Gyurkity Péter
Meghiúsult az indiai holdraszállás
Megszakadt a kapcsolat a landolóegységgel, ám nem teljes a kudarc.
Az indiai űrügynökség a múlt hét második felében több fontos fejleményről is beszámolt a Chandrayaan-2 névre keresztelt küldetés kapcsán. Először a megfelelő pályamódosítást jelentették be, ezt követte a landolóegység újabb manővere, ám a siker elmaradt, így az ország egyelőre nem szállt le a Hold felszínén.
Meglehetősen ambiciózus célt tűztek ki maguk elé a szakemberek, hiszen a Hold déli-sarki régiójában szerettek volna a helyszínen kutakodni, ahol eddig egyetlen ilyen eszköz sem szállt le. A hivatalos beszámoló szerint eleinte minden rendben ment, a 2,1 kilométeres magasság eléréséig nominális működést tapasztaltak, ezt követően azonban megszakadt a kapcsolat a landolóegység és a földi állomás között, jelenleg pedig az adatok kielemzése zajlik – azt már megállapították, hogy a legalacsonyabb magasság 300 méter volt, legalábbis ekkor még beérkeztek bizonyos adatok, az azonban még nem világos, hogy ezt követően pontosan mi történt az egységgel, így előfordulhat, hogy végül becsapódással zárult le a kísérlet.
Az ország első küldetésére még 11 évvel ezelőtt került sor, akkor azonban csak egy műholdat küldtek a Holdhoz, amely 10 hónapon keresztül működött. Ezúttal egy jóval bonyolultabb kísérletről volt szó, hiszen egy műhold, egy landolóegység, valamint egy kisebb holdjáró is helyet kapott a rakétán, ez utóbbi két eszközről azonban nagy valószínűséggel végleg lemondhatunk. A műhold mindenesetre folytatja a megfigyelést, így nem teljes a kudarc, bár a 14 naposra tervezett helyszíni vizsgálódás nyilván további érdekes adatokkal szolgált volna. A 100 kilométeres magasságban tartózkodó egység mindenesetre 8 műszerrel tovább dolgozik, itt az egyes elemek gyakoriságát, a Napból érkező komoly sugárzást, a felszín pontos részleteit, a rendkívül vékony atmoszféra és az exoszféra összetételét, valamint az ionoszférában található elektronokat vizsgálják majd.
A Hold túlsó oldalán tartózkodó kínai holdjáró kapcsán eközben arról számoltak be az illetékesek, hogy érdekes anyagra bukkantak a közelben, nem sokkal azelőtt, hogy júliusban egy hosszabb leállásra utasították volna az eszközt. A gélszerű anyag a jelek szerint szokatlan színével hívta fel magára a figyelmet, a további részleteket azonban még nem közölték a nagyközönséggel.
Az indiai űrügynökség a múlt hét második felében több fontos fejleményről is beszámolt a Chandrayaan-2 névre keresztelt küldetés kapcsán. Először a megfelelő pályamódosítást jelentették be, ezt követte a landolóegység újabb manővere, ám a siker elmaradt, így az ország egyelőre nem szállt le a Hold felszínén.
Meglehetősen ambiciózus célt tűztek ki maguk elé a szakemberek, hiszen a Hold déli-sarki régiójában szerettek volna a helyszínen kutakodni, ahol eddig egyetlen ilyen eszköz sem szállt le. A hivatalos beszámoló szerint eleinte minden rendben ment, a 2,1 kilométeres magasság eléréséig nominális működést tapasztaltak, ezt követően azonban megszakadt a kapcsolat a landolóegység és a földi állomás között, jelenleg pedig az adatok kielemzése zajlik – azt már megállapították, hogy a legalacsonyabb magasság 300 méter volt, legalábbis ekkor még beérkeztek bizonyos adatok, az azonban még nem világos, hogy ezt követően pontosan mi történt az egységgel, így előfordulhat, hogy végül becsapódással zárult le a kísérlet.
Az ország első küldetésére még 11 évvel ezelőtt került sor, akkor azonban csak egy műholdat küldtek a Holdhoz, amely 10 hónapon keresztül működött. Ezúttal egy jóval bonyolultabb kísérletről volt szó, hiszen egy műhold, egy landolóegység, valamint egy kisebb holdjáró is helyet kapott a rakétán, ez utóbbi két eszközről azonban nagy valószínűséggel végleg lemondhatunk. A műhold mindenesetre folytatja a megfigyelést, így nem teljes a kudarc, bár a 14 naposra tervezett helyszíni vizsgálódás nyilván további érdekes adatokkal szolgált volna. A 100 kilométeres magasságban tartózkodó egység mindenesetre 8 műszerrel tovább dolgozik, itt az egyes elemek gyakoriságát, a Napból érkező komoly sugárzást, a felszín pontos részleteit, a rendkívül vékony atmoszféra és az exoszféra összetételét, valamint az ionoszférában található elektronokat vizsgálják majd.
A Hold túlsó oldalán tartózkodó kínai holdjáró kapcsán eközben arról számoltak be az illetékesek, hogy érdekes anyagra bukkantak a közelben, nem sokkal azelőtt, hogy júliusban egy hosszabb leállásra utasították volna az eszközt. A gélszerű anyag a jelek szerint szokatlan színével hívta fel magára a figyelmet, a további részleteket azonban még nem közölték a nagyközönséggel.