Berta Sándor
Alkotmányjogi kérdéseket vethet fel az e-szavazás
Felerősödött a vita nyugati szomszédunknál, miután egyre valószínűbbé válik, hogy elektronikus voksolási rendszereket is használni fognak a jövő évi hallgatói önkormányzati választásokon.
A kérdéssel már az Osztrák Adatvédelmi Tanács (DSR) is kénytelen volt foglalkozni legutóbbi ülésén. A testület tagjai úgy vélték, a helyzet nem egyszerű és a legjobb lenne alkotmányossági vitát rendezni. Johannes Hahn oktatási és tudományos miniszter már kezdeményezte a kapcsolódó jogszabályok módosítását és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a hallgatók 2009-ben már elektronikusan is leadhatják majd a szavazataikat.
Harald Wögerbauer, a DSR elnöke közölte: számos technikai kérdést kell még megválaszolni, például, hogy miként biztosítják a szavazók anonimitását és az egész szituáció alkotmányjogi problémákat vet fel, amelyeket a választásokig mielőbb megnyugtató módon tisztázni kellene. Robert Krimmer, az e-voting.cc központ vezetője viszont úgy gondolta, hogy már nincs mit megvitatni, hiszen a megfelelő jogszabályok hatályba léptek és Ausztriában 2001 óta lehetőség van arra, hogy a választásokon e-voksolási rendszereket használjanak. Arról, hogy melyik cég berendezéseit alkalmazzák majd jövőre, legkésőbb idén augusztusban születik döntés.
A DSR egyúttal napirendjére tűzte a térfigyelő és biztonsági kamerák kérdését is. Az adatvédelmi szakemberek szerint ugyanis egyre több ilyen készüléket szerelnek fel, a számuk mára elérte a 200 000-et, azonban az eszközök alkalmazásának gyakran semmilyen jogi alapja nincs. Ráadásul az osztrák rendőrség elvileg bármikor hozzáférhet a magán biztonsági kamerák felvételeihez, ami további kérdéseket vet fel és aggodalomra adhat okot.
Az Osztrák Felsőoktatási Hallgatók Szervezete (ÖH) egyébként már tavaly október végén tiltakozott az elektronikus voksolás ellen, mondván nem e-voks kísérleti nyulak és a diákok maguk szeretnék eldönteni, hogy miként szavaznak. Az e-szavazást ellenezte Karl Korinek, az Osztrák Alkotmánybíróság elnöke is, aki kijelentette, hogy jelenleg teljesen megbízhatatlannak tartja ezeket a megoldásokat és hogy az ilyen rendszereket kizárólag azután lenne szabad alkalmazni, ha a szakemberek végre biztosítanák a titkos voksolás lehetőségét az állampolgárok számára.
A kérdéssel már az Osztrák Adatvédelmi Tanács (DSR) is kénytelen volt foglalkozni legutóbbi ülésén. A testület tagjai úgy vélték, a helyzet nem egyszerű és a legjobb lenne alkotmányossági vitát rendezni. Johannes Hahn oktatási és tudományos miniszter már kezdeményezte a kapcsolódó jogszabályok módosítását és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a hallgatók 2009-ben már elektronikusan is leadhatják majd a szavazataikat.
Harald Wögerbauer, a DSR elnöke közölte: számos technikai kérdést kell még megválaszolni, például, hogy miként biztosítják a szavazók anonimitását és az egész szituáció alkotmányjogi problémákat vet fel, amelyeket a választásokig mielőbb megnyugtató módon tisztázni kellene. Robert Krimmer, az e-voting.cc központ vezetője viszont úgy gondolta, hogy már nincs mit megvitatni, hiszen a megfelelő jogszabályok hatályba léptek és Ausztriában 2001 óta lehetőség van arra, hogy a választásokon e-voksolási rendszereket használjanak. Arról, hogy melyik cég berendezéseit alkalmazzák majd jövőre, legkésőbb idén augusztusban születik döntés.
A DSR egyúttal napirendjére tűzte a térfigyelő és biztonsági kamerák kérdését is. Az adatvédelmi szakemberek szerint ugyanis egyre több ilyen készüléket szerelnek fel, a számuk mára elérte a 200 000-et, azonban az eszközök alkalmazásának gyakran semmilyen jogi alapja nincs. Ráadásul az osztrák rendőrség elvileg bármikor hozzáférhet a magán biztonsági kamerák felvételeihez, ami további kérdéseket vet fel és aggodalomra adhat okot.
Az Osztrák Felsőoktatási Hallgatók Szervezete (ÖH) egyébként már tavaly október végén tiltakozott az elektronikus voksolás ellen, mondván nem e-voks kísérleti nyulak és a diákok maguk szeretnék eldönteni, hogy miként szavaznak. Az e-szavazást ellenezte Karl Korinek, az Osztrák Alkotmánybíróság elnöke is, aki kijelentette, hogy jelenleg teljesen megbízhatatlannak tartja ezeket a megoldásokat és hogy az ilyen rendszereket kizárólag azután lenne szabad alkalmazni, ha a szakemberek végre biztosítanák a titkos voksolás lehetőségét az állampolgárok számára.