Berta Sándor
Zsarolóvírusok - az érintett szervezetek egynegyede fizet
Az átlagosan követelt összeg 1,1 millió dollárt tesz ki.
A Crowdstrike cég aktuális felméréséből kiderült, hogy a cégek és szervezetek több mint 75 százaléka számára a zsarolóvírusos támadások jelzik azt, hogy illene lenne komolyabban foglalkozniuk a kiberbiztonsággal.
A nyilatkozó társaságok 27 százaléka mondta azt, hogy kifizeti a tőle követelt pénzt és ezt azért teszik, mert úgy vélik, hogy nincs más megoldás. Úgy gondolják, hogy ez a leggyorsabb útja annak, hogy megkapják a titkosított fájlokat feloldó kódokat és helyreállíthassák a rendszereiket. A bűnüldözők ezzel szemben azt szokták javasolni, hogy senki ne fizessen a zsarolóknak, mert ezzel csak a kiberbűnözőket bátorítják abban, hogy ragaszkodjanak a bevált üzleti modelljükhöz.
A megkérdezett vállalatok több mint 75 százaléka az első sokk után további biztonsági intézkedéseket foganatosít, frissíti a hálózatát, hogy így csökkentse le a jövőbeli támadások kockázatát. Emellett a kétharmaduk személyi változtatásokat is eszközöl.
Zeki Turedi, a Crowdstrike európai, közel-keleti és afrikai műszaki vezetője rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt a munkahelyzetekben a támadási felületek a korábbiak sokszorosára növekedtek, éppen ezért a biztonságot nem lehet másodlagos fontosságúnak tekinteni. A legfontosabb a különböző operációs rendszerek és szoftverek naprakészen tartása, az összes biztonsági frissítés telepítése. Emellett, ahol csak lehetséges, célszerű a kétlépcsős azonosítás alkalmazása, mert az megnehezíti a bűnözők számára a hálózatokba való komolyabb mértékű betöréseket.
A Crowdstrike cég aktuális felméréséből kiderült, hogy a cégek és szervezetek több mint 75 százaléka számára a zsarolóvírusos támadások jelzik azt, hogy illene lenne komolyabban foglalkozniuk a kiberbiztonsággal.
A nyilatkozó társaságok 27 százaléka mondta azt, hogy kifizeti a tőle követelt pénzt és ezt azért teszik, mert úgy vélik, hogy nincs más megoldás. Úgy gondolják, hogy ez a leggyorsabb útja annak, hogy megkapják a titkosított fájlokat feloldó kódokat és helyreállíthassák a rendszereiket. A bűnüldözők ezzel szemben azt szokták javasolni, hogy senki ne fizessen a zsarolóknak, mert ezzel csak a kiberbűnözőket bátorítják abban, hogy ragaszkodjanak a bevált üzleti modelljükhöz.
A megkérdezett vállalatok több mint 75 százaléka az első sokk után további biztonsági intézkedéseket foganatosít, frissíti a hálózatát, hogy így csökkentse le a jövőbeli támadások kockázatát. Emellett a kétharmaduk személyi változtatásokat is eszközöl.
Zeki Turedi, a Crowdstrike európai, közel-keleti és afrikai műszaki vezetője rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt a munkahelyzetekben a támadási felületek a korábbiak sokszorosára növekedtek, éppen ezért a biztonságot nem lehet másodlagos fontosságúnak tekinteni. A legfontosabb a különböző operációs rendszerek és szoftverek naprakészen tartása, az összes biztonsági frissítés telepítése. Emellett, ahol csak lehetséges, célszerű a kétlépcsős azonosítás alkalmazása, mert az megnehezíti a bűnözők számára a hálózatokba való komolyabb mértékű betöréseket.