Napi Online
Brüsszel megszüntetné a roamingdíjat
Az illetékes biztos tervei értelmében a jövőben külföldön is ugyanannyiért telefonálhatnánk, mint itthon.
Hadat üzent az Európai Bizottság az unió országaiban működő mobilszolgáltatóknak: az illetékes biztos tervei értelmében a jövőben külföldön is ugyanannyiért telefonálhatnánk, mint itthon, a határokon túl fogadott hívásért pedig nem kellene fizetni. A brüsszeli álláspont szerint a jelenlegi árrendszer minden fogyasztónak rossz, de különösen a kis és középvállalatoknak okoz versenyhátrányt, amelyeknek az EU egységes belső piacán működve is külföldi tarifát kell fizetniük ha más uniós országban tevékenykednek. Az EB gyorsított eljárással szeretné elfogadtatni az elvben a fogyasztóknak kedvező tervezetet, ez azonban várhatóan merev ellenállásba ütközik az érintett szolgáltatók részéről.
Mobilos vélemény szerint a roaming versenypiac, az árakat legfeljebb az egymás közti küzdelem szoríthatja le; a szolgáltatás költségeit - amelyek nem feltétlenül csak az adott forgalom lebonyolításában éppen részt vevő társaságoknál jelentkeznek - valakinek meg kell fizetnie, ráadásul nincs még kidolgozva az esetleges újfajta számlázás módszere sem. Egyes tagállamok szerint félő az is, hogy miután az új szabályozás csak az uniós országok szolgáltatóira vonatkozna - s ezeknek olcsón kellene eladniuk a drágán megvásárolt perceket -, végül az EU-n kívüli mobilcégek kerülnének előnyös helyzetbe a bentiekkel szemben. Tehát a roaming valójában export-import üzlet, s miután a szabályozás "csak" az uniós országokra vonatkozna, a döntés következtében az unióban működő társaságoknak olcsón kellene eladniuk a perceket, az EU-n kívüli országokban viszont drágán vehetnék meg azokat.
Az elmúlt időszakban több EU-ország, illetve mobiltársaság is kifejezte aggályait a roamingdíjak szabályozásának terve miatt. A szolgáltatóknak szokatlanul rövid időt adtak a véleményezésre (február 20. és március 22. között tehették ezt meg) és a konzultáció egylépcsős volt a szokásos két forduló helyett - mondta Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország Rt. távközlés-politikai igazgatója, hozzátéve, hogy nem készült megfelelő hatásvizsgálat sem. Reding szerint a Római Szerződés 95. cikkelye a jogalap, de az érintettek ezt több szempontból is tévedésnek tartják. "Versenypiaci szereplők árszabályozásáról beszélünk - fogalmazott Marchhart -, ami kizárja e cikkely alkalmazhatóságát."
Marchhart szerint a cégek közötti, árengedményekre épülő megállapodások hozhatnak eredményt - például egymás piacára terelik a forgalmat -, hisz a mobiltelefon-társaságok e téren alkupozícióban vannak egymással. A roaming versenypiac, így egyre inkább itt is érvényesülhetnek ennek ármérséklő hatásai. A költségeknek is meg kell térülniük - mutatott rá az igazgató -, nem megoldható, hogy a külföldön fogadott hívások után ne kelljen a fogadó félnek fizetnie más hálózatok használatáért.
Szükségszerűen emeli a kiadásokat például, hogy a roamingforgalom lebonyolításában általában a két érintett mobilszolgáltatón túl mások is részt vesznek, sőt gyakran a "honos" szolgáltató (akinek az előfizetői vagyunk) hálózatát a hívás nem is érinti, például ha külföldről egy harmadik hálózatba telefonálunk. Még bonyolultabb feladvány az előre fizetett kártyás ügyfeleké, hisz ez esetben azonnali számlázási adatcserére van szükség, míg a havi számlás ügyfeleknél erre később kerül sor. A szolgáltatóknak elszámolóházak segítségét is igénybe kell venniük - ez sincs ingyen. A távközlési cégeknek ráadásul akkor is költségük keletkezik, ha a külföldön tartózkodó ügyfelük nem kezdeményez vagy fogad hívást, a társaságoknak ugyanis eközben is állandóan frissíteniük kell a vonatkozó információkat, s ehhez szintén nemzetközi szolgáltatókat kell igénybe venniük.
A mobilcégek ugyan nem a roamingszolgáltatásból élnek, de a verseny szempontjából is fontosnak tartják, hogy az ilyen hívásoknál is őket használják ügyfeleik. A Pannon és a T-Mobile még tavaly a nyári szezon előtt egységesítette roamingtarifa-struktúráját, a Vodafone ugyanakkor új roamingcsomagot dobott piacra.
A mobiltársaságok a roaming kapcsán is több csomagot használnak - ezen belül külön a számlásoknak és a kártyásoknak -, ám például a Pannon tavaly júniusban a korábbi, országonként és szolgáltatónként eltérő roaming-ártáblázatokat áttekinthető és kiszámítható költségszerkezettel váltotta fel számlás ügyfelei számára. Nemcsak az országokon belüli szolgáltatók közötti eltéréseket szüntette meg, hanem mindössze három tarifasávba sorolta a világ 121 olyan országát, ahol roamingszerződéses partnere van. A legnépszerűbb európai úti célok, valamint gyakorlatilag az összes szomszédos ország a legkedvezőbb hívási díjakat kínáló 1-es zónába tartozik. Minden sávban négy különböző, forgalmi iránytól függő percdíj érvényes, amelyekkel időszaktól, valamint szolgáltatótól függetlenül számolhatnak a számlás ügyfelek. Míg a korábbi rendszerben a roamingdíjakat valutaalapon határozták meg, azaz a forintban fizetendő összeg függött az árfolyamtól is, tavaly júniustól forintalapú díjakkal számol a társaság.
A T-Mobile roamingtarifáinak átalakítása során az előfizetéses és Domino kártyás ügyfelei számára 2005. július 1-jétől országonkénti díjazást vezetett be. A helyi hálózatok bármelyikét választva az előfizetők - percalapú számlázás mellett - egységes díjakkal indíthatnak vagy fogadhatnak hívásokat, illetve küldhetnek sms-t az adott országban. Magyar T-Mobile-ügyfél "belföldi beszélgetésének" percdíja Ausztriában például tehát 244,8 forint, s ugyanennyibe kerül, ha Magyarországra telefonál vagy egy partnerországban lévő vezetékes vagy mobilszámot hív fel.
A T-Mobile kártyás előfizetői számára hat díjzónát különböztet meg. Az elsőben jórészt ugyanazok találhatók, mint a számlás előfizetők úgynevezett partnerországaiban, vagyis a magyarok által leginkább látogatott országok, illetve főként a szomszédok sorolhatók ide. A magyarországi Vodafone 2005 júliusában indította Vodafone Passport szolgáltatását, ennek keretében bizonyos országokból a cég, illetve partnereinek hálózatain keresztül hívásonként egyszeri, 198 forintos kapcsolási díj mellett az előfizető a tarifacsomagja szerinti hazai percdíjakon telefonálhat (mind a számlás, mind pedig a kártyás ügyfelek).
Vagyis például a magyar Vodafone-ügyfél az adott országon belül tartózkodva Magyarországra irányuló hívás esetén a 198,90 forintot plusz a tarifacsomagjának megfelelő belföldi percdíjakat fizeti - például egy VitaMax-előfizető a 198,90 forint mellett csúcsidőben percenként 60 forintot. (A másik két szolgáltatónál nem számol fel kapcsolási díjat.)
Hadat üzent az Európai Bizottság az unió országaiban működő mobilszolgáltatóknak: az illetékes biztos tervei értelmében a jövőben külföldön is ugyanannyiért telefonálhatnánk, mint itthon, a határokon túl fogadott hívásért pedig nem kellene fizetni. A brüsszeli álláspont szerint a jelenlegi árrendszer minden fogyasztónak rossz, de különösen a kis és középvállalatoknak okoz versenyhátrányt, amelyeknek az EU egységes belső piacán működve is külföldi tarifát kell fizetniük ha más uniós országban tevékenykednek. Az EB gyorsított eljárással szeretné elfogadtatni az elvben a fogyasztóknak kedvező tervezetet, ez azonban várhatóan merev ellenállásba ütközik az érintett szolgáltatók részéről.
Mobilos vélemény szerint a roaming versenypiac, az árakat legfeljebb az egymás közti küzdelem szoríthatja le; a szolgáltatás költségeit - amelyek nem feltétlenül csak az adott forgalom lebonyolításában éppen részt vevő társaságoknál jelentkeznek - valakinek meg kell fizetnie, ráadásul nincs még kidolgozva az esetleges újfajta számlázás módszere sem. Egyes tagállamok szerint félő az is, hogy miután az új szabályozás csak az uniós országok szolgáltatóira vonatkozna - s ezeknek olcsón kellene eladniuk a drágán megvásárolt perceket -, végül az EU-n kívüli mobilcégek kerülnének előnyös helyzetbe a bentiekkel szemben. Tehát a roaming valójában export-import üzlet, s miután a szabályozás "csak" az uniós országokra vonatkozna, a döntés következtében az unióban működő társaságoknak olcsón kellene eladniuk a perceket, az EU-n kívüli országokban viszont drágán vehetnék meg azokat.
Az elmúlt időszakban több EU-ország, illetve mobiltársaság is kifejezte aggályait a roamingdíjak szabályozásának terve miatt. A szolgáltatóknak szokatlanul rövid időt adtak a véleményezésre (február 20. és március 22. között tehették ezt meg) és a konzultáció egylépcsős volt a szokásos két forduló helyett - mondta Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország Rt. távközlés-politikai igazgatója, hozzátéve, hogy nem készült megfelelő hatásvizsgálat sem. Reding szerint a Római Szerződés 95. cikkelye a jogalap, de az érintettek ezt több szempontból is tévedésnek tartják. "Versenypiaci szereplők árszabályozásáról beszélünk - fogalmazott Marchhart -, ami kizárja e cikkely alkalmazhatóságát."
Marchhart szerint a cégek közötti, árengedményekre épülő megállapodások hozhatnak eredményt - például egymás piacára terelik a forgalmat -, hisz a mobiltelefon-társaságok e téren alkupozícióban vannak egymással. A roaming versenypiac, így egyre inkább itt is érvényesülhetnek ennek ármérséklő hatásai. A költségeknek is meg kell térülniük - mutatott rá az igazgató -, nem megoldható, hogy a külföldön fogadott hívások után ne kelljen a fogadó félnek fizetnie más hálózatok használatáért.
Szükségszerűen emeli a kiadásokat például, hogy a roamingforgalom lebonyolításában általában a két érintett mobilszolgáltatón túl mások is részt vesznek, sőt gyakran a "honos" szolgáltató (akinek az előfizetői vagyunk) hálózatát a hívás nem is érinti, például ha külföldről egy harmadik hálózatba telefonálunk. Még bonyolultabb feladvány az előre fizetett kártyás ügyfeleké, hisz ez esetben azonnali számlázási adatcserére van szükség, míg a havi számlás ügyfeleknél erre később kerül sor. A szolgáltatóknak elszámolóházak segítségét is igénybe kell venniük - ez sincs ingyen. A távközlési cégeknek ráadásul akkor is költségük keletkezik, ha a külföldön tartózkodó ügyfelük nem kezdeményez vagy fogad hívást, a társaságoknak ugyanis eközben is állandóan frissíteniük kell a vonatkozó információkat, s ehhez szintén nemzetközi szolgáltatókat kell igénybe venniük.
A mobilcégek ugyan nem a roamingszolgáltatásból élnek, de a verseny szempontjából is fontosnak tartják, hogy az ilyen hívásoknál is őket használják ügyfeleik. A Pannon és a T-Mobile még tavaly a nyári szezon előtt egységesítette roamingtarifa-struktúráját, a Vodafone ugyanakkor új roamingcsomagot dobott piacra.
A mobiltársaságok a roaming kapcsán is több csomagot használnak - ezen belül külön a számlásoknak és a kártyásoknak -, ám például a Pannon tavaly júniusban a korábbi, országonként és szolgáltatónként eltérő roaming-ártáblázatokat áttekinthető és kiszámítható költségszerkezettel váltotta fel számlás ügyfelei számára. Nemcsak az országokon belüli szolgáltatók közötti eltéréseket szüntette meg, hanem mindössze három tarifasávba sorolta a világ 121 olyan országát, ahol roamingszerződéses partnere van. A legnépszerűbb európai úti célok, valamint gyakorlatilag az összes szomszédos ország a legkedvezőbb hívási díjakat kínáló 1-es zónába tartozik. Minden sávban négy különböző, forgalmi iránytól függő percdíj érvényes, amelyekkel időszaktól, valamint szolgáltatótól függetlenül számolhatnak a számlás ügyfelek. Míg a korábbi rendszerben a roamingdíjakat valutaalapon határozták meg, azaz a forintban fizetendő összeg függött az árfolyamtól is, tavaly júniustól forintalapú díjakkal számol a társaság.
A T-Mobile roamingtarifáinak átalakítása során az előfizetéses és Domino kártyás ügyfelei számára 2005. július 1-jétől országonkénti díjazást vezetett be. A helyi hálózatok bármelyikét választva az előfizetők - percalapú számlázás mellett - egységes díjakkal indíthatnak vagy fogadhatnak hívásokat, illetve küldhetnek sms-t az adott országban. Magyar T-Mobile-ügyfél "belföldi beszélgetésének" percdíja Ausztriában például tehát 244,8 forint, s ugyanennyibe kerül, ha Magyarországra telefonál vagy egy partnerországban lévő vezetékes vagy mobilszámot hív fel.
A T-Mobile kártyás előfizetői számára hat díjzónát különböztet meg. Az elsőben jórészt ugyanazok találhatók, mint a számlás előfizetők úgynevezett partnerországaiban, vagyis a magyarok által leginkább látogatott országok, illetve főként a szomszédok sorolhatók ide. A magyarországi Vodafone 2005 júliusában indította Vodafone Passport szolgáltatását, ennek keretében bizonyos országokból a cég, illetve partnereinek hálózatain keresztül hívásonként egyszeri, 198 forintos kapcsolási díj mellett az előfizető a tarifacsomagja szerinti hazai percdíjakon telefonálhat (mind a számlás, mind pedig a kártyás ügyfelek).
Vagyis például a magyar Vodafone-ügyfél az adott országon belül tartózkodva Magyarországra irányuló hívás esetén a 198,90 forintot plusz a tarifacsomagjának megfelelő belföldi percdíjakat fizeti - például egy VitaMax-előfizető a 198,90 forint mellett csúcsidőben percenként 60 forintot. (A másik két szolgáltatónál nem számol fel kapcsolási díjat.)