HanG

Sudden Strike


Kiadó: Strategy First
Fejlesztő: CDV Software

Rendszer Követelmények:
Minimum: P233, 32 MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: ---
Kategória: Real time stratégia


A II. Világháború, mint téma, nagyon felkapott mostanában. Azon az elven, miszeint ami valamelyik világháborúval kapcsolatos, az csak kasszasiker lehet, folyamatosan kerülnek ki a piacra különböző, ezen témát feldolgozó programok. Ezek közül a két legnépszerűbb a repülőszimulátor és a stratégia. Furcsamód ezen típusú stratégiák között nagyon ritka egy igazán jó RTS, mert a fejlesztők inkább a körökre osztott stratégiákat preferálják. Igaz, hogy ez jóval áttekinthetőbb és jóval több taktikai elemet tartalmaz, de ugyanakkor egy átlagos stratégának ez unalmas lehet, (amit az is mutat, hogy csak igen kevesen vannak azok, akik ezt a stílust kedvelik) és inkább mellőzik ezeket. Ezt vehette észre néhány fejlesztőgárda, mert egyre-másra jelennek meg RTS-ek, e témát véve alapul. És most megérkezett a legújabb képviselő a Sudden Strike, amely kicsit más, mint a többi.

Klikk ide!   Klikk ide!

A látványos, de értelmetlen intro-ról inkább nem beszélek (írok), azt mindenki megnézheti, aki akarja; nézzük inkább a történetet. Nahát az nincs - illetve van: A II. Világháború. Ez nem csak azt jelenti, hogy korhű környezetben, korhű gépekkel írtjuk egymást, hanem a háború ismertebb, vagy kevésbé ismertebb történéseit játszhatjuk újra, akár megváltoztatva a történelmet is. Az olyan jól ismert csaták/helyszínek mellet, mint pl. a Normandiai partraszállás, találkozhatunk olyanokkal is, amelyek valószínűleg abban a formában nem történtek meg, de szinte mindennaposak voltak a háború(k)ban (fegyverraktárak felrobbantása, utánpótlás elvágása, légvédelem megsemmisítése stb.). Ha csatába akarunk indulni, három nagyhatalom valamelyikének oldaláról indulhatunk, melyek a szövetségesek (USA), Németország és Oroszország, melyeknek az egységeik természetesen különbözőek, éppen ezért más-más taktikát igényelnek.

Klikk ide!   Klikk ide!

Amikor belépünk a játékba, rögtön tapasztalhatjuk, hogy egy adott létszámú csapatot kapunk, és nincsenek épületeink, sem pedig olyan egységeink, amelyekkel felhúzhatnánk ezeket. Ebből rögtön kiderülhet, hogy utánpótlás híján ez a létszám csak csökkenni fog (legtöbbször; de erről majd később). Ez egy kicsit furcsa lehet először, de azután rájöhetünk, hogy ez nagyon jó dolog, mivel így csak taktikával nyerhetünk meg egy csatát, nem pedig erőfölénnyel. Így persze sokkal többször kell újratölteni a játékot, de egy idő után megtanuljuk, hogy nem szabad fejjel rohanni a falnak, nem mindig az egyenes a legrövidebb út és hogy milyen káros mellékhatással jár egy-egy egységünk elvesztése. Éppen ezért nem árt, ha két csata között megvizsgáljuk az egységeinket és szükség esetén "hívjuk a mentőket", vagy szólunk a javítóbrigádnak. Ezek az egységek természetesen fegyvertelenek és nagyon sérülékenyek, ezért elég könnyen elhullnak, ha csata közben rossz helyre irányítjuk őket, ami nagyon lecsökkenti a nyerési esélyeinket.

Klikk ide!   Klikk ide!

Akkor hogyan is kell játszani? Aki ismeri a Commandos sorozatot, annak ismerős lehet az irányítás, csak az a különbség, hogy itt egy egész hadsereg sorsa van a kezünkben és nem fontos teljes létszámmal befejezni a küldetéseket. Egységeink három fő csoportra oszthatók: katonák, járművek (vízen nem közlekedhetünk) és repülők. Katonákból sok fajta van, amelyek persze teljesen más tulajdonságokkal bírnak, és teljesen más feladatokat képesek elvégezni. Itt az egyszerű katonák is több dolgot tudnak csinálni, a legtöbb RTS-el ellentétben, ahol csak a lövöldözés (és a meghalás) feladata hárul rájuk. Igaz, fegyverük elég gyenge, de meglepően távolra tudnak lőni (igaz elég lassan) és ha akarjuk, aknákat tehetnek le, vagy kutathatnak fel. Az aknaletevésnek, nem láttam túl sok értelmét, mivel az ellenfelek általában nem mozognak, csak akkor, ha megzavarjuk őket, az aknák felszedése viszont ajánlatos, ha nem akarunk kerülni. Ez nagyon lelassítja az előrehaladást, de általában jelölve vannak az aknamezők, bár elég szemét módon néha az úton is el van rejtve néhány darab. Az organikus egységeink között azért akad néhány speciális is, mint pl. a tiszt (officer), amelynek béna stukkere van és elég kicsi a lőtávolsága, viszont a látótávolsága elég nagy, vagy itt van pl. a sniper, aki távcsöves puskájával hatalmas távolságokból képes leszedni áldozatait, így kiiktathatjuk pl. az ágyúk kezelőit. A járművek két nagyobb csoportra oszthatók: a páncélozottak és a páncélozatlanok. Logikusan a páncélozott járművek teszik ki a harci gépek zömét, míg a páncélozatlanokra csak a "segéd" szerepe jut. A páncélozottakhoz tartoznak az erősen páncélozott tankok, apc-k stb., amelyekkel elsősorban gépek ellen vehetjük fel a harcot, de mindegyiknek van egy másodlagos fegyvere, amely általában egy fedélzeti géppuska. A gyengén páncélozottakhoz tartoznak a Jeep-ek és az oldalkocsis motorkerékpár, amelyeknek (főleg az utóbbinak) inkább csak a felderítés szerepe jut; csatákban inkább csak a golyófogó szerepét tölthetik be. A felderítésnél vigyáznunk kell, mert noha könnyen ki lehet térni a lassú ágyúk elől velük, de ha hirtelen változtatunk irányt, megállnak egy pillanatra, így könnyű célpontot biztosítva az ellen tüzéreinek. Páncélozatlan járművekhez tartozik a szállító jármű (vajon mi is a funkciója?), a szanitécautó (mellyel nem csak gyógyíthatjuk harcosainkat, hanem szállíthatjuk is őket) és végül a legfontosabb, az utász. Ezzel javíthatjuk meg a sérült egységeinket, útakadályokat építhetünk, megadott helyen hidat építhetünk, de –és ez a játék egyik legérdekesebb része- egységeink lőszerkészletét is vele töltethetjük fel (szerencsére ezt automatikusan is elvégzik). Igen, embereink (és gépeink) lőszere fogy, és ha nem töltjük fel időben, csak bámulnak magukban, és nem tudnak tenni semmit. Jogos lehet a kérdés, hogy utászaink honnan szerezhetnek lőszert. Nos nincs végtelen tartalékaik nekik sem, hanem a pályán itt-ott található ládák felszedésével pótolhatjuk az adagot, de képesek maguk is előállítani, de ennek sebessége egy rokkant csigáéval vetekszik.

Klikk ide!   Klikk ide!

Említettem még a repülőket is. Ezeket nem tudjuk közvetlenül irányítani, hanem rádión kérhetjük a segítségüket (ha van rendelkezésre álló gép) egy (vagy több) célpont megadásával. A gépeknek három típusa van, a megfigyelő, a szállító és a bombázó. A megfigyelő egy célpont felett köröz adott ideig, több célpont esetén azokat szépen sorba járja, de manuálisan is megadhatjuk, hogy mikor repüljön a következőhöz. A szállítórepülő az egyetlen, amely utánpótlást hozhat, ejtőernyősök képében, melyeket bepotyogtatva az ellenség vonala mögé, jelentős taktikai előnyhöz juthatunk és meg is lephetjük őket egy kétoldali támadással (sajnos néha ők lepnek meg minket egy betonerős légvédelemmel). A harmadik, és egyben a legjobban hasznosítható géptípus a bombázó, mellyel szintén kijelölt helyre pottyanthatunk szeretetcsomagot. Itt is érdemes több célpontot kijelölni, mert gépeink nem dobják ki egy helyen az összes bombát, és ha marad benne valamennyi, az megsemmisül.

Klikk ide!   Klikk ide!

A több célpont kijelölése azért is fontos, mert általában kevesebb gépet kapunk, mint ahányszor bevethetjük őket, így ha idő előtt elfogy a gépünk, akár komoly stratégiai hátrányba is kerülhetünk. Nem ejtettem még szót az egyszerre bevethető gépekről. Miután kijelöltük a célponto(ka)t megadhatjuk a bevethető gépek számát, mely 1-től egy egész flottáig terjedhet. A gépek stratégiai jelentőségét az is mutatja, hogy az első néhány pályát anélkül is megnyerhetjük, hogy megmozdítanánk egyetlen katonánkat is, mivel itt még rengeteg felderítőt és bombázót kapunk, de a játék előrehaladtával egyre kevesebb akad belőlük, és azoknak is megvan a konkrét feladatuk, tehát nem lehet pazarolni. Az egyéb fegyverek kategóriába sorolnám a különböző ágyúkat, melyeknek irányításához ember kell. Több fajta is van, de legtöbbjük földi célpontokra lőnek különböző hatásfokkal és csak nagyon kevés olyan van, ami SAM állásként funkcionál, vagyis a levegőbe lő (és ezeket is inkább csak az ellen használ). Ezeknek egy részéhez egy ember kell, de lesznek olyanok is, amelyekhez ajánlatos két embert rendelni, mivel így gyorsabban tüzel, gyorsabban forog (ha tud), és ha lehet kézi erővel szállítani, akkor csakis két ember tudja elvinni, de csak igen kicsi sebességgel, ezért mondanom sem kell, hogy ajánlatos csata előtt elrendezni őket, mert mire odaérnek a kívánt helyre, már rég elült a hadakozás. Ha gyorsabb szállítást akarunk, erre alkalmas kocsik után köthetjük őket, így jelentősen lecsökkenthetjük a szállítási időt. Érdekes dolog az, hogy ilyenkor a gép személyzete megkülönböztetett szerepet kap, így ők szállnak fel és le először, de ha már nincs hely, akkor kipaterolják a fenn lévő megfelelő számú embert, és ők kerülnek a helyükre. Sajnos egy autó csak egyetlen ágyút tud maga után vonszolni, és nem lehet vonatosdit játszani, de ez is elég nagy segítség.

Klikk ide!   Klikk ide!

Ez eddig is igen sok újítás, de ezt a készítők hihetetlen élethűséggel toldották meg. Gondolok itt olyan dologra, mint pl. a sebződés mértéke, ami iránytól és típustól függő. Típus kétféle lehet, egyik a sima lövedék (vagyis az egy embert sebző), a másik pedig a területre ható nagyobb (repeszes) lövedékek, amelyek a becsapódás környezetében mindenkit sebeznek. A sebződés irányára példa: Ha megy egy autó az úton és mind a négy oldalán (elől, hátul, kétoldalt) egy-egy ember halad, és az autót területre ható lövedékkel lövik meg, akkor az első ember hátulról, a két oldalsó oldalról, a hátsó pedig elölről sebződik. Ennek azért van jelentősége, mert a frontpáncél vastagabb, mint az oldalsó vagy a hátsó, így a hátsó emberke kevésbé sebződik, mint a másik három. Sebződésünket úgy is csökkenthetjük, hogy embereinket bevisszük egy épületbe. A másik, amit a fejlesztők a tökélyre fejlesztettek, a látótávolság változása. Mint általában az RTS-eknél az egységeknek általában más-más a látótávolsága, és ha csoportokba verődnek ez a távolság megnő. Ez nem volt elég a fejlesztőknek, ők még megtoldották ezt azzal, hogy különböző magasságú épületekbe belépve, változik katonáink látótávolsága. Ez egy szokványos épület esetén lecsökken (valamit fel kell áldozni a kisebb sebződésért), de vannak olyan, magasabb építmények, melyeknél értékes méterekkel megnőhet. Ugyanilyen látótáv jellemzi járműveinket is, melyeknél sajnos az a jellemző, hogy minél nagyobb a gép lőtávolsága, annál "rövidlátóbb" szegénykém. Ezt úgy lehet megoldani, hogy egy tisztet rakunk a járműbe, így az még gyorsabban is fog tüzelni. Grafika: Ez az egyik legjobban eltalált része a játéknak. A környezet csodálatosan kidolgozott, izometrikus nézetű, de sajnos nem animált. Ez annyira nem lenne baj, de az elég gáz, hogy a folyó sem mozog, holott ha fölé megyünk, hallatszik a zúgása. Az egységeink jól kidolgozottak, de néha a gyalogosokat nehéz megkülönböztetni, így gondot okozhat egy-egy megfelelő katona kiválasztása. Az erdők, az utak nagyon jól ki vannak munkálva és sok minden térképen van egy, vagy több kisebb-nagyobb falu élethű házakkal. A sérülésnek is sok fázisa van így nagyon látványos egy-egy félig lerombolt ház, vagy híd romja. Hidak esetén jó poén, hogy gyalogos egységeink még a félig leromboltakon is át tudnak kelni, de csak cikk-cakkban haladva, kikerülve a lyukakat. A legszebb az egészben, hogy mindezt 64Mb RAM-mal akadozás nélkül produkálja a game, így még egy nagyobb össznépi hírig is jól lebonyolítható. Az egyetlen hátrány a grafikával, hogy az egész konfigurációs menü, a főmenü jobb felső sarkában van, mellyel csak a felbontást tudjuk konfigurálni 640*480-tól 1024*768-ig. Hát ennél azért több kellett volna.

Kezelőfelület: Ez valami eszméletlen jól eltalált. Amikor a csodálatosan animált főmenübe jutunk, már rögtön tapasztalhatjuk, hogy a game ezen a téren nem szenved hiányokat. Ha elindítunk egy küldetést, egy (országonként váltakozó) animált képernyőre jutunk először, ahol elmondják a küldetés céljait és közben a térképen megmutatják a főbb állomásokat. Szerencsére ezt, ha nem értettük volna meg, akárhányszor megismételtethetjük, és szövegben is megkapjuk, amelyet (ha netán szótáraznunk kell) bármikor megállíthatunk.

Az irányítás nagyon jó, mondhatni tökéletes. A fő irányítóeszköz továbbra is az egér marad, de a billentyűzettel is adhatunk ki különleges parancsokat, mint pl. azonos típusú egységek kijelölése a képernyőn/térképen, de akár a CTRL segítségével ütemezett feladatokat is végrehajthatunk: pl. az utásznak kiadjuk, hogy töltse fel lőszerrel az egyik ágyút, javítson meg egy tankot, majd vigyen el egy ágyút és legénységét az egyik helyről a másikra. Ezt ő szépen sorban végrehajtja, így nem kell egyfolytában babusgatni. Egyébként a pointer is animált, így ha kijelölünk egy, vagy több egységet és valami fölé visszük, akkor mutatja, hogy az adott helyen mit tud csinálni beosztottunk.

Játékmenet: Ez igen szokványos, ugyanolyan, mint általában a legtöbb stratégia esetén. Miután túljutottunk az eligazításon, rögtön a soron következő pályán találjuk magunkat, melyből 12-12 db van. Érdekes, de cseppet sem új dolog, hogy egységeink fejődhetnek, melynek szintje egy 1000-res skálán mérhető, de a nagy elhalálozási arány miatt ennek nincs túl nagy jelentősége, csak ha alapból 1000-res szintről indulunk. Bár a történetben általában nincs összefüggés, mégis előfordul, hogy néha többször is ugyanazon a pályán kell harcolnunk (itt persze összefügg a történet) és néha még az is megesik, hogy ugyanazzal a csapattal (pl.: egyik küldetésben fel kell robbantanunk valamit, a következőben pedig már menekülnünk kell onnan). Ez nagyon ötletes dolog és jól meg is van oldva, mert az embereknek nem az jut eszébe először, hogy ezeknek a sunyi készítőknek így kevesebb map-ot kellett csinálni, hanem az, hogy "Jé, itt már jártam valamikor!". A megnyert (vagy éppen elveszített) csata után pedig egy összesített táblázatot láthatunk, melyben többek közt fel van tüntetve az éppen megkapott rangjelzésünk.

Multiplayer: Sajnos itt csak egyetlen mód van. Méghozzá az egyszerű deathmatch egy-két érdekességgel megspékelve, mint pl. a Zeppelinhordák feletti hatalom. Itt többfajta nyerés is lehetséges, az egyik a jó öreg "nyírd ki az ellent" stílus, vagy pedig a Zh-k feletti abszolút hatalom, vagyis ha mindet te birtoklod. Ez elég kevés, de megnyugtatásképpen mondom, hogy a rengeteg multi pályán kívül, van még egy külön CD, amely tele van single- és multiplayer pályákkal, tehát ebben nem lesz hiány.

Hangeffektek: A környezet hangeffektek szempontjából egész szépen animált, az erdőben csicseregnek a madarak, a folyó úgy zúg, ahogy kell. Az egységeinkhez tartozó hangok is nagyon királyak. A lánctalpak nyikorognak, bőgnek a motorok és a lövedékek becsapódása is nagyon élethű, nem beszélve az elesett katonáink halálhörgéséről. Nem mondhatjuk, hogy lusták voltak a programozók és egy hangot több fegyver alá is beadtak, mert ez nem igaz. Minden egyes fegyver, ágyú egyéni hangot kapott, melyeknek nagyon "fegyveres" a hangjuk, bár azt nem tudom, mennyire hasonlít az eredetihez. Embereink hangja nagyon eltalált, bár bekapcsolt zene mellett nem nagyon lehet érteni, mit gagyognak. Minden nemzet a maga akcentusával beszéli az angolt, ebben nincs hiba, nincs túlszikronizálva.

Intelligencia/nehézség: Ez az egyik legelsietettebb része a játéknak. Az útkereső algoritmus mondhatni pocsék, de ez csak szűkebb utaknál, átjáróknál mutatkozik (szerencsére). Néha már majdnem sírva fakadtam, mikor katonáim nem akarták a tizedjére kiadott parancsot teljesíteni, mert mondjuk az egyik megállt a híd közepén, a háta mögött lévők, pedig - mivel nem tudtak továbbmenni - megfordultak és elindultak egy teljesen más irányba. Ez akkor a legbosszantóbb, mikor a jóval nagyobb létszámú ellen elől menekülünk, és fel akarjuk robbantani a hidat magunk után. A másik idegesítő dolog, hogy a gép néha csal, mert még egyáltalán nem látjuk őt (a fog of war miatt), de ő már szaporán tüzel ránk a ballisztikus rakétáival. És az ellenfelek intelligenciájáról még nem is beszéltem, mert ők még az Istenért sem akarnak felkutatni minket és lerohanni, hanem szépen megvárják, hogy mi megtaláljuk őket, és nyugodtan lekaszálnak minket a rendezett betonvédelmükkel. Ezt nem kellett volna, mert bár igaz ezek nem annyira vészes dolgok, hogy játszhatatlanná tegyék az amúgy kiváló programot, de azért sok load game lesz a következményük.

Összegzés: Összességében egy nagyon jó programot kapunk rengeteg érdekességgel és még több újítással, amit még az intelligencia hibái sem ronthatnak el. A hangulat nagyon jó és nagyon nehéz ráunni a változatos küldetések miatt. Mindenkinek ajánlom és nem csak haladóknak, vagy profiknak, bár a 6., 7. küldetések után már eléggé meg lehet izzadni vele. Kár lenne kihagyni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • The Soldier #58
    Hello!
    Valaki tudja, hogy kell ennek a játéknak az editorjában campaign mapokat átírni?
  • mityku #57
    hali zak!!
    Ha még aktuális a játék én szívesen megveszem tőled!!
    Ha megvan akkor írj a mityku @freemail.hu címre!!
    Köszi!!
    Csá!
  • harcu #55
    Igen, határozottan kellemes egyszerre 71 tankkal és 400 gyalogossa támadni egyszerre 7 helyen. Nagyon izgalmas, csak éppen azt nem tudom, hogy mikor melyik egységemet lövik. A egységnek kiadom a délre elvonulást, erre észak felé kommandózik az állatja. Az útvonalkeresés siramlmas. Nem átlósan megy, hanem a függőleges / vízszintes irányokba. Hurrá, A hídon átvinni 100 embert tíz percembe telt. A végén pedig (szövetségesek hadjárata első csaték valamelyike) elvesztettem 350 embert és 50 tankot. Az embereim egy részét lőni kezdte a tüzérség. Persze egy büdös szóval sem tudtak volna szólni, hogy baj van. Helyette inkább megdöglöttek.

    Szóval ezek egy jó játék ismérvei? Ráment kb 15 órám, de [email protected] sem ér ez a játék, pedig egy istent lehetett volna csinálni belőle, mert remek ötletek vannak benne.
  • Piquet #2
    Én a skirmish módot hiányolom. Gáz, hogy van 10 pálya és ha befejezted szevasz.

    Másrészt a tüzérség túl erősre sikeredett, idegesít, hogy előrébb húzok 2 tankot máris ripityává lőtték a kilométerekre található ütegek...