A török kormány két hónap után vonta vissza a korlátozást. A videómegosztón a hatalomnak nem tetsző anyagok vannak.

A döntésre azután került sor, hogy öt nappal ezelőtt a török alkotmánybíróság a videomegosztó elleni intézkedést a véleményszabadság korlátozásának minősítette.

A blokádot még március 27-én rendelték el, mert a portálon felbukkant egy telefonbeszélgetés audiofelvételének részlete. A felvételen a kormány és a török fegyveres erők képviselői beszéltek és a téma a szíriai helyzet volt. A kormánytagok arról akartak megbizonyosodni, hogy miként lehetne jogszerűnek beállítani egy Szíria elleni légitámadást. Egy másik felvételen pedig állítólag egy olyan beszélgetés hallható, ami Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök és a fia között zajlott. A politikus arra utasította a fiát, hogy tüntessen el egy nagyobb pénzösszeget. A kormányfői posztot 2003 óta betöltő Erdogan hamisítványnak nevezte a felvételt és jogi lépésekkel fenyegetőzött.


A blokád nyomán tüntetések kezdődtek és külföldi politikusok is bírálták a török kormányt. A letiltás visszavonása nem jelenti automatikusan a törökországi cenzúra végét is. Az államban jelenleg több mint 40 000 oldal van betiltva, ez derült ki az engelliweb.com statisztikáiból. Erdogan márciusban jelezte, hogy ha a kormánypártja, az AKP sikeresen szerepel a helyhatósági választásokon, akkor a YouTube és a Facebook sem kerülheti el a betiltást.