Hörcsöki Szabolcs
D-Day
Kiadó: Monte Cristo
Fejlesztő: Digital Reality
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium III 1 GHz, Win 98/Me/2000/XP, 256 MB RAM, DirectX 9.0b kompatibilis 64 MB videókártya, DirectX 9.0b kompatibilis hangkártya
Ajánlott: Pentium IV 2 GHz, Win 98/Me/2000/XP, 512 MB RAM, DirectX 9.0b kompatibilis 64 MB videókártya, DirectX 9.0b kompatibilis hangkártya
Hasonló játékok: Afrika Korps vs. Desert Rats
Kategória: valósidejű stratégia
A rajongók augusztus 8. óta élvezhetik a magyar fejlesztők által készített D-Day nevű programot, ami nem más, mint egy fénykorát élő valósidejű stratégia a szintén virágkorát (igaz, ez a virág már hervad kissé) élő második világháborúban.
Úgy tűnik, a játékipar egyszerűen képtelen elszakadni a második világháborútól. Már eddig is több száz játék foglalkozott a témával, idén pedig olyan további sikervárományosok kerülnek monitorainkra, mint pl. a Brothers in Arms, a Call of Duty United Offensive vagy épp a Medal of Honor Pacific Assault. Ez a téma van annyira nemzetközi, hogy több kontinens játékosai is azonnal tudják, mi az ábra, nem kell hosszú tutorial-okban magyarázni, hogy ki van kivel és miért.
A Monte Cristónak is nyilván ez a koncepció járt a fejében, amikor megbízta a magyar Digital Realityt, hogy volnának szíves prezentálni valamit a normandiai partraszállás hatvanadik évfordulójára. Mivel kevés idő állt a készítők rendelkezésére, előkerült a fiókból a korábbi siker, az Afrika Korps vs. Desert Rats grafikai motorja.
De nézzük meg közelebbről, mit is tartogat nekünk a D-Day. Elsősorban teljesen magyar nyelvű játékot, tehát minden szöveg és hang magyar nyelven szól hozzánk, legyen szó akár a menükről vagy a küldetések leírásáról. Másodsorban emberbarát, azaz játékosbarát árat, ugyanis ritkaság, hogy egy új játék mélyen tízezer forint alatt legyen kapható. Persze ebben közrejátszhat az is, hogy a játék első látásra inkább korábbi sikerük felturbózása és kiegészítése számtalan aprósággal.
A program mindazt tudja, amit egy RTS-nek manapság tudni kell, a grafika és a zene kimondottan jól teljesít. Az AI, tehát a mesterséges intelligencia hibái is ugyanazok, mint pl. a Ground Controll II-ben, azaz egy szűk hídon például nem kevés időbe telik, mire egyenként átvezetjük az embereket, mert maguktól mindenféle kerülő utakba kezdenek, persze az aknamezők felé.
A játék hihetetlen mennyiségű és mélységű háttérinformációt tartogat mindazoknak, akik kíváncsiak rá. Jó alaposan teletömték lexikális adatokkal, videóbejátszásokkal, ezért kicsit olyan, mintha az ember a Spectrum televíziót nézné valamelyik évforduló alkalmával. Közlésük szerint van a videók között eddig a nyilvánosság előtt nem publikált anyag is, illetve mindenféle vicces öreg csóka elmondja, hogy szerinte hogy volt ez az egész. A különböző játék közbeni bejátszásokat teljesen korhűvé varázsolta a fejlesztőcsapat, minden film fekete-fehér és szemcsés. Ez nagyon jó ötlet, mert kiválóan megalapozza a játékkedvet és jó alaphangulatot ad.
A játékban három hadjárat indítható, melyek a háború sorsfordító csatáit dolgozzák fel: a partraszállás előtti előkészítő ejtőernyős támadás, a D-Nap, később Caen és Carentan felszabadítása stb. Sajnos a karakterfejlődés teljesen kimaradt, ugyanígy hiányoznak a több küldetésben is szerepet játszó, tovább vihető szereplők, pedig ha vigyázni kellene az egységekre akkor sokkal izgalmasabb és taktikusabb lett volna a játékmenet. Ami viszont szerepel és ráadásul nagyon jó gondolat, az a mellékküldetések, amik teljesítésével befolyásolni is tudjuk a következő küldetést, tehát például az olajraktár elfoglalása a következő küldetésekben extra légi támogatást jelent. A játékban csak a szövetségeseket tudjuk kommandírozni, német hadjáratok egyáltalán nem kerültek a programba. Hogy az időhiány miatt van így, vagy eszébe sem jutott a Digital Realitynek nem tudom, mindenesetre furcsa, mert ez manapság már alapkövetelmény.
A hadra fogható egységek kiválóan sikeredtek, s bár a harckocsik nem mindig tudnak egy öt-tíz fős gyalogsági csoportot rendesen megkerülni, minden mozgó alkatrész szépen animált és az alkalmazott textúrákra sem lehet panaszunk. Az pedig külön öröm, hogy napjainkban az RTS-ek már a gyalogságnak is komoly szerepet szánnak. Régebben szinte csak töltelékként használtuk a katonákat, de a frissebb játékokban pl. a mesterlövésznek, az utásznak bizony komoly szerepe van, esetleg meg is fordíthatják egy-egy ütközet alakulását. Egyébként ezen a ponton is érdemes lett volna gyógyítgatni a gépi intelligenciát, az utásznak ugyanis nincs annyi esze, hogy a bomba lerakása után magától tűnjön el a helyszínről.
Mindent összevetve kiváló munkát tett az asztalra a Digital Reality. A grafika, a zene első osztályú, és a játékmenet is megállja a helyét a mezőnyben. Más kérdés (és erről persze nem a magyar csapat, hanem a Monte Cristo tehet), hogy már lassan Dunát lehetne rekeszteni a második világháborús játékokkal, még egy-két hónap és kimondottan ciki lesz ilyen témájú fejlesztésbe belefogni. Sajnos ez a program is felült arra a divathullámra, amit annak idején a Medal of Honor és a Call of Duty elindított, ez pedig lassan már kevés lesz a komolyabb sikerhez.
Grafika: Kiváló munka, szép animációk, kicsit avítt motor. Nagyon tetszett, hogy kis zászlók jelzik, melyik egység melyik oldalhoz tartozik.
Kezelőfelület: Amit elvársz egy stratégia kezelőfelületétől, azt meg is kapod, újítás vagy ötlet nélkül.
Multiplayer: A 12 különféle, direkt a többjátékos módhoz készült pályán maximálisan 8 ember harcolhat egyszerre egymás ellen "Hódítás", "Szerezd meg a zászlót" vagy "Életre-Halálra" módban, azaz mindenki mindenki ellen.
Játékmenet: A témaválasztás számomra elég unalmas és ezen a háttérinfók sem változtatnak.
Zene és hangeffektek: A program kiemelkedő része, akár a zenét nézem, akár pedig a hanghatásokat.
Összegzés: A játék hozza, amit hozni kell, de a téma már kissé agyoncsépelt és a játékmenetre is ráfért volna még néhány ötlet (tudom, nem volt rá idő). De így is nagy büszkeség, hogy egy magyar csapat ilyen nívós cuccot tud odabillenteni a nemzetközi piac asztalára.