SG.hu
Evangelizációra van szükség a magasabb penetrációhoz
A 15 év feletti hazai lakosság kevesebb mint fele használ számítógépet. Bár az arány jelentősen növekedett az utóbbi években, a jelenleg tartózkodók túlnyomó többsége nem érez késztetést, hogy monitor elé üljön.
A BellResearch nevével fémjelzett felmérés legutóbbi adatai alapján a 15 év feletti korosztályban jelenleg 44 százalékra tehető azok aránya, akik akár otthonukban, akár más helyszínen kisebb-nagyobb rendszerességgel számítógépet szoktak használni. Bár az utóbbi években számottevő növekedés mutatható ki a felhasználók arányában, a tény, hogy a lakosság többsége sosem szokott monitor elé ülni - megfosztva magát mindazoktól az előnyöktől, amelyeket a számítógép jelentene - mindenképp elgondolkodtató.
Különösen elszomorító, hogy a számítógépet nem használók között népességbeli arányuknál jóval magasabb hányadban találjuk az olyan, egyébként is hátrányos helyzetben levő csoportokat, mint a munkanélküliek, az egyéb inaktívak, az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben levő régiókban élők.
Korábban a felhasználók táborába való belépést gátló tényezők között az első helyen az anyagi korlátokat volt szokás említeni. Ma már ennél jóval árnyaltabb a kép. Az eszközök beszerzési árának jelentős mérséklődésével a szűkös anyagi lehetőségek korlátozó volta már nem szerepel a pc-használattól távol tartó elsődleges indokok között. Itt érdemel említést, hogy mintegy 750 ezerre tehető azoknak a 15 év felettieknek a száma, akik annak ellenére sem használnak számítógépet, hogy ilyen eszköz az otthonukban is található. Kétségkívül több tényező játszik szerepet a számítógép használatától elzárkózók távolmaradásában, de az okok között az érdektelenséget és az ismeretek hiányát mindenképpen a legfontosabbak között kell megemlítenünk. E kettő persze korántsem független egymástól.
A tény, miszerint a számítógépet használók és az eszközök használatától idegenkedők véleménye markánsan eltér a PC jelentette előnyök tekintetében, azt támasztja alá, hogy jelentős különbség húzódik a két tábor "világképe" között. Míg a használók úgy ítélik meg, hogy a tanulás és ismeretszerzés, a munka, valamint a szórakozás terén is komoly segítség számukra a gép, addig a számítógépet nem használók nagy többsége úgy véli, számára nem jelentene valós előnyöket a PC. Nyilvánvaló, hogy az eltérés oka nem pusztán az eszközökben, sokkal inkább a felhasználók gondolkodásmódjában és ismereteiben keresendő.
A jelentés adatai arról árulkodnak, hogy nincs már meszsze az a határ, amely felett a PC használatának további terjedéséhez komoly "evangelizációs" tevékenységre lesz szükség - mutatnak rá a kutatók. Az elzárkózóknak csupán ötöde tartotta legalább feltételesen elképzelhetőnek, hogy számítógépet használjon, a túlnyomó többség ennek lehetőségét is kizárta.
A számítógép használatát elősegítő feltételek között kutakodva a BellResearch szakemberei arra a megállapításra jutottak, hogy további ismeretátadás nélkül aligha lehet tömegeket rávenni arra, hogy belépőt váltsanak az informatika világába. A feltételesen elzárkózókra jellemző, hogy az őket meggyőző hathatós érvek között az anyagi jellegű akadályok feloldását csak húszból egy esetben találjuk meg, míg az olyan külső kényszerítő körülményeket, mint a munkahelyi elvárást, minden másodikban.
A BellResearch nevével fémjelzett felmérés legutóbbi adatai alapján a 15 év feletti korosztályban jelenleg 44 százalékra tehető azok aránya, akik akár otthonukban, akár más helyszínen kisebb-nagyobb rendszerességgel számítógépet szoktak használni. Bár az utóbbi években számottevő növekedés mutatható ki a felhasználók arányában, a tény, hogy a lakosság többsége sosem szokott monitor elé ülni - megfosztva magát mindazoktól az előnyöktől, amelyeket a számítógép jelentene - mindenképp elgondolkodtató.
Különösen elszomorító, hogy a számítógépet nem használók között népességbeli arányuknál jóval magasabb hányadban találjuk az olyan, egyébként is hátrányos helyzetben levő csoportokat, mint a munkanélküliek, az egyéb inaktívak, az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben levő régiókban élők.
Korábban a felhasználók táborába való belépést gátló tényezők között az első helyen az anyagi korlátokat volt szokás említeni. Ma már ennél jóval árnyaltabb a kép. Az eszközök beszerzési árának jelentős mérséklődésével a szűkös anyagi lehetőségek korlátozó volta már nem szerepel a pc-használattól távol tartó elsődleges indokok között. Itt érdemel említést, hogy mintegy 750 ezerre tehető azoknak a 15 év felettieknek a száma, akik annak ellenére sem használnak számítógépet, hogy ilyen eszköz az otthonukban is található. Kétségkívül több tényező játszik szerepet a számítógép használatától elzárkózók távolmaradásában, de az okok között az érdektelenséget és az ismeretek hiányát mindenképpen a legfontosabbak között kell megemlítenünk. E kettő persze korántsem független egymástól.
A tény, miszerint a számítógépet használók és az eszközök használatától idegenkedők véleménye markánsan eltér a PC jelentette előnyök tekintetében, azt támasztja alá, hogy jelentős különbség húzódik a két tábor "világképe" között. Míg a használók úgy ítélik meg, hogy a tanulás és ismeretszerzés, a munka, valamint a szórakozás terén is komoly segítség számukra a gép, addig a számítógépet nem használók nagy többsége úgy véli, számára nem jelentene valós előnyöket a PC. Nyilvánvaló, hogy az eltérés oka nem pusztán az eszközökben, sokkal inkább a felhasználók gondolkodásmódjában és ismereteiben keresendő.
A jelentés adatai arról árulkodnak, hogy nincs már meszsze az a határ, amely felett a PC használatának további terjedéséhez komoly "evangelizációs" tevékenységre lesz szükség - mutatnak rá a kutatók. Az elzárkózóknak csupán ötöde tartotta legalább feltételesen elképzelhetőnek, hogy számítógépet használjon, a túlnyomó többség ennek lehetőségét is kizárta.
A számítógép használatát elősegítő feltételek között kutakodva a BellResearch szakemberei arra a megállapításra jutottak, hogy további ismeretátadás nélkül aligha lehet tömegeket rávenni arra, hogy belépőt váltsanak az informatika világába. A feltételesen elzárkózókra jellemző, hogy az őket meggyőző hathatós érvek között az anyagi jellegű akadályok feloldását csak húszból egy esetben találjuk meg, míg az olyan külső kényszerítő körülményeket, mint a munkahelyi elvárást, minden másodikban.
