Berta Sándor
Minden kommunikációt megfigyel Svédország
A svéd parlament (Sveriges Riksdag) két napig tárgyalt az elektronikus adatforgalom ellenőrzéséről szóló törvénytervezetről. A rendszert bírálói máris elnevezték "svéd Echelonnak".
A svéd parlament szerdán törvényt fogadott el, amely engedélyezi az elektronikus levelek és telefonbeszélgetések megfigyelését. A 143 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály élénk vitát váltott ki a stockholmi parlamentben, ellenzői George Orwell 1984 című regényére utalva a "nagy testvér" országának rémét idézték fel. A 2009 januárjában életbe lépő törvény értelmében megfigyelhető lesz valamennyi Svédországba és onnan küldött elektronikus levél és lehallgatható lesz minden telefonhívás.
A Sveriges Riksdagban már korábban is a javaslat támogatói voltak fölényben, igaz, előnyük nem volt jelentős. Az adatvédelmi szakemberek, jogászok, újságírók és az állampolgárok tehát joggal bizakodtak abban, hogy a tervezet végül elbukik. A csomag elfogadását leginkább Fredrik Reinfeldt miniszterelnök és kormánya sürgette, amely azt szeretné elérni, hogy a jövőben ellenőrizhetők legyenek az e-mailek, a chatek, a fórumok, valamint a vezetékes és mobil beszélgetések, az SMS-ek, illetve a faxok.
A törvény elfogadása ellen a parlamenti ülés alatt több százan tiltakoztak a törvényhozás épülete előtt. Az elképzelést leginkább amiatt támadták, mert a kivitelezéssel megbízandó Försvarets Radioanstalt (FRA) katonai titkosszolgálatnak jogában áll majd a lehallgatási akciókat minden fajta előzetes gyanú nélkül végrehajtani. "Legális lesz az olyan személyek lehallgatása és kikémlelése is, akik ellen semmilyen bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Mi most nem Jemenről, Észak-Koreáról vagy az egykori NDK-ról beszélünk, hanem Svédországról" - írta a Dagens Nyheter stockholmi liberális lap.
A javaslat ellen tiltakoztak az ellenzéki pártok, az újságírók, a jogászok, az emberi jogi szervezetek, sőt még a svéd titkosszolgálat korábbi vezetője is. A Privacy International brit emberi jogi szervezet szóvivője közölte: az eddig kiszivárgott részletek alapján az új hálózat leginkább a brit-amerikai Echelonra hasonlít. Az elfogadandó jogszabályt az Európai Digitális Jogi Kezdeményezés (EDRI) munkatársai korábban stílusosan orwelli törvénynek nevezték.
A terveket támadta a Google és a TeliaSonera, mindkét cég bejelentette, hogy amennyiben a svéd kormány mégis elfogadja a tervezetet, akkor azonnal másik országba helyezik át szervereiket. A cégek szerint a most elfogadott intézkedés Európában a legnagyobb szabású lehallgatási terv, amely az egyesült államokbeli megfigyelési programhoz hasonló. "Az új intézkedések bevezetésével a svéd kormány számos kabinet - a kínaitól a szaúdiig - bírált lehallgatási programjának példáját követi" - szögezte le Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsadója.
Az elképzelés először tavaly márciusban merült fel, akkor azonban egy időre lekerült a napirendről. A jogszabály támogatói szerint a lehallgatásokra a terrortámadásokkal szembeni biztonság miatt van szükség a csúcstechnológia társadalmában.
A svéd parlament szerdán törvényt fogadott el, amely engedélyezi az elektronikus levelek és telefonbeszélgetések megfigyelését. A 143 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály élénk vitát váltott ki a stockholmi parlamentben, ellenzői George Orwell 1984 című regényére utalva a "nagy testvér" országának rémét idézték fel. A 2009 januárjában életbe lépő törvény értelmében megfigyelhető lesz valamennyi Svédországba és onnan küldött elektronikus levél és lehallgatható lesz minden telefonhívás.
A Sveriges Riksdagban már korábban is a javaslat támogatói voltak fölényben, igaz, előnyük nem volt jelentős. Az adatvédelmi szakemberek, jogászok, újságírók és az állampolgárok tehát joggal bizakodtak abban, hogy a tervezet végül elbukik. A csomag elfogadását leginkább Fredrik Reinfeldt miniszterelnök és kormánya sürgette, amely azt szeretné elérni, hogy a jövőben ellenőrizhetők legyenek az e-mailek, a chatek, a fórumok, valamint a vezetékes és mobil beszélgetések, az SMS-ek, illetve a faxok.
A törvény elfogadása ellen a parlamenti ülés alatt több százan tiltakoztak a törvényhozás épülete előtt. Az elképzelést leginkább amiatt támadták, mert a kivitelezéssel megbízandó Försvarets Radioanstalt (FRA) katonai titkosszolgálatnak jogában áll majd a lehallgatási akciókat minden fajta előzetes gyanú nélkül végrehajtani. "Legális lesz az olyan személyek lehallgatása és kikémlelése is, akik ellen semmilyen bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Mi most nem Jemenről, Észak-Koreáról vagy az egykori NDK-ról beszélünk, hanem Svédországról" - írta a Dagens Nyheter stockholmi liberális lap.
A javaslat ellen tiltakoztak az ellenzéki pártok, az újságírók, a jogászok, az emberi jogi szervezetek, sőt még a svéd titkosszolgálat korábbi vezetője is. A Privacy International brit emberi jogi szervezet szóvivője közölte: az eddig kiszivárgott részletek alapján az új hálózat leginkább a brit-amerikai Echelonra hasonlít. Az elfogadandó jogszabályt az Európai Digitális Jogi Kezdeményezés (EDRI) munkatársai korábban stílusosan orwelli törvénynek nevezték.
A terveket támadta a Google és a TeliaSonera, mindkét cég bejelentette, hogy amennyiben a svéd kormány mégis elfogadja a tervezetet, akkor azonnal másik országba helyezik át szervereiket. A cégek szerint a most elfogadott intézkedés Európában a legnagyobb szabású lehallgatási terv, amely az egyesült államokbeli megfigyelési programhoz hasonló. "Az új intézkedések bevezetésével a svéd kormány számos kabinet - a kínaitól a szaúdiig - bírált lehallgatási programjának példáját követi" - szögezte le Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsadója.
Az elképzelés először tavaly márciusban merült fel, akkor azonban egy időre lekerült a napirendről. A jogszabály támogatói szerint a lehallgatásokra a terrortámadásokkal szembeni biztonság miatt van szükség a csúcstechnológia társadalmában.