MTI
Tovább épül a "Kínai Nagy Tűzfal"
A tibeti zavargások miatt a YouTube videomegosztó is bekerült a nemkívánatos nyugati weboldalak közé, amelyektől az úgynevezett Aranypajzs "védi" a világ legnagyobb online populációját.
Az Aranypajzs a kínai közbiztonsági minisztérium internet-ellenőrző és -cenzúrázó projektje. A külföldön - az informatikából származó tűzfal kifejezés és a Kína északi határán épült történelmi erődrendszer elnevezéséből összegyúrt - Kínai Nagy Tűzfal néven ismert programra már az előkészítési szakaszban, 2002 előtt 800 millió dollárt (130 milliárd forint) költött a kormányzat. Az Aranypajzs fő feladata, hogy a nemkívánatos külföldi tartalmaktól védje a népköztársaságot. Az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch emberi jogi szervezetek weboldala, vagy a Falun Gong mozgalom honlapja például egyáltalán nem elérhető Kínából, és a nyugati hírportálok zöméhez sem férhetnek hozzá a kínai internetezők.
A pekingi BDA informatikai elemző cég legutóbbi jelentése szerint a kínai internetfelhasználók száma meghaladta a 216 milliót, megelőzve a korábbi világelső Egyesült Államokat. A hatalmas piac ígérete arra csábítja az internetszolgáltatókat és számos óriáscéget, hogy együttműködjenek a hatóságokkal. A Google például beleegyezett, hogy ne lehessen keresni a tiltólistára vett szavakra, cserébe a google.cn cím alatt elindíthatta a keresőmotor kínai változatát.
A múlt hét végétől a YouTube videomegosztó sem elérhető, miután a tibeti zavargásokról és a Tibet-párti külföldi tüntetésekről jelentek meg rajta felvételek. A hatóságok nem adtak magyarázatot a letiltásra és azt sem tették közzé, hogy meddig tart. Elemzők szerint ez a bizonytalanság az Aranypajzs projekt egyik fő jellemzője. Az arstechnica.com infotechnológiai szakportálon megjelent beszámoló szerint az állami tűzfal nem mindig szűri ki a veszélyesnek vélt tartalmakat és nem minden esetben blokkolja az ország egész területén az érintett oldalakat. Előfordul például, hogy egy honlap Sanghajból elérhető, Pekingből viszont nem. A webet kulcsszavak szerint is megszűrik, és egy tavaly az Új-Mexikó állambeli egyetemen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a tiltott szavakat sem mindig blokkolja a rendszer, az esetek 28 százalékában átjutottak rajta.
A bizonytalanság eleme Jeremy Bentham panoptikon - felvigyázótorony - koncepciójához kapcsolja a Kínai Nagy Tűzfalat. A 18. századi angol filozófus olyan börtönt tervezett, amelynek lakói nem tudják, hogy mikor kit figyel a börtönőr, vagy hogy figyel-e egyáltalán. A hatalom így automatikusan és gazdaságosan működik, a foglyok maguktól, belülről vezérelve válnak fegyelmezetté. Akit nem sikerül így öncenzúrára nevelni, az számolhat azzal, hogy valódi börtönbe kerül: Az Amnesty International elemzése szerint Kínában tartják fogva a legtöbb bloggert. Az AI jelentése szerint többségüket felforgatással vagy az állambiztonság veszélyeztetésével vádolják.
A bebörtönzött online szabadgondolkodók, kiber-disszidensek nagy száma miatt a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet a múlt héten Kínát az "internet ellenségének" bélyegzett 15 ország közé sorolta.
Az Aranypajzs a kínai közbiztonsági minisztérium internet-ellenőrző és -cenzúrázó projektje. A külföldön - az informatikából származó tűzfal kifejezés és a Kína északi határán épült történelmi erődrendszer elnevezéséből összegyúrt - Kínai Nagy Tűzfal néven ismert programra már az előkészítési szakaszban, 2002 előtt 800 millió dollárt (130 milliárd forint) költött a kormányzat. Az Aranypajzs fő feladata, hogy a nemkívánatos külföldi tartalmaktól védje a népköztársaságot. Az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch emberi jogi szervezetek weboldala, vagy a Falun Gong mozgalom honlapja például egyáltalán nem elérhető Kínából, és a nyugati hírportálok zöméhez sem férhetnek hozzá a kínai internetezők.
A pekingi BDA informatikai elemző cég legutóbbi jelentése szerint a kínai internetfelhasználók száma meghaladta a 216 milliót, megelőzve a korábbi világelső Egyesült Államokat. A hatalmas piac ígérete arra csábítja az internetszolgáltatókat és számos óriáscéget, hogy együttműködjenek a hatóságokkal. A Google például beleegyezett, hogy ne lehessen keresni a tiltólistára vett szavakra, cserébe a google.cn cím alatt elindíthatta a keresőmotor kínai változatát.
A múlt hét végétől a YouTube videomegosztó sem elérhető, miután a tibeti zavargásokról és a Tibet-párti külföldi tüntetésekről jelentek meg rajta felvételek. A hatóságok nem adtak magyarázatot a letiltásra és azt sem tették közzé, hogy meddig tart. Elemzők szerint ez a bizonytalanság az Aranypajzs projekt egyik fő jellemzője. Az arstechnica.com infotechnológiai szakportálon megjelent beszámoló szerint az állami tűzfal nem mindig szűri ki a veszélyesnek vélt tartalmakat és nem minden esetben blokkolja az ország egész területén az érintett oldalakat. Előfordul például, hogy egy honlap Sanghajból elérhető, Pekingből viszont nem. A webet kulcsszavak szerint is megszűrik, és egy tavaly az Új-Mexikó állambeli egyetemen végzett vizsgálat kimutatta, hogy a tiltott szavakat sem mindig blokkolja a rendszer, az esetek 28 százalékában átjutottak rajta.
A bizonytalanság eleme Jeremy Bentham panoptikon - felvigyázótorony - koncepciójához kapcsolja a Kínai Nagy Tűzfalat. A 18. századi angol filozófus olyan börtönt tervezett, amelynek lakói nem tudják, hogy mikor kit figyel a börtönőr, vagy hogy figyel-e egyáltalán. A hatalom így automatikusan és gazdaságosan működik, a foglyok maguktól, belülről vezérelve válnak fegyelmezetté. Akit nem sikerül így öncenzúrára nevelni, az számolhat azzal, hogy valódi börtönbe kerül: Az Amnesty International elemzése szerint Kínában tartják fogva a legtöbb bloggert. Az AI jelentése szerint többségüket felforgatással vagy az állambiztonság veszélyeztetésével vádolják.
A bebörtönzött online szabadgondolkodók, kiber-disszidensek nagy száma miatt a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet a múlt héten Kínát az "internet ellenségének" bélyegzett 15 ország közé sorolta.
