Szekeres Viktor
Konyec - Az utolsó csekk a pohárban
A magyar warez ismét lesújtott, a rendező a fejét fogja, a jogvédő nagykutya a letöltőkre mutogat, a józsefvárosi piacon pedig 500-ért adják a Konyec darabját - utóbbiakkal viszont a kutya sem törődik.
A filmkészítők, -rendezők és -forgalmazók végtelenül naiv lények lehetnek, hiszen mi mással lehetne magyarázható, hogy a nagy, bűzös magyar warezhelyzetben ha kikerül egy film mozis kópiája az internetre, akkor mindig tágra nyílt szemekkel makognak a kamerában, hogy filmélmény így, tisztesség úgy, elguruló forintmilliók amúgy. Azzal mindenki tisztában van, hogy a jelenség létezik, együtt kell élni vele és olyan filmet kell forgatni, melyet az emberek elsődlegesen moziban akarnak megnézni - gondolhatnánk naivan. A letöltések ellenére is vannak hazai és külföldi nagy sikerek nyilvánvalóan annak köszönhetően, hogy az emberek a reklámok hatására meg akarják nézni a műveket.
A jelenség mindössze ott a bibi, hogy a hatóságok és a magukat illetékesnek nevező szervek a média segítségével (olykor jó látni a tv2.hu-ra végződő hostú letöltőket egyes torrenteknél...) remekül összemossák a letöltőket, és a filmeket a piacon áruló és belőlük közvetlenül is hasznot húzó árusokat. Érdekes módon éppen ez utóbbiak ellen nem tesznek semmit (semmi látványosat), viszont a letöltők folyamatosan megkapják a magukét. Egyrészt azt, hogy igénytelenek, mert gagyi minőséget néznek - ezt sulykolják belénk, pedig a DVD-kről elég jó képet lehet rippelni -, valamint a mozikban is rájuk szálltak (ne lopj filmet, jelentsd fel a melletted kamerázót), és a jogtiszta DVD-ket is telenyomják fenyegetésekkel. A gond persze csak az, hogy a reklámok a fizető közönséget érik el leginkább. Azt a kiszivárgó Konyec-kópia segítségével már megtudták, hogy a felvétel a Corvin mozi nagytermében készült, vélhetően a díszbemutató alkalmából. Hogy a felfedezést milyen további lépések követték, arról egyelőre hallgat a felszín.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Persze sokak szerint egy filmnek csak ingyenreklám a warez, némelyek reklámfogásnak is titulálták egyes filmek kiszivárgását. Ez is egy vélemény és tény, hogy az Üvegtigris 2 a kikerülés ellenére is hatalmas siker lett és nagyon durva nézőszámmal nyitott (amellett, hogy rekordszámú letöltést produkált - vajon ezt honnan tudják?). Mindez már nem jellemző az értelmes reklámkampánnyal, de totálisan elhibázott koncepcióval rendelkező Konyec esetében, mely erősen közepes nézettséggel nyitott. Ez nem a wareznek köszönhető, hanem egyszerűen annak, hogy nem a moziba járó közönségre kalibrálták, hanem a jóval idősebbekre.
Már a poszteren is (mely jelenet nincs is a filmben...) Keres Emil színművész, mint joviális öregember látszik. A történet szerint kicsit megzuhant, elveszítette kapcsolatát a valósággal és úgy dönt, hogy nem törődik a díjbeszedőkkel meg holmi díjhátralékkal és inkább elébe megy a dolgoknak. Kirámol pár postát, hogy aztán ugyancsak öregecske feleségével (a remek Földi Teri alakításában), mint afféle posztumusz Bonnie és Clyde útra keljenek és meneküljenek a rendőrség elől - egy több évtizedes Csajkával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Ebből a momentumból a film komolyságára is lehet következtetni, pláne, hogy még autós üldözés is található benne - amolyan magyar módra, nyugdíjasokkal. A szereplői mellett a film tempója is eléggé nyugdíjas: lassú, finom humorral átitatott és eléggé kiszámítható. Igazából semmi kirívó negatívumot nem lehet elmondani a Konyeccel kapcsolatban, mindössze azt, hogy érdektelen, nem kelti fel az ember figyelmét és egy mozifilmmel kapcsolatban talán ez az egyik legnagyobb kritika.
Mert azt kitehetik az ablakba, hogy a színészek jók - naná, a két veterán lubickol a szerepében, de a fiatalabb generációval (Schell Judit és Mrs. Schell alias Schmied Zoltán) sincs gond. A film ez utóbbiak karakterét is nyilván társadalomkritikaként kívánta felhasználni, másképp nem is tudnánk értelmezni, hogy a rendőröket ennyire (értelmileg) lassúnak, alacsony IQ-júnak állítják be. Hasonló odapiszkálás kívánt lenni rendezői oldalról a folytonos (és ironikus) kisnyugdíjasokra és az ő gondjaikra való utalgatás, de szerintem ez a szándék kissé célt tévesztett, mert nem biztos, hogy a magyar társadalom két fegyveres ámokfutó, postákat kirámoló kisnyugdíjas mellé állna - bár ki tudja? Mindenesetre az esetet követően rablónak álló kisnyugdíjasok özöne eléggé megmosolyogtató.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Konyec - Az utolsó csekk a pohárban jószándékú, csendes, helyes film, csak éppen a nézők nem a helyes filmekre vevők. Értékelésünk sem lehet más, hogy a közepesnél gyengébb próbálkozás, ámde tisztességes munka. Egyszerűen elkésett a film, egy fiatal rendező nosztalgiázása ma már nem biztos, hogy olyan érdekfeszítő - pláne, ha nyugdíjasokról szól. (A fiatalos retrófilmek - mint például a Moszkva tér - már más kategóriába tartoznak.) Aki mosolyogna párat és kikapcsolódna egy nyugdíjasokról szóló és nyugdíjas tempójú roadmúvi okán, annak érdemes megnéznie, de aki tartalmas szórakozásra, tempósabb filmre vagy harsányabb poénokra számítana, annak érdemes hanyagolni a filmet. (Oké, ismerjük el, hogy a főcím az nagyon eredeti.)
A warezpártiaknak még annyit, hogy a film netre kikerült verziója valóban nem tartalmazza a nyitójelenetet, hanem azonnal egy dugással indul. A legelején megtudjuk, hogy miképpen is szeretett egymásba az ötvenes években egy arisztokrata és egy fiatal ávós egy nagy rekvirálás közepette - és már itt előkerül az a bizonyos gyémánt fülbevaló, melyről később a filmben is szó lesz. Csak hogy teljes legyen a kép.
A filmkészítők, -rendezők és -forgalmazók végtelenül naiv lények lehetnek, hiszen mi mással lehetne magyarázható, hogy a nagy, bűzös magyar warezhelyzetben ha kikerül egy film mozis kópiája az internetre, akkor mindig tágra nyílt szemekkel makognak a kamerában, hogy filmélmény így, tisztesség úgy, elguruló forintmilliók amúgy. Azzal mindenki tisztában van, hogy a jelenség létezik, együtt kell élni vele és olyan filmet kell forgatni, melyet az emberek elsődlegesen moziban akarnak megnézni - gondolhatnánk naivan. A letöltések ellenére is vannak hazai és külföldi nagy sikerek nyilvánvalóan annak köszönhetően, hogy az emberek a reklámok hatására meg akarják nézni a műveket.
A jelenség mindössze ott a bibi, hogy a hatóságok és a magukat illetékesnek nevező szervek a média segítségével (olykor jó látni a tv2.hu-ra végződő hostú letöltőket egyes torrenteknél...) remekül összemossák a letöltőket, és a filmeket a piacon áruló és belőlük közvetlenül is hasznot húzó árusokat. Érdekes módon éppen ez utóbbiak ellen nem tesznek semmit (semmi látványosat), viszont a letöltők folyamatosan megkapják a magukét. Egyrészt azt, hogy igénytelenek, mert gagyi minőséget néznek - ezt sulykolják belénk, pedig a DVD-kről elég jó képet lehet rippelni -, valamint a mozikban is rájuk szálltak (ne lopj filmet, jelentsd fel a melletted kamerázót), és a jogtiszta DVD-ket is telenyomják fenyegetésekkel. A gond persze csak az, hogy a reklámok a fizető közönséget érik el leginkább. Azt a kiszivárgó Konyec-kópia segítségével már megtudták, hogy a felvétel a Corvin mozi nagytermében készült, vélhetően a díszbemutató alkalmából. Hogy a felfedezést milyen további lépések követték, arról egyelőre hallgat a felszín.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Persze sokak szerint egy filmnek csak ingyenreklám a warez, némelyek reklámfogásnak is titulálták egyes filmek kiszivárgását. Ez is egy vélemény és tény, hogy az Üvegtigris 2 a kikerülés ellenére is hatalmas siker lett és nagyon durva nézőszámmal nyitott (amellett, hogy rekordszámú letöltést produkált - vajon ezt honnan tudják?). Mindez már nem jellemző az értelmes reklámkampánnyal, de totálisan elhibázott koncepcióval rendelkező Konyec esetében, mely erősen közepes nézettséggel nyitott. Ez nem a wareznek köszönhető, hanem egyszerűen annak, hogy nem a moziba járó közönségre kalibrálták, hanem a jóval idősebbekre.
Már a poszteren is (mely jelenet nincs is a filmben...) Keres Emil színművész, mint joviális öregember látszik. A történet szerint kicsit megzuhant, elveszítette kapcsolatát a valósággal és úgy dönt, hogy nem törődik a díjbeszedőkkel meg holmi díjhátralékkal és inkább elébe megy a dolgoknak. Kirámol pár postát, hogy aztán ugyancsak öregecske feleségével (a remek Földi Teri alakításában), mint afféle posztumusz Bonnie és Clyde útra keljenek és meneküljenek a rendőrség elől - egy több évtizedes Csajkával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Ebből a momentumból a film komolyságára is lehet következtetni, pláne, hogy még autós üldözés is található benne - amolyan magyar módra, nyugdíjasokkal. A szereplői mellett a film tempója is eléggé nyugdíjas: lassú, finom humorral átitatott és eléggé kiszámítható. Igazából semmi kirívó negatívumot nem lehet elmondani a Konyeccel kapcsolatban, mindössze azt, hogy érdektelen, nem kelti fel az ember figyelmét és egy mozifilmmel kapcsolatban talán ez az egyik legnagyobb kritika.
Mert azt kitehetik az ablakba, hogy a színészek jók - naná, a két veterán lubickol a szerepében, de a fiatalabb generációval (Schell Judit és Mrs. Schell alias Schmied Zoltán) sincs gond. A film ez utóbbiak karakterét is nyilván társadalomkritikaként kívánta felhasználni, másképp nem is tudnánk értelmezni, hogy a rendőröket ennyire (értelmileg) lassúnak, alacsony IQ-júnak állítják be. Hasonló odapiszkálás kívánt lenni rendezői oldalról a folytonos (és ironikus) kisnyugdíjasokra és az ő gondjaikra való utalgatás, de szerintem ez a szándék kissé célt tévesztett, mert nem biztos, hogy a magyar társadalom két fegyveres ámokfutó, postákat kirámoló kisnyugdíjas mellé állna - bár ki tudja? Mindenesetre az esetet követően rablónak álló kisnyugdíjasok özöne eléggé megmosolyogtató.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Konyec - Az utolsó csekk a pohárban jószándékú, csendes, helyes film, csak éppen a nézők nem a helyes filmekre vevők. Értékelésünk sem lehet más, hogy a közepesnél gyengébb próbálkozás, ámde tisztességes munka. Egyszerűen elkésett a film, egy fiatal rendező nosztalgiázása ma már nem biztos, hogy olyan érdekfeszítő - pláne, ha nyugdíjasokról szól. (A fiatalos retrófilmek - mint például a Moszkva tér - már más kategóriába tartoznak.) Aki mosolyogna párat és kikapcsolódna egy nyugdíjasokról szóló és nyugdíjas tempójú roadmúvi okán, annak érdemes megnéznie, de aki tartalmas szórakozásra, tempósabb filmre vagy harsányabb poénokra számítana, annak érdemes hanyagolni a filmet. (Oké, ismerjük el, hogy a főcím az nagyon eredeti.)
A warezpártiaknak még annyit, hogy a film netre kikerült verziója valóban nem tartalmazza a nyitójelenetet, hanem azonnal egy dugással indul. A legelején megtudjuk, hogy miképpen is szeretett egymásba az ötvenes években egy arisztokrata és egy fiatal ávós egy nagy rekvirálás közepette - és már itt előkerül az a bizonyos gyémánt fülbevaló, melyről később a filmben is szó lesz. Csak hogy teljes legyen a kép.