Napi Online
Megabírságot kapott a Siemens
Az Európai Bizottság (EB) rekordmértékű, összességében 750 millió euró pénzbírsággal sújtott tíz nemzetközi céget egy erőművekben alkalmazott kapcsolóberendezés gyártásában létrehozott kartell miatt.
A cégek nemcsak összehangolták termelésüket és áraikat, de folyamatosan tájékoztatták egymást a közbeszerzési eljárásokon való részvételükről, és egymás között osztották el az üzleteket. A GIS, azaz a gázszigetelésű tokozott kapcsolóberendezés gyártásának kartelljében szerepel a Siemens osztrák és német részlege, a Mitsubishi Electric, a Fuji Electric, a Hitachi Ltd, a Toshiba Corp. és a Japan AE Electric Power Systems japán vállalatok, a francia Schneider, Alstom és Areva.
Jelentős, csaknem negyedmilliárdos büntetést úszott meg viszont egy svájci résztvevő, az ABB, miután feldobta társait, az EU versenypolitikai gyakorlatában ugyanis megszokott, hogy az önfeljelentőnek, illetve a vizsgálat idején maximálisan együttműködő vállalatnak elengedik vagy mérséklik a bírságát.
A Siemens kapta az EU történetének legnagyobb kartellbüntetését, csaknem 400 millió eurót kénytelen fizetni, egyrészt jelentős piaci részesedése és anyagi ereje alapján, másrészt mert az Alstommal és az Arevával együtt koordinálta a kartellt - ezért egyébként a másik két cég is 50 százalékkal megemelt büntetést kapott. Nem kímélte az EB a japán cégeket se. Ezek ugyan távol maradtak az EU piacától, de éppen az volt a megállapodás lényege, hogy nem zavarják egymás vizeit: cserében az európai vállalatok nem pályáztak japán projektekre. (Magyarországon a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. állít elő GIS berendezéseket.)
Neelie Kroes, az EB versenypolitikáért felelős tagja az esetet kommentálva megállapította, hogy Brüsszel könyörtelenül lesújt a közszolgáltatókat, a fogyasztókat megkárosító cégekre. A kartell 16 éven keresztül zavartalanul működhetett, rendkívül kifinomult, szinte titkosszolgálati eszközök bevetésével. Az EB nyomozói 25 ezer oldalas iratköteget foglaltak le, a titkosírással született, kódnevekkel tarkított dokumentumok elegendő bizonyítékot szolgáltattak a menedzsment szintjén folytatott összeesküvésről.
A cégek nemcsak összehangolták termelésüket és áraikat, de folyamatosan tájékoztatták egymást a közbeszerzési eljárásokon való részvételükről, és egymás között osztották el az üzleteket. A GIS, azaz a gázszigetelésű tokozott kapcsolóberendezés gyártásának kartelljében szerepel a Siemens osztrák és német részlege, a Mitsubishi Electric, a Fuji Electric, a Hitachi Ltd, a Toshiba Corp. és a Japan AE Electric Power Systems japán vállalatok, a francia Schneider, Alstom és Areva.
Jelentős, csaknem negyedmilliárdos büntetést úszott meg viszont egy svájci résztvevő, az ABB, miután feldobta társait, az EU versenypolitikai gyakorlatában ugyanis megszokott, hogy az önfeljelentőnek, illetve a vizsgálat idején maximálisan együttműködő vállalatnak elengedik vagy mérséklik a bírságát.
A Siemens kapta az EU történetének legnagyobb kartellbüntetését, csaknem 400 millió eurót kénytelen fizetni, egyrészt jelentős piaci részesedése és anyagi ereje alapján, másrészt mert az Alstommal és az Arevával együtt koordinálta a kartellt - ezért egyébként a másik két cég is 50 százalékkal megemelt büntetést kapott. Nem kímélte az EB a japán cégeket se. Ezek ugyan távol maradtak az EU piacától, de éppen az volt a megállapodás lényege, hogy nem zavarják egymás vizeit: cserében az európai vállalatok nem pályáztak japán projektekre. (Magyarországon a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. állít elő GIS berendezéseket.)
Neelie Kroes, az EB versenypolitikáért felelős tagja az esetet kommentálva megállapította, hogy Brüsszel könyörtelenül lesújt a közszolgáltatókat, a fogyasztókat megkárosító cégekre. A kartell 16 éven keresztül zavartalanul működhetett, rendkívül kifinomult, szinte titkosszolgálati eszközök bevetésével. Az EB nyomozói 25 ezer oldalas iratköteget foglaltak le, a titkosírással született, kódnevekkel tarkított dokumentumok elegendő bizonyítékot szolgáltattak a menedzsment szintjén folytatott összeesküvésről.
