CW Számítástechnika
AMD, Intel: eltérő virtualizációs megoldások
Az AMD megoldása nagyban hasonlít az Intel Vanderpool technológiájára, azonban számos ponton eltér attól.
Az AMD a múlt héten tette közzé Pacifica kódnevű virtualizációs technológiájának részleteit. A processzorokba épített virtualizációs technológiák lehetővé teszik több operációs rendszer egyidejű futtatását, lényegében a számítógép egyszerre több, egymástól teljesen független rendszernek "látszik". Ezek a virtuális processzorok egymástól teljesen elszigetelten működnek, vagyis például az egyiknek az újraindítása nem érinti a többi virtuális processzort.
Az Intel a tavaly őszi Indel Developer Forumon mutatta be először a nagyközönségnek, mire képes a Vanderpool. A kiállított számítógépben egy Vanderpool technológiával felvértezett processzor kapott helyet, a rendszeren egy időben, párhuzamosan összesen négy operációs rendszer - három Windows XP és egy Red Hat Linux - futott, amelyek összesen mintegy 10 alkalmazást szolgáltak ki. Az Intel ígérete szerint a Vaderpoolt támogató processzorok még az idén bemutatkoznak a piacon. A Pacificáról kiadott dokumentumok tanúsága szerint az AMD megoldása nagyban hasonlít az Intel Vanderpool technológiájára, azonban számos ponton eltér attól. Ez egyben azt is jelenti, hogy a virtualizációs szoftvereket fejlesztő cégeknek -- Microsoft, VMware, XenSource -- mind az AMD, mind pedig az Intel megoldására külön-külön optimalizálni kell termékeiket. A Pacifica technológiát alkalmazó, szerverekbe és asztali gépekbe szánt AMD processzorok 2006 első félévében lesznek elérhetők.
A virtualizáció elsősorban vállalati környezetben lehet hasznos: a felhasználók többféle alkalmazása többféle operációs rendszeren futhat, például egy mérnöki munkaállomáson a tervezőszoftverek Linuxon, a webböngésző és a dokumentációt kezelő irodai szoftver pedig Windowson. A virtualizáció megkönnyíti az informatikai vezetők dolgát is, hiszen segítségével minden számítógép "kettéosztható" és anélkül elvégezhetők rajta távolról a különféle szoftverkarbantartási feladatok, hogy a felhasználónak meg kellene szakítania a munkáját.
Szerverek esetében a virtualizáció szinte kézenfekvő, hiszen így egy gépen több operációs rendszer és több alkalmazás futtatható párhuzamosan. A virtualizáció természetesen az otthoni gépeken is hasznos lehet, a fogyasztók például külön virtuális rendszert hozhatnak létre a játékok futtatására, egy másikat pedig a fotószerkesztésre, videózásra.
Az AMD a múlt héten tette közzé Pacifica kódnevű virtualizációs technológiájának részleteit. A processzorokba épített virtualizációs technológiák lehetővé teszik több operációs rendszer egyidejű futtatását, lényegében a számítógép egyszerre több, egymástól teljesen független rendszernek "látszik". Ezek a virtuális processzorok egymástól teljesen elszigetelten működnek, vagyis például az egyiknek az újraindítása nem érinti a többi virtuális processzort.
Az Intel a tavaly őszi Indel Developer Forumon mutatta be először a nagyközönségnek, mire képes a Vanderpool. A kiállított számítógépben egy Vanderpool technológiával felvértezett processzor kapott helyet, a rendszeren egy időben, párhuzamosan összesen négy operációs rendszer - három Windows XP és egy Red Hat Linux - futott, amelyek összesen mintegy 10 alkalmazást szolgáltak ki. Az Intel ígérete szerint a Vaderpoolt támogató processzorok még az idén bemutatkoznak a piacon. A Pacificáról kiadott dokumentumok tanúsága szerint az AMD megoldása nagyban hasonlít az Intel Vanderpool technológiájára, azonban számos ponton eltér attól. Ez egyben azt is jelenti, hogy a virtualizációs szoftvereket fejlesztő cégeknek -- Microsoft, VMware, XenSource -- mind az AMD, mind pedig az Intel megoldására külön-külön optimalizálni kell termékeiket. A Pacifica technológiát alkalmazó, szerverekbe és asztali gépekbe szánt AMD processzorok 2006 első félévében lesznek elérhetők.
A virtualizáció elsősorban vállalati környezetben lehet hasznos: a felhasználók többféle alkalmazása többféle operációs rendszeren futhat, például egy mérnöki munkaállomáson a tervezőszoftverek Linuxon, a webböngésző és a dokumentációt kezelő irodai szoftver pedig Windowson. A virtualizáció megkönnyíti az informatikai vezetők dolgát is, hiszen segítségével minden számítógép "kettéosztható" és anélkül elvégezhetők rajta távolról a különféle szoftverkarbantartási feladatok, hogy a felhasználónak meg kellene szakítania a munkáját.
Szerverek esetében a virtualizáció szinte kézenfekvő, hiszen így egy gépen több operációs rendszer és több alkalmazás futtatható párhuzamosan. A virtualizáció természetesen az otthoni gépeken is hasznos lehet, a fogyasztók például külön virtuális rendszert hozhatnak létre a játékok futtatására, egy másikat pedig a fotószerkesztésre, videózásra.