Szekeres Viktor

A nemzet aranya

Az ember a filmet látva önkéntelenül is elmorfondírozik, hogy miért nem írtak bele pár kígyót, egy ostort és nevezték el a hőst Indiana Jonesnak? Akkor szegény Harrison Fordnak nem kellene még mindig várnia az Indy 4 forgatókönyvét.

A fenti bevezetőből nagyjából a műfaj minden pozitívumát és negatívumát le is szűrheti a potenciális néző. Ahogy az Indiana Jones filmekben is szokás, egy kis múltbeli bevezetés után a film átmegy egy non-stop móka-izgalom-kacagás triumvirátus által átitatott akciófilmbe, ahol kedvenc régészprofesszorunk kesehajú alteregója rejtvényeket fejt, csajokat hódít és az elmondhatatlan értékű kincs nyomába szegődik.

Klikk ide! Klikk ide!

A nemzet aranyában az amerikai alapítóatyák (többek között Benjamin Franklin) által elrejtett mesés ereklyék nyomait kutatja Benjamin Franklin Gates - nesze neked névadás, az ilyen direkt utalást még a Filmbeli Beszédes Nevek Ügyosztálya is hátborzongva utasítja vissza. Főhősünk motivációja pedig - ahogy az szokás - a múltból fakad, hiszen a család férfitagjai generációkon át próbálták a kincs hollétére utaló nyomokat megfejteni. A kincs rejtekhelyét különböző rejtvények jelzik - a gondot csak az okozza, hogy a soronkövetkező segítség az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat hátulján rejtőzik.

Klikk ide! Klikk ide!

A film az akciófilmes überproducer Jerry Bruckheimer (Szikla, Con Air, Karib tenger kalózai, Helyszínelők) irányítása alatt született meg, aki úgy tűnik, ritkán hibázik (Artúr király, Rossz társaság). Igazából ezzel az alapanyaggal nem is volt rá alkalma, de az igazi pénzügyi sikert a film Walt Disney névjegy alá emelése jelentette, amely így a csökkentett korhatár révén - hasonlatosan a tavalyi gigasiker, a Karib tenger kalózaihoz - igazi családi filmként került a mozikba, ezzel családok és fiatal gyerekek tömegét vonzva a mozikba. Ezt természetesen nem kell negatívumként értelmezni, hiszen igazából a kincskeresős-rejtvényfejtős műfaj nem az erőszakorgiáról szól, ezért a 80-as években az Indy-filmeken szocializálódott, akkor 6-16 éves korosztály sem érzi magát becsapva, inkább nosztalgikusan elmereng, és felidézi az elhalványuló emlékeket.

Klikk ide! Klikk ide!

A forgatás során John Turteltaub vehette kezébe a megafont és nyújtózkodhatott el a rendezői székben, akinek a nevét bár az előzetesekben ezerrel emlegetik, de itthon még kevésbé ismert, hiszen az olyan filmek, mint az Kölyök (Bruce Willisszel), az Ösztön (Anthony Hopkinsszal) vagy a Csodabogár (John Travoltával) nem éppen rendezői filmek voltak - viszont ezentúl majd könnyebben helyezi el a moziverzumban az ebben a filmben munkáját nagyszerűen végző filmkészítő nevét a magyar nézői is. (Persze a rosszmájúak szerint csak azért csipkedte magát, mert producerként ő is beszállt a filmbe Bruckheimer mellé.)

Klikk ide! Klikk ide!

A főszerepben Nicholas Cage, aki ismét a Jó seregeinek élén hozza a szokásos formáját (a magyar hang Józsa "Green doki" Imre sajnos a DVD-verzióig még pihenhet, hiszen a forgalmazó magas ívben ignorálta a gyerekeket és a feliratos verzió vetítése mellett döntött), a lányt, akit meg kell szereznie a huncutszemű Diane Kruger alakítja (aki a Trójából lehet esetleg ismerős). Hozzájuk hasonlóan nem vall szégyent a Rosszfiú köntösét ismét magára öltő Sean "Boromir lettem és az is maradok" Bean. A szokásos névtelen vicces szereplőt prezentáló szokásos, névtelen színész mellett két nagy öreg is tiszteletét teszi a vásznon: Jon Voight és Christopher Plummer a Gatesek egy-egy idősebb generációját képviselve teszi névjegyét.

Klikk ide! Klikk ide!

Végső konklúzióként ismét csak azt lehet mondani, hogy a film nem több és nem kevesebb, mint egy minden korosztálynak szóló, ártalmatlan és szórakoztató kétórás kikapcsolódás, melynek csekély nacionalizmusba ágyazott gondolatmenete olykor az amerikai történelmet kevéssé ismerő honfitársainkat egy kicsit lehet, hogy megkavarja fejtörőivel és azok megfejtéseinek magyarázatával, de ha túltesszük magunkat ezen a tényezőn, akkor azon vesszük észre magunkat, hogy a "Mikor lesz már Indiana Jones 4?" kérdés helyét, egyre inkább a "Nemzet aranya 2"-t akarok mantra veszi át.

Filmelőzetes letöltése

A nemzet aranya (National Treasure)
színes feliratos amerikai akciófilm, 131 perc, 2004

Rendező: Jon Turteltaub
Forgatókönyvíró: Jim Kouf, Cormac Wibberley
Operatőr: Caleb Deschanel
Jelmeztervező: Judianna Makovsky
Zene: Trevor Rabin
Producer: Jerry Bruckheimer, Jon Turteltaub
Vágó: William Goldenberg

Szereplők:
Nicolas Cage (Ben Gates)
Diane Kruger (Abigail Chase)
Justin Bartha (Riley Poole)
Sean Bean (Ian Howe)
Jon Voight (Patrick Gates)
Harvey Keitel (Sadusky)
Christopher Plummer (John Adams Gates)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • miss bee #47
    EGYETLEN DOLOG MIATT UTÁLOM EZT A FILMET,AZÉRT MERT A VOLT PASIM KEDVENCE VOLT.
    AMUGY NEKEM NAON TETSZETT
  • Maco13 #45
    Hi! Nekem egyrészt nagyon teccett a film. A plakátról valami kommersz sz@rt vártam, de szerencsére nm az lett .
    A felirat vs. szinkronról pedig az a véleményem, hogy sztem a legjobb, ha van az embernek elég ideje, és megnézi először felirattal, utána akár anélkül, akár csak nem olvasva. Másodjára már akkor is kb vágod a szöveget, ha nem vagy képben az adott nyelvből, és így sokkal jobban átjön a színészek tehetsége/munkája. A feliratokról pedig csak annyit pls hogy sztem viszonylag jók, csak nem értem hogy ugyanaz a néhány hiba miért van ott sok filmben. Pl.: a college nem kollégium, hanem főiskola, illetve a high school nem egyetem hanem középiskola. bocs, ha valamelyik fordítónak ezzel megsértettem a lelki békéjét, amúgy sok jó és találó subot is láttam már.
    a szinkronokról pedig csak annyit, hogy a Jégkorszakot NE nézzétek meg szinkronosan. A halálos ágyán lévő nagyanyám nagyobb átéléssel tudná előadni. Kösz
  • winnie #44
    régen volt, 3 hónapig, abba is hagyták. (amúgy nem román vendégmunkások voltak, hanem kolozsvári és csíkszerdahelyi színházi színészek)
  • miklos17 #43
    Hamár a szinkronoknál tartunk a Viasat3 csinál rettenetesen szar szinkronokat. Az már nem is szinkron, szerintem valami román vendégmunkásokkal csináltatta, mert nagyon az jött ki belőle. Szerintem.
  • Kis-Bob #42
    Üldözős-ereklyemegtalálós.... szerintem. :D
  • Deniboj #41
    Tetszik a cikk.

    "csekély nacionalizmusba ágyazott gondolatmenete"

    csekély? Egy-két helyen azt vártam, mikor bőgik el magukat a színészek, pl: "a Függetlenségi Nyilatkozat nekem nem tárgyalási alap" :)
  • gz8 #40
    Az angolra visszafordítást kétlem, viszont egyes nyugat-európai országok (pl. Hollandia, Németország) Romhányit, illetve a magyar szinkronosokat kérték fel a szöveg elkészítéséhez.

    Azt hiszem, ez nem véletlen.
  • Athlon64 #39
    Én amikor az mtv-n egyszer régen a Halálos Fegyver-t láttam, hát a falba ütögettem a fejem, hogy hogyan lehet Mel Gibson szinkron hangját lecserélni és ilyen poénoktol ritkított szöveget lenyomatni...

    Ettől függetlenűl a magyar szinkronos filmeket szeretem én is.
    Tulajdonképpen, ha jó a szinkron(és szerintem töbnyire jó) akkor az a filmet még ki is emeli, jobbá tudja tenni mint amilyen eredetileg volt!

    Ha jól tudom a Kökorszri szakit még magyarról vissza is fordították angolra mert Romhányi olyan jó szöveget írt hozzá!
  • Tetsuo #38
    Régen pl 10-20éve a magyar szinkron minőségi volt, ma mikor a filmek is igénytelenebbek, kevesebb idő is van sokkal gyatrább szinkront készítenek.
    Ezért is olcsóbb egy gagyi TVcsatornának újraszinkronizálni régebbi filmet, mint megvenni a magyarhangot.

    /Kivétel talán néhány rajzfilm.. (persze Bon-bon nélkül)
  • mechorg #37
    Ez azert ritkan okoz problemat.

    Amugy szerintem is siman lehet figyelni a subra meg a kepre egyszerre... Jozanul.