Gyurkity Péter
Csak noteszgépekre jön az Intel új generációja
Miközben a Sony és a Microsoft jóvoltából végre valóban beköszönt a következő generációs asztali konzolok korszaka, a jelek szerint az Intel nagyon komoly lépésekkel reagál a hagyományos PC-k szegmensének folyamatos szűkülésére. A jelenleg fejlesztés alatt álló processzorok várhatóan csak noteszgépekben és laptopokban kapnak majd helyet, míg az új Atom chipek előnyeire egyértelműen nagyobb hangsúlyt fektetnek. Vetélytársként az AMD helyett egyre inkább az ARM jelenik meg, emellett pedig felmerült, hogy a Windows helyett a Linux élvezhet majd kiemelt szerepet.
Az új konzolok bemutatásáról és várható megjelenéséről az SG hasábjain még korábban beszámoltunk, a Sony azonban éppen most futtatja fel a sorozatgyártást. Egy interjúból megtudhattuk, hogy a selejtarány és a gyártási mutatók - a hét évvel ezelőtt megjelent közvetlen előddel ellentétben - kifejezetten jól alakulnak, a vásárlóknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy gyorsan elapadnak majd a készletek. Érdekes módon a japán gyártó a számára hazai pályán csak február végén dobja majd piacra a PS4-et, addigra nyilván ki is derül majd, hogy mennyire volt sikeres a bemutatkozás.
Az Intel eközben saját rendezvényén bemutatta a jelenleg még Broadwell kódnéven emlegetett következő generációs fejlesztését, amely az asztali és mobil PC-kben idén felbukkant Haswell sorozat utódaként fut majd be. A 14 nanométeres gyártástechnológiával készülő példányoktól a jelenleg elérhetőnél valamivel jobb teljesítményt, kedvezőbb fogyasztási adatokat, valamint az aktív hűtés nélküli rendszerek piacra dobásának lehetőségét várják, ehhez azonban az is kell, hogy valóban a remélt jellemzőket nyerjék ki az architektúrából.
Azt eddig is tudtuk, hogy az Intel jövőre tervezi piacra dobni a Broadwell processzorokat, ám az eredeti hírek után nem sokkal megjelentek azon értesülések, miszerint ezen példányok csak 2015-ben futnának be, a 2014-es évet a Haswell-E változatok érkezése fémjelezné, legfeljebb 8 maggal és a DDR4 memória támogatásával. Még egy további csavarnak vagyunk azonban szem- és fültanúi, hiszen a jól értesültek most már arról írnak, hogy a Broadwell meg sem jelenik majd az asztali PC-kben, ezek a fejlesztések kizárólag a mobil vonalon, vagyis a noteszgépekben és laptopokban bukkannának fel.
Amennyiben beigazolódik a hír, ezt mindenképpen az Intel jelentős irányváltásaként értékelhetjük, hiszen a hangsúly eddig (hagyományosan) egyértelműen az asztali szegmensen volt. A magát megnevezni nem kívánó forrás szerint ezentúl minden két évben jelenne csak meg újabb sorozat az asztali gépekben, így alkalmazkodnának a piac beszűküléséhez és a folyamatosan csökkenő eladásokhoz, miközben a mobil vonalon minden egyes évben kínálnának valami újat. A Broadwell után 2015-ben befutó Skylake lenne tehát a következő asztali fejlesztés, szintén 14 nanométeren, már amennyiben tartani tudják a jelenlegi menetrendet.
Az említett irány- és fókuszváltás persze nem igazán meglepő, hiszen erre utaló híreket eddig is többször olvashattunk. Az IDF alatt nemcsak a Broadwell volt látható működés közben, de ott volt a Haswell lapkás Chromebook is, amelynek kapcsán kiemelték, hogy mobil megoldásaik egyre közelebb állnak a cég szívéhez, különösen úgy, hogy elsősorban ezen fejlesztésektől várható a jelenleg még offline tömegek internetre történő felcsatlakozása. A bemutatón szerepet kapott az új Atom Z3000 processzorcsalád is, amely már 22 nanométeren készül, és amelytől 10 órás üzemidőt, valamint három hetes készenléti időt várnak. A jövőre beérkező Merrifield ezt fejelné meg nagyjából 50 százalékos teljesítménynövekedéssel, megnyúló üzemidővel. Mindeközben a cég bezárta egyik amerikai üzemét, az elavult gyártástechnológiára hivatkozva - itt eddig régebbi generációs chipek készültek.
Nagy kérdés a gyártó számára, hogy az új Atom processzorok mennyiben lesznek majd sikeresek a táblák szegmensében, hiszen - mivel a nagyobb fogyasztás miatt az okostelefonok kategóriájában továbbra sem tudnak igazán labdába rúgni - itt kínálkozik számukra lehetőség a megkapaszkodásra. A Bay Trail sorozat egyértelmű előrelépés az elődökhöz képest, a Z3000 család Windows-ra és Androidra támaszkodó táblákon egyaránt jelen lesz, ilyen megoldásokkal készül többek között az Acer, az Asus, a Dell, a Fujitsu, a HP, a Lenovo, az LG, valamint a Toshiba is. Az órajel a 2,4 GHz-et is eléri, a "Gen 7" PowerVR grafikus vezérlő révén az OpenGL ES 3.0 és a DirectX 11 is támogatott, az eddigi tesztek alapján pedig a platformnak a Snapdragon 800 és a Tegra 4 ellenében sincs szégyellnivalója.
Azt is látni kell azonban, hogy a táblák teljes mellszélességgel történő támogatása nem garancia mindenre. A 8 hüvelykes eszközök piaci forgalma például - tajvani ágazati források szerint - elmarad a várakozásoktól, márpedig ezen megoldásoktól a gyártók eredetileg azt remélték, hogy idővel felváltják majd a 7 hüvelykes példányokat. Ez utóbbi változatok ára az Egyesült Államokban elérte a 150 dolláros szintet, az új szállítmányokban pedig 70 százalékos részesedéssel vannak jelen, miközben a 8 hüvelykesek ennek alig 3 százalékát mondhatják magukénak. Egyértelmű, hogy a méret mellett az ideális árat is el kell találni ahhoz, hogy egy-egy szereplő nagyot robbantson.
Érdekesség, hogy a LinuxCon alatt az Intel nyílt forráskódú technológiáért felelős fejlesztőmérnöke ezúttal is az asztali Linux évének eljöveteléről beszélt. Ezt ugyan már 1999-ben is teljes hittel tette, azóta azonban történt néhány olyan komoly változás, amely talán valóban megalapozza a kijelentést. Az Android és a különböző hordozható eszközök gyors terjedése révén valódi forradalom ment végre az informatika területén, éppen egy ilyen horderejű váltásra volt szükség ahhoz, hogy végre megrengessék a Windows egyeduralmát. Ráadásul a Microsoft a Windows 8 révén újabb blamába futott bele, ezen a 8.1-es verzió sem igazán segít, ez pedig újabb lökést adhat a felhasználók egy részének, hogy valódi alternatíva után nézzen - már csak azért is, mert aki komolyan érdeklődik a játékok iránt, az valószínűleg beruház majd egy új konzolra, a Steam linuxos kínálatának fokozatos bővülésével pedig már egyébként is csökken az eltérés a két platform között. Könnyen lehet persze, hogy a Linux győzelme végül egy, a jelentéktelenségbe visszasüllyedő asztali szegmensben jön majd el, ám ezt még korai lenne leszögezni.
Az biztos, hogy az AMD helyett egyre inkább az ARM számít komoly vetélytársnak az Intel szemszögéből, hiszen ők készülnek a hordozható megoldások után a szerverek szegmensének meghódítására. E két rivális egymással összefogva szeretne itt komoly sikereket elérni, és bár jelenleg a szerverek 99 százaléka x86 chipekre épül, az ARM architektúrájának integrálásával ez a helyzet megváltozhat, különösen 64 bites technológiájuk elterjedésével. A Seattle és Berlin sorozatba tartozó AMD-szerverekben már felhasználják a Cortex-A57 magokat, ezek 2014 közepére kezdhetik meg igazán hódító útjukat.
Az új konzolok bemutatásáról és várható megjelenéséről az SG hasábjain még korábban beszámoltunk, a Sony azonban éppen most futtatja fel a sorozatgyártást. Egy interjúból megtudhattuk, hogy a selejtarány és a gyártási mutatók - a hét évvel ezelőtt megjelent közvetlen előddel ellentétben - kifejezetten jól alakulnak, a vásárlóknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy gyorsan elapadnak majd a készletek. Érdekes módon a japán gyártó a számára hazai pályán csak február végén dobja majd piacra a PS4-et, addigra nyilván ki is derül majd, hogy mennyire volt sikeres a bemutatkozás.
Az Intel eközben saját rendezvényén bemutatta a jelenleg még Broadwell kódnéven emlegetett következő generációs fejlesztését, amely az asztali és mobil PC-kben idén felbukkant Haswell sorozat utódaként fut majd be. A 14 nanométeres gyártástechnológiával készülő példányoktól a jelenleg elérhetőnél valamivel jobb teljesítményt, kedvezőbb fogyasztási adatokat, valamint az aktív hűtés nélküli rendszerek piacra dobásának lehetőségét várják, ehhez azonban az is kell, hogy valóban a remélt jellemzőket nyerjék ki az architektúrából.
Azt eddig is tudtuk, hogy az Intel jövőre tervezi piacra dobni a Broadwell processzorokat, ám az eredeti hírek után nem sokkal megjelentek azon értesülések, miszerint ezen példányok csak 2015-ben futnának be, a 2014-es évet a Haswell-E változatok érkezése fémjelezné, legfeljebb 8 maggal és a DDR4 memória támogatásával. Még egy további csavarnak vagyunk azonban szem- és fültanúi, hiszen a jól értesültek most már arról írnak, hogy a Broadwell meg sem jelenik majd az asztali PC-kben, ezek a fejlesztések kizárólag a mobil vonalon, vagyis a noteszgépekben és laptopokban bukkannának fel.
Amennyiben beigazolódik a hír, ezt mindenképpen az Intel jelentős irányváltásaként értékelhetjük, hiszen a hangsúly eddig (hagyományosan) egyértelműen az asztali szegmensen volt. A magát megnevezni nem kívánó forrás szerint ezentúl minden két évben jelenne csak meg újabb sorozat az asztali gépekben, így alkalmazkodnának a piac beszűküléséhez és a folyamatosan csökkenő eladásokhoz, miközben a mobil vonalon minden egyes évben kínálnának valami újat. A Broadwell után 2015-ben befutó Skylake lenne tehát a következő asztali fejlesztés, szintén 14 nanométeren, már amennyiben tartani tudják a jelenlegi menetrendet.
Az említett irány- és fókuszváltás persze nem igazán meglepő, hiszen erre utaló híreket eddig is többször olvashattunk. Az IDF alatt nemcsak a Broadwell volt látható működés közben, de ott volt a Haswell lapkás Chromebook is, amelynek kapcsán kiemelték, hogy mobil megoldásaik egyre közelebb állnak a cég szívéhez, különösen úgy, hogy elsősorban ezen fejlesztésektől várható a jelenleg még offline tömegek internetre történő felcsatlakozása. A bemutatón szerepet kapott az új Atom Z3000 processzorcsalád is, amely már 22 nanométeren készül, és amelytől 10 órás üzemidőt, valamint három hetes készenléti időt várnak. A jövőre beérkező Merrifield ezt fejelné meg nagyjából 50 százalékos teljesítménynövekedéssel, megnyúló üzemidővel. Mindeközben a cég bezárta egyik amerikai üzemét, az elavult gyártástechnológiára hivatkozva - itt eddig régebbi generációs chipek készültek.
Nagy kérdés a gyártó számára, hogy az új Atom processzorok mennyiben lesznek majd sikeresek a táblák szegmensében, hiszen - mivel a nagyobb fogyasztás miatt az okostelefonok kategóriájában továbbra sem tudnak igazán labdába rúgni - itt kínálkozik számukra lehetőség a megkapaszkodásra. A Bay Trail sorozat egyértelmű előrelépés az elődökhöz képest, a Z3000 család Windows-ra és Androidra támaszkodó táblákon egyaránt jelen lesz, ilyen megoldásokkal készül többek között az Acer, az Asus, a Dell, a Fujitsu, a HP, a Lenovo, az LG, valamint a Toshiba is. Az órajel a 2,4 GHz-et is eléri, a "Gen 7" PowerVR grafikus vezérlő révén az OpenGL ES 3.0 és a DirectX 11 is támogatott, az eddigi tesztek alapján pedig a platformnak a Snapdragon 800 és a Tegra 4 ellenében sincs szégyellnivalója.
Azt is látni kell azonban, hogy a táblák teljes mellszélességgel történő támogatása nem garancia mindenre. A 8 hüvelykes eszközök piaci forgalma például - tajvani ágazati források szerint - elmarad a várakozásoktól, márpedig ezen megoldásoktól a gyártók eredetileg azt remélték, hogy idővel felváltják majd a 7 hüvelykes példányokat. Ez utóbbi változatok ára az Egyesült Államokban elérte a 150 dolláros szintet, az új szállítmányokban pedig 70 százalékos részesedéssel vannak jelen, miközben a 8 hüvelykesek ennek alig 3 százalékát mondhatják magukénak. Egyértelmű, hogy a méret mellett az ideális árat is el kell találni ahhoz, hogy egy-egy szereplő nagyot robbantson.
Érdekesség, hogy a LinuxCon alatt az Intel nyílt forráskódú technológiáért felelős fejlesztőmérnöke ezúttal is az asztali Linux évének eljöveteléről beszélt. Ezt ugyan már 1999-ben is teljes hittel tette, azóta azonban történt néhány olyan komoly változás, amely talán valóban megalapozza a kijelentést. Az Android és a különböző hordozható eszközök gyors terjedése révén valódi forradalom ment végre az informatika területén, éppen egy ilyen horderejű váltásra volt szükség ahhoz, hogy végre megrengessék a Windows egyeduralmát. Ráadásul a Microsoft a Windows 8 révén újabb blamába futott bele, ezen a 8.1-es verzió sem igazán segít, ez pedig újabb lökést adhat a felhasználók egy részének, hogy valódi alternatíva után nézzen - már csak azért is, mert aki komolyan érdeklődik a játékok iránt, az valószínűleg beruház majd egy új konzolra, a Steam linuxos kínálatának fokozatos bővülésével pedig már egyébként is csökken az eltérés a két platform között. Könnyen lehet persze, hogy a Linux győzelme végül egy, a jelentéktelenségbe visszasüllyedő asztali szegmensben jön majd el, ám ezt még korai lenne leszögezni.
Az biztos, hogy az AMD helyett egyre inkább az ARM számít komoly vetélytársnak az Intel szemszögéből, hiszen ők készülnek a hordozható megoldások után a szerverek szegmensének meghódítására. E két rivális egymással összefogva szeretne itt komoly sikereket elérni, és bár jelenleg a szerverek 99 százaléka x86 chipekre épül, az ARM architektúrájának integrálásával ez a helyzet megváltozhat, különösen 64 bites technológiájuk elterjedésével. A Seattle és Berlin sorozatba tartozó AMD-szerverekben már felhasználják a Cortex-A57 magokat, ezek 2014 közepére kezdhetik meg igazán hódító útjukat.