Az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek és ezáltal semmisnek nyilvánította a német alkotmánybíróság a még csak Észak-Rajna-Vesztfáliában meghozott törvényt az otthoni számítógépek, így az internetes adatforgalom hatósági ellenőrzésének engedélyezéséről.

A testület úgy döntött, hogy a törvény sérti az alapvető személyi jogokat. Az alkotmánybírósági ítéletnek országos üzenete van, mivel Wolfgang Schauble szövetségi belügyminiszter törvényt kíván alkotni az interneten történő nyomozásról terrorgyanús egyének után. A német politikai körökben éppen országos hatása miatt rendkívüli érdeklődéssel várt ítéletet Hans-Jürgen-Papier, az alkotmánybíróság elnöke olvasta fel, miközben a karlsruhei bírósági épület előtt a belügyminiszter által tervezett törvény ellenzői, köztük adatvédők tüntettek.

Az ítéletből kitűnt, hogy a bíróság az internet ellenőrzését általánosságban alkotmányellenesnek minősítette. Úgy ítélte meg, hogy az alapvető személyiségi jogokat sért, ezért az otthoni számítógépek hatósági "kifürkészése" csakis rendkívüli esetben engedélyezhető. Mégpedig akkor, ha a hatóságok tényleges információkkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a jogállami biztonság szempontjából konkrét veszély fenyeget.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliában bevezetett törvényt egy újságíró, néhány ellenzéki politikus, illetve ügyvéd támadta meg. Szakértők szerint első ilyen jellegű állásfoglalásával az Ab irányt mutatott arra vonatkozóan, hogy alapvető az otthoni számítástechnikai rendszerek "bizalmassága, illetve integritása". Ezért hatósági beavatkozás csakis akkor engedélyezhető, ha az életet, illetve a szabadságot fenyegeti veszély, vagy pedig az állam elleni fenyegetésről van szó.

Németországban 2006 óta tart a vita az internet hatósági ellenőrzésének bevezetéséről. Wolfgang Schauble konzervatív belügyminiszter a terrorizmus elleni harc jegyében akkor állt elő azzal a javaslatával, hogy a szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvényt egészítsék ki ilyen jellegű passzussal. Az indítvány erősen megosztotta a német nagykoalíciót, a konzervatívok támogatásával szemben ugyanis a szociáldemokraták - valamint az ellenzéki pártok is - a személyi szabadság védelmére hivatkozva a leghatározottabban ellenezték azt. A németek túlnyomó többsége ugyancsak a tervezett törvény ellen foglalt állást.

Megfigyelők szerint a karlsruhei állásfoglalás mindenképp megnehezíti a belügyminiszter tervének megvalósítását. Maga Schauble első nyilatkozatában jelezte, hogy tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését. Hangoztatta, hogy eredeti szándékát nem adja fel, s arra törekszik, hogy a nemzetközi terrorizmus általi fenyegetések elhárítása érdekében "mindenekelőtt szakértők és rendőrségi illetékesek által szükségesnek tartott szabályozásról" mielőbb törvény szülessék.

Az online megfigyelés egyébként roppant költséges. A nyomozók egy "trójainak" nevezett kémprogramot csempésznek be a gyanúsított számítógépébe például egy e-mail függelékeként, vagy pedig a komputer biztonsági rendszerének valamely hézagán keresztül. (Egyfajta "komputerpoloska" felszerelése is elképzelhető, de ehhez egy nyomozónak titokban be kell hatolnia a gyanúsított lakásába.) Egy-egy ilyen trójai előkészítése átlagosan 12 szakember egyhavi munkáját veszi igénybe, hiszen e kémprogramoknak sok követelménynek kell megfelelniük: a megfigyelés alá vont számítógép rendszerfeltételeire szabottnak kell lenniük, nem szabad feltűnőnek lenniük, és az sem engedhető meg, hogy biztonsági hézagokat hagyjanak maguk után.



Ha sikerült kialakítani a feltételeknek megfelelő "trójait", és bejuttatták a kémprogramot a megfigyelendő számítógépbe, akkor a komputer merevlemezének teljes tartalma lemásolható titokban, és "jegyzőkönyvezhető" minden tevékenység, amelyet a felhasználó a számítógépen végzett. Lehetővé teszi ez az eljárás azt is, hogy a nyomozók hozzáférjenek röpke ideig tárolt adatokhoz, például jelszavakhoz, kódokhoz is. Az interneten folytatott telefonbeszélgetések is lehallgathatók ily módon.

A tartomány határain túlmutató, s a jövő szempontjából az egész ország számára irányt mutató határozatában a testület úgy foglalt állást, hogy az internet hatósági ellenőrzése csakis rendkívüli esetekben lehetséges, s akkor is kizárólag bírói utasításra. Külön leszögezte a bíróság, hogy az ellenőrzésekre csupán rendkívül korlátozott számban kerülhet sor.

Ezzel egy időben Joachim Hermann bajor belügyminiszter bejelentette, hogy a bírósági ítélet ellenére Bajorországban még a nyár előtt elfogadják az internet-ellenőrzésre vonatkozó törvényt. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az alkotmánybírósági határozatot mindenképp figyelembe veszik.