykoló rendező miért vélte úgy, hogy igenis meg kell próbálnia épkézláb történetbe fullasztania filmjét. És, ha már így gondolta, akkor miért nem sikerült semmi épkézlábat összehozni? Ami nem megy, amire nincs szükség, amit nem várnak el, azt nem kell erőltetni.
Tény, hogy a film egy akciójelenettel kezdődik, hogy ne mondhassuk azt, hogy több mint fél óráig nem történik semmi, de a startot követően valóban érthetetlen módon ahelyett, hogy küldetésre vonulnának a zsoldosok, inkább érzéseikről beszélnek, filozofálnak és szerelmi csalódásban dagonyáznak. Persze a gyenge kezdést követően felcsillan a remény, elkezdődik a darálás (olykor szó szerint), azonban a nézőben kialakult keserű szájíz már nem tűnik el nyomtalanul. Főleg, hogy újra meg újra színészkedésre kényszerülnek olyan szereplők, akik ilyesmire nem képesek, főleg Dolph Lundgren és Eric Roberts kapott sok szöveget azonnali golyó helyett.
Mindettől eltekintve az akcióval, amit kapunk, elégedettek lehetünk. Azonban azt a kritikát a rendező fejéhez vághatnánk, hogy túlságosan modernre sikerült a 80-as évekbeli hangulat megidézése, hiszen a jelen kor szellemének megfelelően a kamerát erősen rángatják. Akkor már ezerszer inkább azok az akciójelenetek, melyek láthatóak és láthatóan kidolgozotta, sőt, melyek egy-egy snittjében béna módon még észre is vesszük, hogy kaszkadőr helyettesíti a színészeket. Ha már oldszkúlról beszélünk.
Mindenesetre Stallone tudja, hogy mi kell a közönségnek, s a színész-rendező újkori énje keményen odateszi magát - kár, hogy a The Expendables - A feláldozhatókban nem nagyon fenyegeti veszély sem őt, sem a többi karaktert. Nem mintha a néző hősi halálokra és elsuttogott utolsó szavakra vágyna, de az az akciófilm amiben leginkább csak a szerencsétlen latino statisztéria van veszélyben, nem hangzik túl izgalmasan. Egy-egy sokkoló megoldás minden bizonnyal a néző érzelmeit is felkavarta volna, s máris kevésbé lett volna steril a végeredmény.
Ráadásul hiába volt pár ügyes és vicces áthallás a végső termékben, a The Expendables-be közel sem szorult annyi önirónia, mely igazán élvezetessé tehette volna. Az pedig még szomorúbb, hogy bár az ismert arcok révén megvolt a lehetőség, nem sikerült igazán emlékezetes karakter létrehozni, még főhősünk, Barney "The Schizo" Ross is teljesen feledhető, márpedig a 80-as évek akciófilmjei számos, feledhetetlen figurával ajándékoztak meg minket.
Arról egyébként mindenképp érdemes szólni, hogy hiába sugallják a plakátok, a The Expendables nem arról szól, hogy 9 kemény legény megindul a diktátor és hadserege ellen. A film főszereplője Sylvester Stallone, de mellette inkább csak Jason Statham, s valamennyire Jet Li kap hangsúlyt, a többiek sajnos viszonylag keveset vannak jelen - így inkább csak kétfős, olykor ötfős akciókra kerül sor. A néző pedig eközben azon sajnálkozik, hogy mekkora élmény lenne, ha a plakáton szereplő Kilencek mindegyike fegyvert ragadna és vállvetve küzdene egymás mellett.
Hogy tetszett a The Expendables - A feláldozhatók?
A The Expendables - A feláldozhatók baromi jó film lehetett volna, a koncepcióban ott volt a lehetőség, azonban a végeredményre mindössze egy elhibázott lehetőségként, egy erősen közepes produktumként fogunk emlékezni. A közepesség egy afféle arany középútnak is mondható, hiszen a nagyon gyenge történetet az olykor pazar, és mindenképp élvezetes akciók valamennyire kiegyensúlyozzák, de az olyan akciófilm, mely nem egyszer unalmassá válik, nem lehet jó akciófilm. Lehet, hogy jobban állt volna a The Expendables-nek, ha nem akarják ennyire túlírni és kitölteni akciómentes részekkel, hogy meglegyen a 90 perces játékidő.
A siker okán szinte biztos, hogy elkészülő folytatással kapcsolatban tehát csak abban bízhatunk, hogy ezúttal több pénze lesz a készítőknek, és jóval több akciópercet tudnak forgatni. A második részre Stallone talán tényleg nem csak arra fog figyelni, hogy kilóra meglegyen a film, mert a marketing erejébe és a nézők hiszékenységében ideig-óráig lehet bízni.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A The Expendables - A feláldozhatók nagyon erős és profi marketingkampánya már viszonylag korán szájába rágta a potenciális nézőnek, hogy Sylvester Stallone, mint rendező, ezúttal a régimódi akciófilmek szerelmeseinek kíván kedvezni. E célból összeszedett pár újkori akciósztárt (köztük pár sportolóból lett filmest) és elkészítette oldszkúlnak mondott akciómoziját. Kár, hogy a régiek közül csak sajátmagát tudta reaktiválni, valamint a mozifilmben a Tökéletes katona óta nem szerepelt Dolph Lundgrent - szerencsére egy röpke cameóra két másik nagyság is kapható volt.
A kérdés, hogy vajon lehet-e az "újakkal" régimódi akciófilmet készíteni. Biztos, lehet, de Stallonénak nem nagyon sikerült. A The Expendables - A feláldozható csak annyiban hasonlított a 80-as évekre, hogy nem nagyon alkalmaztak benne számítógépes trükköket (zöld hátteret, ígéretük ellenére, már igen), azonban az erőszak intenzitása, a rajzfilmszerűen fröccsenő vér és repkedő végtagok inkább idézték a közelmúltat, többek között a John Rambót. (Valahol fura is volt, hogy egy olyan filmben, ahol nem akartak a készítők pironkodni a vér mennyisége miatt, ennyi mindenen tompítani kellett, lásd a film elején az éjjellátós lövöldözést, illetve a későbbi, megvágott jeleneteket, melyek a DVD-n minden bizonnyal rajta lesznek megnyírbálatlanul.)
A The Expendables - A feláldozhatók egy zsoldoscsapatról szól, mely kap egy küldetést, és elindul teljesíteni azt. Tovább nem is érdemes ragozni, hiszen a műfaj filmjei nem feltétlenül a sztorira épülnek, s épp ezért érthetetlen, hogy az úton-útfélen az oldszkúlt belénk sulykoló rendező miért vélte úgy, hogy igenis meg kell próbálnia épkézláb történetbe fullasztania filmjét. És, ha már így gondolta, akkor miért nem sikerült semmi épkézlábat összehozni? Ami nem megy, amire nincs szükség, amit nem várnak el, azt nem kell erőltetni.
Tény, hogy a film egy akciójelenettel kezdődik, hogy ne mondhassuk azt, hogy több mint fél óráig nem történik semmi, de a startot követően valóban érthetetlen módon ahelyett, hogy küldetésre vonulnának a zsoldosok, inkább érzéseikről beszélnek, filozofálnak és szerelmi csalódásban dagonyáznak. Persze a gyenge kezdést követően felcsillan a remény, elkezdődik a darálás (olykor szó szerint), azonban a nézőben kialakult keserű szájíz már nem tűnik el nyomtalanul. Főleg, hogy újra meg újra színészkedésre kényszerülnek olyan szereplők, akik ilyesmire nem képesek, főleg Dolph Lundgren és Eric Roberts kapott sok szöveget azonnali golyó helyett.
Mindettől eltekintve az akcióval, amit kapunk, elégedettek lehetünk. Azonban azt a kritikát a rendező fejéhez vághatnánk, hogy túlságosan modernre sikerült a 80-as évekbeli hangulat megidézése, hiszen a jelen kor szellemének megfelelően a kamerát erősen rángatják. Akkor már ezerszer inkább azok az akciójelenetek, melyek láthatóak és láthatóan kidolgozotta, sőt, melyek egy-egy snittjében béna módon még észre is vesszük, hogy kaszkadőr helyettesíti a színészeket. Ha már oldszkúlról beszélünk.
Mindenesetre Stallone tudja, hogy mi kell a közönségnek, s a színész-rendező újkori énje keményen odateszi magát - kár, hogy a The Expendables - A feláldozhatókban nem nagyon fenyegeti veszély sem őt, sem a többi karaktert. Nem mintha a néző hősi halálokra és elsuttogott utolsó szavakra vágyna, de az az akciófilm amiben leginkább csak a szerencsétlen latino statisztéria van veszélyben, nem hangzik túl izgalmasan. Egy-egy sokkoló megoldás minden bizonnyal a néző érzelmeit is felkavarta volna, s máris kevésbé lett volna steril a végeredmény.
Ráadásul hiába volt pár ügyes és vicces áthallás a végső termékben, a The Expendables-be közel sem szorult annyi önirónia, mely igazán élvezetessé tehette volna. Az pedig még szomorúbb, hogy bár az ismert arcok révén megvolt a lehetőség, nem sikerült igazán emlékezetes karakter létrehozni, még főhősünk, Barney "The Schizo" Ross is teljesen feledhető, márpedig a 80-as évek akciófilmjei számos, feledhetetlen figurával ajándékoztak meg minket.
Arról egyébként mindenképp érdemes szólni, hogy hiába sugallják a plakátok, a The Expendables nem arról szól, hogy 9 kemény legény megindul a diktátor és hadserege ellen. A film főszereplője Sylvester Stallone, de mellette inkább csak Jason Statham, s valamennyire Jet Li kap hangsúlyt, a többiek sajnos viszonylag keveset vannak jelen - így inkább csak kétfős, olykor ötfős akciókra kerül sor. A néző pedig eközben azon sajnálkozik, hogy mekkora élmény lenne, ha a plakáton szereplő Kilencek mindegyike fegyvert ragadna és vállvetve küzdene egymás mellett.
A siker okán szinte biztos, hogy elkészülő folytatással kapcsolatban tehát csak abban bízhatunk, hogy ezúttal több pénze lesz a készítőknek, és jóval több akciópercet tudnak forgatni. A második részre Stallone talán tényleg nem csak arra fog figyelni, hogy kilóra meglegyen a film, mert a marketing erejébe és a nézők hiszékenységében ideig-óráig lehet bízni.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
The Expendables - A feláldozhatók (The Expendables)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 103 perc, 2010 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Sylvester Stallone forgatókönyvíró: Sylvester Stallone, Dave Callaham zeneszerző: Brian Tyler operatőr: Jeffrey L. Kimball producer: Kevin King, Avi Lerner, John Thompson szereplők: Sylvester Stallone (Barney 'The Schizo' Ross) Jason Statham (Lee Christmas) Jet Li (Ying Yang) Dolph Lundgren (Gunnar Jensen) Eric Roberts (James Monroe) David Zayas (Garza tábornok) Mickey Rourke (Tool) Randy Couture (Toll Road) Steve Austin (Paine) Giselle Itié (Sandra) Terry Crews (Hale Caesar) |