Balázs Richárd
2016: Emlékezetes éven van túl a tudomány világa
Az idei, búcsúzó 2016-os év a Nagy Hadronütköztető vészleállításával kezdődött, amit egy nyest idézett elő. Sikerült a világ legérzékenyebb műszerével két összeütköző feketelyuk "ciripelését" meghallani, a vékonyodó jég új útvonalakat nyitott meg a sarkvidéken, számítógépes programot ültettek egy dohánycserje DNS-ébe, a bálnák pedig fókákat mentettek meg a kardszárnyú delfinek támadásaitól.
Eközben mi emberek egyre inkább kezdünk genetikai tákolmánnyá válni, az is kiderült, hogy elvileg génjeink százai kelthetők életre halálunk után, emellett egy hölgy, akit ugyanaz a kór bénított meg, mint Stephen Hawking-ot, megtanult agyimplantátummal kommunikálni, kizárólag gondolatain keresztül.
2016-ban észlelték először a gravitációs hullámokat. Az Einstein relativitás elmélete által megjövendölt jelenség alátámasztja a feltevést, miszerint a hatalmas tömegű objektumok, égitestek meghajlítják maguk körül a tér-időt. Amikor ezek az objektumok gyorsulnak, gravitációs hullámokat, fodrokat hoznak létre a tér-idő anyagában. Jelenlétükre 1974-ben már következtettek, közvetlen észlelésükre azonban egészen mostanáig kellett várni, a bejelentésre februárban került sor. Az áttörés a LIGO-nak, vagyis a Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatóriumnak köszönhetjük.
A Google révén a mesterséges intelligencia is újabb lépéseket tett, leányvállalata a DeepMind által kifejlesztett AlphaGo képessé vált az emberek legyőzésére a Go nevű ősi játékban. Az MI márciusban mérkőzött meg Lee Sedol Go nagymesterrel és 4-1 arányban nyert az ötjátszmás sorozatban. A gép győzelme nagy hullámokat keltett mind az MI, mind a Go közösségekben, mivel mindkét fél úgy vélte, hogy a Go túl bonyolult az MI számára, hogy azt tökélyre vigye.
2016-ban azt is meg kellett állapítanunk, hogy a menopauza már nem jelenti a termékenység végét. Júliusban számolt be a sajtó arról a kutatásról, ami megtalálta a módját, hogy megfiatalítsa a petefészket, lehetővé téve a megtermékenyíthető petesejtek újratermelődését. Az eljárással lehetővé válhat az idősebb, vagy a korai menopauzával rendelkező nők teherbe esése, illetve segíthet a klimax hátrányos egészségügyi hatásainak megelőzésében.
A Google és a DeepMind nem csak a Go-ban szerzett magának hírnevet az idén. Áprilisban kiderült, hogy a DeepMind-nak közel 1,6 millió páciens teljes körű egészségügyi adatához van hozzáférése a brit Royal Free NHS Trust-tal kötött együttműködésből, ami három londoni kórház adatbázisából tevődik össze. Az adatmegosztási egyezménnyel a DeepMind egy applikáció elkészítését célozta meg, ami segít a kórházak személyzetének a vesebetegségben szenvedő páciensek monitorozásában. Sokak számára mindenesetre ez több mint aggályos, és azonnal megkérdőjelezték, hogy a Google-nek egyáltalán lehetne-e ilyen jellegű betekintése a személyes adatokba.
2016 a rekord döntések éve is volt, sajnos elsősorban éghajlati téren. Mindez magával vonta azt a megállapítást is, miszerint jócskán alábecsültük a széndioxid felhalmozódás negatív hatásait. Az éghajlat tudósok betáplálták a legfrissebb hőmérsékleti adatokat éghajlati modelljeikbe és kiderült, hogy a jelenleg adott légköri széndioxid mennyiség a korábban becsültnél magasabb hőmérsékleteket eredményez, aminek komoly befolyása lehet a közeli jövőre.
Januárban két csillagász számolt be a rejtélyes kilencedik bolygóról, egy tízszeres Föld-tömegű égitestről, ami a Naprendszer peremvidékén rejtőzhet, elméletük szerint körülbelül 200 CSE távolságban. Ahogy a korábbi X-bolygó felvetéseket, ezt a bolygót sem sikerült még közvetlenül észlelni, a Kuiper-öv kisebb objektumainak pályáiban megfigyelő furcsaságok azonban utalhatnak a jelenlétére, meglátjuk, mit hoznak a további észlelések.
Februárban az emberi beszéd fejlődéséhez kaptunk egy potenciális láncszemet, kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a gorillák énekelnek és dúdolnak evés közben, amivel a főemlősök az étellel való elégedettségüket fejezhetik ki, valamint az étkezés idejének eljöttét kommunikálhatják egymás között - legalábbis a tudósok így vélik.
Májusban rejtélyes cseppkő szerkezetek vonták magukra a világ figyelmét, amit egy franciaországi barlangban találtak. A közel 175.000 éves, 400 különálló cseppkőből formázott köröket a neandervölgyieknek tulajdonítják. A funkciójukat vagy jelentésüket senki nem ismeri, a feltételezések szerint valamilyen védelmet nyújtó építménynek szánhatták azokat.
Ugyancsak májusban jelent meg egy érdekes kutatás, mely szerint a fák fizikai változáson esnek át éjszakánként, ami leginkább az alváshoz hasonlít. A megfigyelt nyírfák ágai 10 centimétert is ereszkedhetnek a föld felé éjszakánként. Az nem ismert, hogy ez az ereszkedés szándékos, amit egy aktív pihenési ciklus vezérel, vagy passzív, amit a fény és a víz elérhetőségében bekövetkező változások indukálnak.
Augusztusban mindössze 4 fényévre Föld-szerű bolygót észleltek. A Proxima b a Proxima Centauri csillag körül kering 7,3 millió kilométerre, ez a Nap-Föld távolság kevesebb mint 5 százaléka, azonban mivel ebben az esetben egy vörös törpecsillagról beszélünk, a Proxima b a rendszer lakható zónájában helyezkedik el, vagyis a felszíni hőmérséklet megfelelő lehet a folyékony víz számára.
A születések terén is voltak érdekességek, szeptemberben jelentették be egy vitatott megoldásnak az első "gyümölcsét", az első háromszülős csecsemőt. A három ember DNS-ét vegyítő eljárás lehetővé teszi, hogy genetikai rendellenességekkel rendelkező szülőknek egészséges gyermeke szülessen. Az első ilyen baba jordániai szüleit egy amerikai orvoscsoport kezelte Mexikóban, októberben pedig egy másik csoport a meddőséget küszöbölte ki egy hasonló megoldással, az ebből a kísérletből megtermékenyített babák 2017-ben fognak megszületni.
Novemberben az is kiderült, hogy a fiatal emberi vér megfiatalítja az időseket, legalábbis az egerek körében - ám innen jellemzően már csak egy lépés szokott lenni az ember. Idős egerek kaptak 18 éves önkéntesektől vérplazmát, ami segített az emlékezetük, észlelési készségeik és fizikai aktivitásuk felfrissülésében. A hatásokat egy labirintusban mérték fel a vérfrissített és egy kontroll csoport egereivel.
Szóval tudományos szempontból kifejezetten színes és mozgalmas éven vagyunk túl, egy olyan éven, ami gyakran érthetetlen eseményeket hozott, felfedezésekkel, amikre rácsodálkozunk, és amiktől időnként elborzadunk, az azonban biztos, hogy a kutatási kedv minden gátló tényező ellenére - legyen az pénzügyi, politikai, vagy akár a vadon mélyén leselkedő ragadozó - nem lanyhult, és vélhetően 2017-ben sem fog. Boldog új esztendőt mindenkinek!
Eközben mi emberek egyre inkább kezdünk genetikai tákolmánnyá válni, az is kiderült, hogy elvileg génjeink százai kelthetők életre halálunk után, emellett egy hölgy, akit ugyanaz a kór bénított meg, mint Stephen Hawking-ot, megtanult agyimplantátummal kommunikálni, kizárólag gondolatain keresztül.
2016-ban észlelték először a gravitációs hullámokat. Az Einstein relativitás elmélete által megjövendölt jelenség alátámasztja a feltevést, miszerint a hatalmas tömegű objektumok, égitestek meghajlítják maguk körül a tér-időt. Amikor ezek az objektumok gyorsulnak, gravitációs hullámokat, fodrokat hoznak létre a tér-idő anyagában. Jelenlétükre 1974-ben már következtettek, közvetlen észlelésükre azonban egészen mostanáig kellett várni, a bejelentésre februárban került sor. Az áttörés a LIGO-nak, vagyis a Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatóriumnak köszönhetjük.
A Google révén a mesterséges intelligencia is újabb lépéseket tett, leányvállalata a DeepMind által kifejlesztett AlphaGo képessé vált az emberek legyőzésére a Go nevű ősi játékban. Az MI márciusban mérkőzött meg Lee Sedol Go nagymesterrel és 4-1 arányban nyert az ötjátszmás sorozatban. A gép győzelme nagy hullámokat keltett mind az MI, mind a Go közösségekben, mivel mindkét fél úgy vélte, hogy a Go túl bonyolult az MI számára, hogy azt tökélyre vigye.
2016-ban azt is meg kellett állapítanunk, hogy a menopauza már nem jelenti a termékenység végét. Júliusban számolt be a sajtó arról a kutatásról, ami megtalálta a módját, hogy megfiatalítsa a petefészket, lehetővé téve a megtermékenyíthető petesejtek újratermelődését. Az eljárással lehetővé válhat az idősebb, vagy a korai menopauzával rendelkező nők teherbe esése, illetve segíthet a klimax hátrányos egészségügyi hatásainak megelőzésében.
A Google és a DeepMind nem csak a Go-ban szerzett magának hírnevet az idén. Áprilisban kiderült, hogy a DeepMind-nak közel 1,6 millió páciens teljes körű egészségügyi adatához van hozzáférése a brit Royal Free NHS Trust-tal kötött együttműködésből, ami három londoni kórház adatbázisából tevődik össze. Az adatmegosztási egyezménnyel a DeepMind egy applikáció elkészítését célozta meg, ami segít a kórházak személyzetének a vesebetegségben szenvedő páciensek monitorozásában. Sokak számára mindenesetre ez több mint aggályos, és azonnal megkérdőjelezték, hogy a Google-nek egyáltalán lehetne-e ilyen jellegű betekintése a személyes adatokba.
2016 a rekord döntések éve is volt, sajnos elsősorban éghajlati téren. Mindez magával vonta azt a megállapítást is, miszerint jócskán alábecsültük a széndioxid felhalmozódás negatív hatásait. Az éghajlat tudósok betáplálták a legfrissebb hőmérsékleti adatokat éghajlati modelljeikbe és kiderült, hogy a jelenleg adott légköri széndioxid mennyiség a korábban becsültnél magasabb hőmérsékleteket eredményez, aminek komoly befolyása lehet a közeli jövőre.
Januárban két csillagász számolt be a rejtélyes kilencedik bolygóról, egy tízszeres Föld-tömegű égitestről, ami a Naprendszer peremvidékén rejtőzhet, elméletük szerint körülbelül 200 CSE távolságban. Ahogy a korábbi X-bolygó felvetéseket, ezt a bolygót sem sikerült még közvetlenül észlelni, a Kuiper-öv kisebb objektumainak pályáiban megfigyelő furcsaságok azonban utalhatnak a jelenlétére, meglátjuk, mit hoznak a további észlelések.
Februárban az emberi beszéd fejlődéséhez kaptunk egy potenciális láncszemet, kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a gorillák énekelnek és dúdolnak evés közben, amivel a főemlősök az étellel való elégedettségüket fejezhetik ki, valamint az étkezés idejének eljöttét kommunikálhatják egymás között - legalábbis a tudósok így vélik.
Májusban rejtélyes cseppkő szerkezetek vonták magukra a világ figyelmét, amit egy franciaországi barlangban találtak. A közel 175.000 éves, 400 különálló cseppkőből formázott köröket a neandervölgyieknek tulajdonítják. A funkciójukat vagy jelentésüket senki nem ismeri, a feltételezések szerint valamilyen védelmet nyújtó építménynek szánhatták azokat.
Ugyancsak májusban jelent meg egy érdekes kutatás, mely szerint a fák fizikai változáson esnek át éjszakánként, ami leginkább az alváshoz hasonlít. A megfigyelt nyírfák ágai 10 centimétert is ereszkedhetnek a föld felé éjszakánként. Az nem ismert, hogy ez az ereszkedés szándékos, amit egy aktív pihenési ciklus vezérel, vagy passzív, amit a fény és a víz elérhetőségében bekövetkező változások indukálnak.
Augusztusban mindössze 4 fényévre Föld-szerű bolygót észleltek. A Proxima b a Proxima Centauri csillag körül kering 7,3 millió kilométerre, ez a Nap-Föld távolság kevesebb mint 5 százaléka, azonban mivel ebben az esetben egy vörös törpecsillagról beszélünk, a Proxima b a rendszer lakható zónájában helyezkedik el, vagyis a felszíni hőmérséklet megfelelő lehet a folyékony víz számára.
A születések terén is voltak érdekességek, szeptemberben jelentették be egy vitatott megoldásnak az első "gyümölcsét", az első háromszülős csecsemőt. A három ember DNS-ét vegyítő eljárás lehetővé teszi, hogy genetikai rendellenességekkel rendelkező szülőknek egészséges gyermeke szülessen. Az első ilyen baba jordániai szüleit egy amerikai orvoscsoport kezelte Mexikóban, októberben pedig egy másik csoport a meddőséget küszöbölte ki egy hasonló megoldással, az ebből a kísérletből megtermékenyített babák 2017-ben fognak megszületni.
Novemberben az is kiderült, hogy a fiatal emberi vér megfiatalítja az időseket, legalábbis az egerek körében - ám innen jellemzően már csak egy lépés szokott lenni az ember. Idős egerek kaptak 18 éves önkéntesektől vérplazmát, ami segített az emlékezetük, észlelési készségeik és fizikai aktivitásuk felfrissülésében. A hatásokat egy labirintusban mérték fel a vérfrissített és egy kontroll csoport egereivel.
Szóval tudományos szempontból kifejezetten színes és mozgalmas éven vagyunk túl, egy olyan éven, ami gyakran érthetetlen eseményeket hozott, felfedezésekkel, amikre rácsodálkozunk, és amiktől időnként elborzadunk, az azonban biztos, hogy a kutatási kedv minden gátló tényező ellenére - legyen az pénzügyi, politikai, vagy akár a vadon mélyén leselkedő ragadozó - nem lanyhult, és vélhetően 2017-ben sem fog. Boldog új esztendőt mindenkinek!