Kiadó: Microsoft
Fejlesztő: Ensemble Studios

Rendszerkövetelmények:
Minimum: PII 450 MHz, 128 MB RAM, 16 MB-os videókártya
Ajánlott: 1GHz-es processzor, 256 MB RAM, 64 MB-os videókártya
Hasonló játékok: Age of Empires, Age of Empires II: The Age of Kings
Kategória: real-time stratégia

Az Ensemble Studios neve valószínűleg ismerős a legtöbb stratégia rajongónak, ugyanis ennek a játékfejlesztő csapatnak köszönhetjük a méltán népszerű Age of Empires sorozatot. Az első rész még számos idegesítő hibát tartalmazott, de alaposan átgondolt, nagyszerű játékélményt nyújtó darab volt. Hibáinak többsége javításra került a második részben, amely számos újítást is tartalmazott. Az Ensemble ezzel a játékkal mérföldkőhöz érkezett, ugyanis az Age of Mythology már teljesen 3D grafikát tartalmaz, és a korábban kötelezőnek számító történelmi hűség is módosult, ugyanis a legújabb részben már nem csak a valóban létezett egységtípusokkal harcolhatunk, hanem mitológiai lények segítségét is igénybe vehetjük céljaink elérése érdekében.


A játékot egy 1300 MHz-es Celeron processzorral, illetve GeForce2 MX400 videókártyával szerelt gépen játszottam, ami nagy meglepetésemre épp megfelelt arra, hogy akadás nélkül játsszak 1024x768 felbontásban maximális részletesség mellett, pedig ez a manapság megjelenő játékoknál egy ilyen konfiguráció mellett nem egy mindennapi dolog. Most valószínűleg a legtöbben arra gondolnak, hogy ez valószínűleg azért lehet, mert a játék grafikája így biztos nem a legszebb, de mindenkit megnyugtatok, hogy látvány terén nem lehet panaszunk. A meglehetősen részletes egységek és a különböző objektumok teljes 3D-ben pompáznak, és még a játékteret is úgy forgathatjuk, ahogy nekünk tetszik.


A program telepítése után, 1 GB-tal kevesebb szabad hellyel a winchesteremen, nekiláttam a real-time stratégiák legújabb darabjának megismeréséhez. Elsőként végigjátszottam a tanítóküldetéseket, hátha megtudok valami hasznos dolgot belőlük, de nem sok értelme volt, mert aki már játszott néhány RTS-el az nem sok újat fog tapasztalni itt.

A program felajánlja a szokásos single illetve multiplayer módokat, de előbb mindenképp érdemes az egyjátékos küldetéseket végigjátszani, mert így mielőtt interneten is megmérettetnénk magunkat alaposan megismerhetjük a különböző egységek előnyeit illetve hátrányait.


Az egyjátékos kampányok során három teljesen különböző nép katonáit vezethetjük csatába, név szerint a görög, az egyiptomi, illetve a norvég seregeknek lehetünk a vezére. A korábbi részekben ennél sokkal több nép szerepelt, de a fejlesztőknek sikerült megoldaniuk, hogy ez a három nép igazán változatos legyen, így gyakorlatilag nincs is szükség továbbiakra. Az első és második részben a különböző népeknek nagyon sok ugyanolyan, nevében is azonos egysége volt, melyek csak a népi bónuszok miatt különböztek valamelyest tulajdonságaikban, így a valóban különböző egységek száma már nem is volt olyan sok, mint ahogy először gondoltuk. Az Age of Mythology-ban viszont ellenkező a helyzet, ugyanis itt a három választható nép alapján azt gondolnánk, hogy nemigen lehet több egység, mint mondjuk a Warcraft III-ban, a fejlesztők azonban egy ügyes húzással megoldották a helyzetet. A sorozat többi tagjához hasonlóan itt is megtaláljuk a fejlődést, a következő korba történő lépésnek a lehetőségét. A korábbi részekkel ellentétben azonban itt nem teljesen lineáris a dolog, ugyanis minden egyes alkalommal, amikor új korba lépünk, akkor főistenünktől függően választanunk kell két alisten közül.


Természetesen nem mindegy, hogy kit választunk, mert ennek függvényében kapunk különböző harci bónuszokat, fejlesztési lehetőségeket, és a templomban gyártható mitológiai egységek típusát is ez határozza meg, így egy népen belül is teljesen különböző típusú kolóniák jöhetnek létre. Egy népcsoporton belül összesen 12 van belőlük létezik: 3 főisten (major god) és 9 alisten (minor god). A játék kezdetén választanunk kell a 3 főisten közül, ez határozza meg leginkább a népünk képességeit (pl Poseidon a tengerek és a lovasok ura, Hadesnál viszont erősebbek az íjászok). Ezen túlmenően a főisten-választásunktól függ, hogy a további korlépéseknél mely alistenek közül választhatunk. Minden istenség ad 1-2 mitológiai lényt (pl: kentaúr, küklöpsz, óriás), néhány speciális fejlesztést (pl: tüzes nyilak, gyorsabb lovak), és ami talán a legfontosabb: 1 darab isteni segítséget (godpower).

Minél későbbi korban járunk, az isteni segitségek annál erősebbek. Míg az elején még csak odacsalogatják a vadállatokat, vagy láttatni engednek egy részt a térképből, addig az utolsó korokban már igen nagy pusztítást visznek végbe: földrengést vagy meteorzáport idéznek elő, esetleg megidéznek egy hatalmas sárkányt. A csapatjátékok során ezeket az isteni segitségeket kombinálva akár háborút is lehet nyerni: egy gyors földrengést (leomlanak az épületek) és villámzáport (rengeteg ellenséget megöl egy adott területen) követően a viking seregek előrefuthatnak, az esetleges felmentősereget lefagyaszthatják (frost godpower), és felhúzhatnak pár várat. Ha mégis veszélybe kerülnének (túl nagy az ellenállás), az egyik görög szövetséges még mindig elsütheti a caesefire-t (1 percig senki nem támadhat meg ellenséges egységet), ami bőven elég idő a visszavonulásra. Ez még csak egy variáció volt, a játékban minden istenhez külön isteni-segitség tartozik, összesen tehát 36 féle van.


Változás történt az erőforrások terén is, ugyanis az eddig jól megszokott négy erőforrás (élelem, kő, fa, arany) közül a kő gyűjtögetésével már nem kell foglalkoznunk, viszont megjelent a favor-nek nevezett dolog, amire igazi magyar megfelelőt nem nagyon találok, de ez a mérőszám mutatja, hogy mennyire sikerült az istenek kedvében járnunk. A görögök a favor pontokat úgy gyűjthetik, hogy parasztokat küldenek a templomba imádkozni, az egyiptomiak emlékművek emelésével, a norvégok pedig harccal tudják ezt megtenni.

A tavalyi évben kezdett elterjedni az a divat, hogy a real-time stratégiákban a hősök egyre nagyobb szerepet kaptak nem csak a történetben (hiszen már az Age of Kings-ben is hősök vezették a csapatokat a kampányok során), hanem a játék stratégiai részében is. Az Age of Mythology sem maradt ki ebből a sodrásból, bár semmiképpen sem nevezhető következő lépcsőfoknak. A kampányokban fontos történetvezetésen kívül egy fontos szerepük van, ez pedig a mitológiai lények (myth unit) "írtása". 3-4 ilyen erősebb mitológiai lény egy egész hadosztályt képes megsemmisíteni, ha abban nincs hős; ebből következik, hogy egy hódító invázióra semmiképpen nem egészséges nélkülük elindulni, de a csapatunk derékhadát biztosan a "hagyományos" egységek fogják alkotni, és inkább ők védik a hősöket, mint fordítva.


A küldetések kimenetelét eldöntő dolog lehet még az isteni segítségek használata, amiből egy pályán maximálisan négy állhat rendelkezésünkre, és mindegyiket egyszer használhatjuk. Van ezek között pusztító meteoreső, szélvihar, meg persze a klasszikus villámcsapás, de békés szándékúakat is találunk, ilyen például a kő, ami maga köré vonzza a vadállatokat, amiket könnyebb így elejteni és élelemmé "konvertálni". :) Most lássuk a részletes értékelést. Grafika: A játék grafikája nagyon szép, de nem tud felmutatni semmi igazán nagy dolgot. Meglehetősen nehezen tudtam eldönteni, hogy négy vagy öt pontot kapjon-e de végül az öt pont mellett döntöttem, mert ilyen szép és részletes egységeket illetve objektumokat 3D-s stratégiákban nemigen látni, főleg nem ilyen tömegben, ráadásul ilyen alacsony gépigénnyel. Nem egyszer fordult elő, hogy nagyjából 100 egység harcolt a képernyőn, a játék mégsem lassult be, így minden elismerésem az Ensemble programozóié.

Kezelőfelület: A kezelőfelület a már jól megszokott RTS sémát követi, nem nagyon található benne újítás, de ez egyáltalán nem baj, így legalább pillanatok alatt otthon érezhetjük magunkat a játék kezelése terén. Negatívumként említhető, hogy az ellenfél életereje csak akkor látható, ha rákattintunk, pedig sokkal kényelmesebb lenne, ha már akkor is látnánk, ha fölé visszük az egeret, illetve a hősöket is nehezen lehet megtalálni a tömegben , annak ellenére hogy halványan világítanak. Pozitívum viszont, hogy a megszokott alapdolgokon kívűl (inaktív parasztok automatikus kijelölése, stb.) olyan hasznos funkciók is könnyedén elérhetők, mint a fejlesztések adatbázisa, vagy az adott egység részletes tulajdonságait mutató információs panel.

Játékmenet: Itt is nehéz volt a döntés, de végül négy pont mellett döntöttem, mert nem vagyok teljesen megelégedve a játékkal. A küldetések változatosnak mondhatók, számos egység közül válogathatunk, sőt az új rész már sztorit is tartalmaz, amit a játék saját motorjával készül átvezető animációk mutatnak be, de valahogy mégis hiányzik az igazi hangulat, ami annyira lekötné az embert hogy esetleg napokig ne aludjon.

Hangeffektek: Az RTS-ekben jól megszokott módon az egységek szóban reagálnak ha rájuk kattintunk és az Age of Mythology-ben ezt minden egység a saját nyelvén teszi, a megvalósítás mégsem tökéletes, hamar ráununk a monoton szövegelésükre. A csatazajok egész jól sikerültek, és még a mindennapok háttérzajai is élvezhetők, ez kicsit pozitív irányba tereli a hanghatásokról kialakított véleményemet.

Zene: A játék zenéje garantáltan nem fog klasszikussá válni, amit akár évek múlva is szívesen meghallgatnak a játékosok de azért idegesítőnek sem mondható, ráadásul elég ritkán hallhatunk zenei megnyilvánulásokat a játék során, ami elég szokatlan.

Multiplayer: A multiplayer módot LAN-on vagy interneten játszhatjuk, de ugyebár ez utóbbi lehetőség a legizgalmasabb, ugyanis ilyen módon a világ bármely tájáról származó játékosokkal összemérhetjük tudásunkat. Az internetes játékok keresése, és kiválogatása sokkal egyszerűbbé vált, mint ahogy azt az Age of Kings-ben tapasztaltuk, látszik hogy erre a részre kicsit jobban odafigyeltek most a fejlesztők. Az egységek, illetve isteni erők változatossága biztosítja az izgalmas, és változatos csatákat, bár kiegyensúlyozási problémák még adódnak, de ezek valószínűleg hamarosan ki lesznek javítva.

Intelligencia és nehézség: Egyértelmű fejlődés látható a mesterséges intelligencia terén az Age sorozatban, például az egységek már csak nagyon ritkán akadnak bele tereptárgyakba, illetve egymásba, és a gép is egész jól ki tudja használni a pályák adta lehetőségeket. A játék könnyebb fokozatokon nem okoz nehézséget senkinek, viszont Titan fokozatra kapcsolva már a profibb játékosokat is megizzasztja.

Összegzés: Az Age of Mythology messze nem tökéletes játék, de tartalmas és kitűnő szórakozást biztosít minden RTS rajongó, illetve a stílussal most ismerkedők számára, és ez a lényeg. A küldetések teljesítése után még hosszú időre elfoglaltságot jelenthet az automatikus pályagenerátor, így mindig más pályán játszhatunk, de ha úgy tartja kedvünk, akkor manuálisan is szerkesztgethetünk magunknak a mellékelt editorral. Ez mindenképp egy nagyon pozitív dolog, főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy a jelenlegi tendencia szerint nagyon sok játékot 8-12 óra alatt végig lehet játszani. Az Age sorozat méltó tagja ez a rész, gyönyörű grafikával, számos újítással és változatos egységekkel, illetve ekkora újrajátszhatósági értékkel mindenképp megéri az árát.