Berta Sándor
Intelligens jármű-programot indít az Európai Unió
Az Európai Bizottság kezdeményezésének célja, hogy a korszerű technológiák segítségével 2010-re az évi 40 000-ről a felére csökkentsék az európai utakon közlekedési balesetekben életüket vesztő áldozatok számát.
Az Európai Unió 25 tagállamában évente összesen 1,4 millió közlekedési baleset történik. Az okozott kár 200 milliárd euró, mely összeg az EU nemzeti bruttó termelésének két százaléka. Az Európai Bizottság adatai szerint a balesetek 93 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy az egységesen, minden személy- és tehergépkocsiba beépített számítógépes éberségi riasztórendszerek - amelyek elalvás esetén figyelmeztetnék a vezetőket - az autópályákon bekövetkező balesetek 30 és az összes autóúton bekövetkező baleset 9 százalékát szűrhetnék ki.
De az intelligens fedélzeti rendszerek - például a mentők, a rendőrök vagy a tűzoltók automatikus értesítésével - nem csak közvetlen életmentésre lennének alkalmasak, hanem az autók és az utak műszaki állapotának feltérképezésére, a motorteljesítmény vagy a fékek szabályozására is. A dugókat érzékelő fedélzeti számítógépek és szenzorok a vezetőnek alternatív útvonalat ajánlva csökkenthetnék a felesleges károsanyag kibocsátást. Csak ezzel a módszerrel 50 százalékkal kevesebb lenne az Európai Unió területén működő gépjárművek károsanyag-kibocsátása.
Éppen ezért a tervek között szerepel annak törvénybe foglalása, hogy a jövőben egységesen minden, az Európai Unió területén gyártott személy- és tehergépkocsiba intelligens fedélzeti rendszereket kell beépíteni. Ezek bevezetése mellett fontos cél az is, hogy végre minden gépkocsiban legyen ABS, ugyanis - bár már 20 év telt el megjelenése óta - még mindig vannak olyan járművek, amelyek nem rendelkeznek blokkolásgátlóval.
Viviane Reding illetékes EU-biztos szerint mielőbb lépni kell az ügyben, azonban azt is elismeri, hogy senki sem várhatja el, hogy maguk a járműtulajdonosok fizessék meg a beruházások teljes költségét. Éppen ezért véleménye szerint összefogásra van szükség az informatikai ipar, a járműtulajdonosok, a 25 tagállam kormánya és az európai szervek között.
Az Európai Unió 25 tagállamában évente összesen 1,4 millió közlekedési baleset történik. Az okozott kár 200 milliárd euró, mely összeg az EU nemzeti bruttó termelésének két százaléka. Az Európai Bizottság adatai szerint a balesetek 93 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Mindez azt jelenti, hogy az egységesen, minden személy- és tehergépkocsiba beépített számítógépes éberségi riasztórendszerek - amelyek elalvás esetén figyelmeztetnék a vezetőket - az autópályákon bekövetkező balesetek 30 és az összes autóúton bekövetkező baleset 9 százalékát szűrhetnék ki.
De az intelligens fedélzeti rendszerek - például a mentők, a rendőrök vagy a tűzoltók automatikus értesítésével - nem csak közvetlen életmentésre lennének alkalmasak, hanem az autók és az utak műszaki állapotának feltérképezésére, a motorteljesítmény vagy a fékek szabályozására is. A dugókat érzékelő fedélzeti számítógépek és szenzorok a vezetőnek alternatív útvonalat ajánlva csökkenthetnék a felesleges károsanyag kibocsátást. Csak ezzel a módszerrel 50 százalékkal kevesebb lenne az Európai Unió területén működő gépjárművek károsanyag-kibocsátása.
Éppen ezért a tervek között szerepel annak törvénybe foglalása, hogy a jövőben egységesen minden, az Európai Unió területén gyártott személy- és tehergépkocsiba intelligens fedélzeti rendszereket kell beépíteni. Ezek bevezetése mellett fontos cél az is, hogy végre minden gépkocsiban legyen ABS, ugyanis - bár már 20 év telt el megjelenése óta - még mindig vannak olyan járművek, amelyek nem rendelkeznek blokkolásgátlóval.
Viviane Reding illetékes EU-biztos szerint mielőbb lépni kell az ügyben, azonban azt is elismeri, hogy senki sem várhatja el, hogy maguk a járműtulajdonosok fizessék meg a beruházások teljes költségét. Éppen ezért véleménye szerint összefogásra van szükség az informatikai ipar, a járműtulajdonosok, a 25 tagállam kormánya és az európai szervek között.