COMPUTERWORLD
Két újabb pert indított az Intel ellen az AMD
Az AMD két pert is indított az Intel ellen Japánban, miután múlt héten már beadta keresetét az Egyesült Államok egyik kerületi bíróságán.
Az AMD azt állítja, hogy az Intel számtalan alkalommal törvénytelen és etikátlan eszközökhöz folyamodott annak érdekében, hogy megakadályozza az AMD piaci előrenyomulását. A világ második legnagyobb processzorgyártója a Tokiói Legfelsőbb Bírósághoz és a Kerületi Bírósághoz is benyújtott egy-egy keresetet, melyekben összesen 55 millió dollárnak megfelelő kártérítésre tart igényt. A vállalat közlése alapján az összeget az Intel illegális tevékenysége által kiesett nyereség alapján becsülték.
Amint arról lapunk is beszámolt, a japán versenyhivatal még tavasszal kimondta, hogy az Intel megsértette a távol-keleti ország trösztellenes törvényeit, aláásva ezzel riválisának piaci pozícióit. Az AMD mostani panaszában és a hivatal jelentésében is az állt, hogy a világ vezető chipgyártója árkedvezményeket, utólagos visszatérítéseket és promócióra fordítható pénzügyi forrásokat biztosított azon partnereinek, amelyek kizárólag, vagy szinte kizárólag Intel-alapú gépeket forgalmaznak. Az Intel ezt a tevékenységet sosem tagadta, ugyanakkor visszautasította bűnösségét. Ezzel együtt a vállalat közölte, nem tiltakozik a hatóság felszólítása ellen, és eleget tesz az abban foglaltaknak, amely az inkriminált gyakorlat beszüntetését követeli. Így sem a versenyhivatal, sem a vállalat részéről nem terelődött bírósági útra a kérdés eleddig.
Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója múlt héten az AMD keresetével kapcsolatban elmondta, hogy vállalata ugyan rendkívül agresszívan, de tisztességesen és az adott ország törvényeit betartva versenyez, és ez a jövőben is így marad. Véleménye szerint ez az ügy is hamar és probléma nélkül fog megoldódni, ahogyan a korábbi hasonló esetek.
Japánban, amely az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb PC-piaca, az AMD részesedése két év alatt 22 százalékról 10 százalékra esett vissza. Az Intel kiszorító marketingje segítségével több jelentős gyártónál is lenullázta az AMD-t. Mára sem a Toshiba, sem a Sony, sem a Hitachi nem forgalmaz AMD-alapú személyi számítógépeket, valamint az NEC és a Fujitsu is csökkentette hasonló kínálatát.
Érdekes, hogy a szigetországi szokásoknak megfelelően miért nem próbált megegyezni vetélytársával az AMD, vagy ha igen, ezt miért nem közli a nyilvánossággal. Japánban a nyílt vádaskodás és pereskedés némileg "illetlen" dolognak számít, nem tesz jót a vállalat megítélésének. Némileg több fény derül majd az ügy hátterére, ha az AMD nyilvánosságra hozza második negyedéves jelentését. Sokan ugyanis úgy vélik, az AMD azért időzítette mostanra jogi hadjáratát, mert az eladások nem elképzeléseinek megfelelően alakulnak, így a vállalat vezetése bűnbakkal szolgálhat az igazgatótanácsnak és a részvényeseknek.
Vélemények szerint nem valószínű, hogy eget rengető kimenetele születne ezeknek az új kereseteknek, ugyanis az Intel ellen már korábban folytattak különböző hatóságok hasonló vizsgálatokat, amelyek végül kisebb elmarasztalásokon kívül számottevő kihágásokat, visszaéléseket nem találtak. Ha azonban az AMD mégis képes lenne rámutatni az amerikai és japán, és a jelenleg is folyó európai vizsgálat eredményétől függően az öreg kontinensen is, hogy az Intel törvénytelen eszközöket alkalmazott, a pereskedés akkor is éveket fog igénybe venni, piaci hatásai pedig még nagyobb késleltetést szenvednek majd.
Az AMD azt állítja, hogy az Intel számtalan alkalommal törvénytelen és etikátlan eszközökhöz folyamodott annak érdekében, hogy megakadályozza az AMD piaci előrenyomulását. A világ második legnagyobb processzorgyártója a Tokiói Legfelsőbb Bírósághoz és a Kerületi Bírósághoz is benyújtott egy-egy keresetet, melyekben összesen 55 millió dollárnak megfelelő kártérítésre tart igényt. A vállalat közlése alapján az összeget az Intel illegális tevékenysége által kiesett nyereség alapján becsülték.
Amint arról lapunk is beszámolt, a japán versenyhivatal még tavasszal kimondta, hogy az Intel megsértette a távol-keleti ország trösztellenes törvényeit, aláásva ezzel riválisának piaci pozícióit. Az AMD mostani panaszában és a hivatal jelentésében is az állt, hogy a világ vezető chipgyártója árkedvezményeket, utólagos visszatérítéseket és promócióra fordítható pénzügyi forrásokat biztosított azon partnereinek, amelyek kizárólag, vagy szinte kizárólag Intel-alapú gépeket forgalmaznak. Az Intel ezt a tevékenységet sosem tagadta, ugyanakkor visszautasította bűnösségét. Ezzel együtt a vállalat közölte, nem tiltakozik a hatóság felszólítása ellen, és eleget tesz az abban foglaltaknak, amely az inkriminált gyakorlat beszüntetését követeli. Így sem a versenyhivatal, sem a vállalat részéről nem terelődött bírósági útra a kérdés eleddig.
Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója múlt héten az AMD keresetével kapcsolatban elmondta, hogy vállalata ugyan rendkívül agresszívan, de tisztességesen és az adott ország törvényeit betartva versenyez, és ez a jövőben is így marad. Véleménye szerint ez az ügy is hamar és probléma nélkül fog megoldódni, ahogyan a korábbi hasonló esetek.
Japánban, amely az Egyesült Államok és Kína mögött a világ harmadik legnagyobb PC-piaca, az AMD részesedése két év alatt 22 százalékról 10 százalékra esett vissza. Az Intel kiszorító marketingje segítségével több jelentős gyártónál is lenullázta az AMD-t. Mára sem a Toshiba, sem a Sony, sem a Hitachi nem forgalmaz AMD-alapú személyi számítógépeket, valamint az NEC és a Fujitsu is csökkentette hasonló kínálatát.
Érdekes, hogy a szigetországi szokásoknak megfelelően miért nem próbált megegyezni vetélytársával az AMD, vagy ha igen, ezt miért nem közli a nyilvánossággal. Japánban a nyílt vádaskodás és pereskedés némileg "illetlen" dolognak számít, nem tesz jót a vállalat megítélésének. Némileg több fény derül majd az ügy hátterére, ha az AMD nyilvánosságra hozza második negyedéves jelentését. Sokan ugyanis úgy vélik, az AMD azért időzítette mostanra jogi hadjáratát, mert az eladások nem elképzeléseinek megfelelően alakulnak, így a vállalat vezetése bűnbakkal szolgálhat az igazgatótanácsnak és a részvényeseknek.
Vélemények szerint nem valószínű, hogy eget rengető kimenetele születne ezeknek az új kereseteknek, ugyanis az Intel ellen már korábban folytattak különböző hatóságok hasonló vizsgálatokat, amelyek végül kisebb elmarasztalásokon kívül számottevő kihágásokat, visszaéléseket nem találtak. Ha azonban az AMD mégis képes lenne rámutatni az amerikai és japán, és a jelenleg is folyó európai vizsgálat eredményétől függően az öreg kontinensen is, hogy az Intel törvénytelen eszközöket alkalmazott, a pereskedés akkor is éveket fog igénybe venni, piaci hatásai pedig még nagyobb késleltetést szenvednek majd.