MTI
Még nem kapták el Snowdent
Valószínűleg még nincs rács mögött Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja, az egyesült államokbeli titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója.
Nem vagyok sem áruló, sem hős. Amerikai vagyok - mondta a South China Morning Post című lapnak adott exkluzív interjújában "Azok, akik úgy vélik, hibáztam, amikor Hongkongba jöttem, félreértették a szándékaimat. Nem azért jöttem ide, hogy elbújjak az igazságszolgáltatás elől. Azért vagyok itt, hogy felfedjek egy bűntettet" - jelentette ki a nagy nemzetközi visszhangot és az Egyesült Államokban hatalmas botrányt kiváltó leleplezés 29 éves főszereplője, aki személyének felfedése óta először adott interjút. Snowdenről két napja csak annyit lehetett tudni, hogy hétfőn délben kijelentkezett abból a hongkongi szállodából, ahol május 20. óta tartózkodott és ahonnan a kiszivárogtatást megkezdte. Azóta vélhetően egy magánlakásban él.
Az informatikus lehetséges "menekülési útvonaláról" az elmúlt napokban számos újságcikk jelent meg, de ő maga most egyértelmű jelét adta annak, hogy bár sok lehetősége lett volna és lenne elhagyni Hongkongot, nem kíván távozni a kínai különleges közigazgatási övezet területéről, s szembeszáll az Egyesült Államok - bármilyen - kiadatására vonatkozó kísérletével. "A szándékom az, hogy megkérjem Hongkong bíróságait és lakóit, döntsenek a sorsomról." Mint mondta, nem követett el bűncselekményt a városban, s nincs oka kételkedni annak (jog)rendszerében. Snowden azt állította: megbízható forrásból arról értesült, hogy Washington kemény fellépéssel igyekszik a helyi vezetésénél elérni kiadatását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a további kiszivárogtatásokat. Legfőképpen annak közzétételét, hogy a hongkongiak elektronikus adatforgalmát is megfigyelik - tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a családjával érintkezésbe lépett-e, közölte: nem volt bátorsága ehhez, nem beszélt velük, de aggódik miattuk a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) részéről nyilvánvalóan rájuk nehezedő nyomás miatt. Állítása szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PPRISM programja kiterjed Hongkong és a szárazföldi Kína lakosaira és intézményeire. Snowden a közöltek bizonyításaként be is mutatott néhány dokumentumot a vele titkos találkozóhelyen interjút készítő riporternek. Kijelentette, az NSA 2009 óta töri fel módszeresen a város és Kína számítógépeit. Az iratok között nem voltak olyanok, amelyek azt igazolnák, hogy a tevékenység katonai intézmények ellen irányulna. Snowden szerint az NSA több mint 61 ezer globálisan végrehajtott hacker-műveletből százak irányulnak szárazföldi kínai és hongkongi célpontokra. Ami a várost illeti, azon belül az egyik célpont a hongkongi kínai egyetem, továbbá közhivatalok és diákok.
"Mi alapvetően nagy internet rúterekhez hasonló, gerinchálózatokra kapcsolódunk rá, ami kapcsolódási lehetőséget teremt számítógépek százaihoz vagy ezreihez, anélkül, hogy mindegyiket egyenként meghekkelnénk" - magyarázta az informatikai szakember. A múlt héten az amerikai kormány még boldogan végezte dolgát titokban, anélkül, hogy figyelembe vette volna az általa kormányzottakat - jegyezte meg, hozzátéve, hogy "ennek vége". A társadalom minden rétege elszámoltathatóságot és felügyeletet követel - fűzte hozzá. Snowden azt hangoztatta, hogy az információk közreadásával "az Egyesült Államok kormányának képmutató voltát" akarta demonstrálni, hiszen azt állítja, hogy célpontjai között nincsenek polgári intézmények, nem úgy, mint ellenfeleinek.
"És nem csak, hogy ezt cselekszi, de rendkívüli módon tart attól, hogy ez kiderül. Ezért kész minden eszközt, köztük a diplomáciai megfélemlítést is bevetni annak érdekében, hogy megelőzze ezeknek az információknak a nyilvánosságra kerülését" - jelentette ki. Snowden a körülményeire és jövőjére utalóan megjegyezte, hogy sosem fogja már magát biztonságban érezni. "Minden szempontból nehéz helyzetben vagyok, de a hatalmat az igazsággal szembesíteni sosem kockázatmentes" - mondta. Egyúttal kifejezte, örül, hogy a globális közvélemény szót emel "a magánélet módszeres megsértései" ellen. "Remélem, a világ kormányai vissza fogják utasítani, hogy az Egyesült Államok megfélemlítse őket annak érdekében, hogy üldözzék a politikai menedéket kérőket" - tette hozzá.
A Snowdennel készült interjút helyi idő szerint szerdán késő éjszaka kezdte részletekben közölni a South China Morning Post, s a lap online felületén csak órák múltán tett közzé egyes fejezeteket. Snowden hongkongi hívei tiltakozó menetet szerveznek helyi emberi jogi aktivisták és ismert demokráciapárti politikusok részvételével szombat délutánra az Egyesült Államok helyi konzulátusa elé. "Felszólítjuk Hongkongot, hogy tartsa tiszteletben a Snowden védelmére vonatkozó nemzetközi jogi előírásokat és eljárásokat; elítéljük az Egyesült Államok kormányát, amiért megsérti jogainkat és magánéletünket. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy ne üldözze Snowdent" - áll a szervezők felhívásában.
Egy Rubik-kocka volt az jel, amelyről a brit The Guardian újságírói Hongkongban felismerték a velük kapcsolatba lépni akaró Edward Snowdent - közölte a The New York Times. Az informátorhoz kiutazó három újságírónak, Glenn Greenwald jogvédő bloggernek, Laura Poitras dokumentumfilm-rendezőnek és Ewen MacAskill riporternek - Snowden instrukciói alapján a metropolis egyik szállodájának egy félreeső zugában kellett kérdezősködniük arról, hogyan találnak el a hotel egy másik végébe. A számítógépes szakember azt mondta, hogy ha "tiszta lesz a levegő", akkor egy Rubik-kockával a kezében fog megjelenni. A kockát tartó informátor valóban megérkezett. Ezután felmentek a szobájába, ahol Snowden egy hatórás vallomásban elbeszélte az életét és azt, amit a titkos megfigyelésekről tudott.
Barton Gellman, a The Washington Post munkatársa az elmúlt napokban megírta és több médiumnak is elmondta, hogy Snowden először őt kereste meg a szenzációs anyaggal, de az volt a feltétele, hogy azt a lap 72 órán belül közölje le. A szerkesztőség erre nem adott garanciát, mert előbb egyeztetni akart a biztonsági szervekkel. Gellman szerint így került képbe a The Guardian, amely a múlt héten elsőként közölt cikket arról, hogy az NSA egy titkos bírói végzés alapján rendszeresen begyűjti a Verizon amerikai távközlési óriáscég adatait. Csütörtökön a The Guardian és a The Washington Post már együttesen számolt be arról, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, és így magánjellegű e-mailek, chatelések, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába.
Levelet írt Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke Eric Holder amerikai igazságügyi miniszternek, amelyben magyarázatot kér a botránnyal kapcsolatban - erősítette meg a biztos szóvivője. A tekintélyes brit üzleti napilap, a Financial Times értesülése szerint Reding még hétfőn írt Holdernek, a levélben pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olyan programok, mint a PRISM és az azokat lehetővé tevő jogszabályok súlyosan káros következményekkel lehetnek az európaiak alapvető jogaira. Szerdán délelőtt a Twitteren maga Viviane Reding is megerősítette, hogy részletes magyarázatot kért Holdertől a PRISM-ről.
A luxemburgi biztos más rövid üzeneteket is közzétett a témában a délelőtt folyamán. Ezek szerint Reding úgy véli, hogy az európaiak jogait alááshatják azok a vállalatok, amelyek az európaiak jogaival szemben az amerikai törvényeket részesítik előnyben, emellett pedig az alelnök azt is leszögezi, hogy az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának alapja a jogállamiság és az alapvető jogok tisztelete. Mina Andreeva, Reding szóvivője elmondta, hogy a biztos a PRISM-rendszer működéséről és az azt szabályozó amerikai jogszabályokról kért felvilágosítást Washingtontól. A szóvivő szerint Viviane Reding a levélben nyomatékosította, hogy az európaiaknak jogukban áll tudni arról, ha személyes adataik egy nagyléptékű hírszerzési akció részét képezték. Az alapjogi és igazságügyi biztos arra is választ vár az amerikai minisztertől, hogyan deríthetik ki az európaiak, hogy hozzáfértek-e az adataikhoz.
Az ügyről soron kívül rövid vitát tartott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, mindazonáltal a képviselők döntő többsége nem volt jelen, és nem is a pártcsoportok frakcióvezetői szóltak hozzá az eszmecseréhez. Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a brüsszeli testületet aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá. "Az olyan programok, mint a PRISM, és a törvények, amelyek alapján az ilyeneket engedélyezik, feltehetően veszélyeztetik az uniós polgárok alapvető jogát a magánszférához és személyes adataik védelméhez" - jelentette ki Tonio Borg, aki felvezetőjében elmondta, hogy Viviane Reding alapjogi biztost helyettesíti. Borg szerint sok uniós állampolgár már korábban is tartott attól, hogy kiadott adatait másra is fel fogják használni, nem csak arra, amire az EU eredetileg felhatalmazást adott.
Bal fentről: Tonio Borg, Manfred Weber, Claude Moraes, Sophie in 't Veld, (alul balról) Jan Philipp Albrecht, Timothy Kirkhope, Jaroslav Paška és Marie-Christine Vergiat
A biztos rámutatott, hogy ez az ügy is jól példázza az USA és az EU közötti különbséget, mert míg az Egyesült Államokban csak az amerikaiak élveznek alkotmányos védelmet, addig az unió alapjogként tekint a személyes adatok védelmére, függetlenül az illető állampolgárságától. A bizottság a kérdést az első lehetséges alkalommal fel fogja vetni amerikai tárgyalópartnereinek - mondta el Borg, mert - mint fogalmazott - tisztázni kell, hogy az amerikai hatóságok csak egyes egyedi esetekben, szükséges és indokolt mértékben fértek hozzá uniós polgárok adataihoz, megalapozott gyanú alapján, vagy valóban tömeges adatkezelésről van szó. Az Európai Parlamentben helyet foglaló frakciók részéről felszólaló politikusok többsége felháborítónak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hírszerzés tömegével hozzáférjen európai polgárok személyes adataihoz.
"Az adataim az enyémek" - jelentette ki felszólalása elején Manfred Weber, aki az Európai Néppárt részéről szólt hozzá a vitához. A politikus szerint ez az európai gondolkodás sarokköve ebben a kérdésben, és ezt minden államhatalomnak tiszteletben kell tartania. Weber elfogadhatatlannak nevezte, hogy az USA nem egyformán kezeli az amerikaiak és a külföldiek adatait. A brit szocialista Claude Moraes úgy vélekedett, hogy az európaiakat sokkolták a PRISM-ről szóló híradások. A munkáspárti politikus szerint fontos kérdés ugyan a biztonság, mindazonáltal azok az amerikai nagyvállalatok, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft, amelyek "bizalommal kezelt nagy óriásvállalatok", súlyosan visszaéltek európai felhasználóik bizalmával. Moraes szerint az EP-nek támogatnia kell a bizottságot, hogy számon kérhesse az amerikai hatóságokon, történt-e olyan tömeges adatkezelés, amely szerinte egyébként a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából teljesen felesleges is lehetett.
A liberális frakció részéről a holland Sophie in 't Veld nemcsak az amerikaiakkal szemben fogalmazott meg bírálatot, hanem az uniós vezetőkkel szemben is. Úgy vélte, hogy a napokban 500 millió európainak kellett rádöbbennie, hogy egy külföldi hatalom magánéletük minden apró részletéhez hozzáfér, ám míg az üggyel kapcsolatos kérdésekre Washingtonban maga az elnök válaszol, itt szinte üres ülésteremben vitáznak erről, a bizottság álláspontját pedig annak elnöke vagy illetékes tagja helyett az egészségügyi biztos ismerteti. "Európa polgárainak ismét csalódniuk kell bennünk, miközben már most sem bíznak az uniós intézményekben, szégyellnünk kellene magunkat" - adott hangot felháborodásának a holland EP-képviselő, aki szerint az Amerikával ápolt különleges viszony keretében az elmúlt 12 év folyamán Európa a "kezét-lábát törte", hogy az amerikaiak legnagyobb szövetségese legyen a terrorizmus elleni harcban.
Hazaáruló Snowden?
Az európai zöldek részéről felszólaló Jan Philipp Albrecht azt hangoztatta, hogy a tömeges megfigyelés a demokráciával és a jogállamisággal sem összeegyeztethető, Európának pedig mielőbb meg kell teremtenie saját, korszerű adatvédelmi rendszerét, szabályozását. A német képviselő arra is rámutatott, hogy itt olyan személyes adatokról van szó, amelyeket külföldi vállalatok adtak át egy külföldi hatalom hatóságainak.
Nem vagyok sem áruló, sem hős. Amerikai vagyok - mondta a South China Morning Post című lapnak adott exkluzív interjújában "Azok, akik úgy vélik, hibáztam, amikor Hongkongba jöttem, félreértették a szándékaimat. Nem azért jöttem ide, hogy elbújjak az igazságszolgáltatás elől. Azért vagyok itt, hogy felfedjek egy bűntettet" - jelentette ki a nagy nemzetközi visszhangot és az Egyesült Államokban hatalmas botrányt kiváltó leleplezés 29 éves főszereplője, aki személyének felfedése óta először adott interjút. Snowdenről két napja csak annyit lehetett tudni, hogy hétfőn délben kijelentkezett abból a hongkongi szállodából, ahol május 20. óta tartózkodott és ahonnan a kiszivárogtatást megkezdte. Azóta vélhetően egy magánlakásban él.
Az informatikus lehetséges "menekülési útvonaláról" az elmúlt napokban számos újságcikk jelent meg, de ő maga most egyértelmű jelét adta annak, hogy bár sok lehetősége lett volna és lenne elhagyni Hongkongot, nem kíván távozni a kínai különleges közigazgatási övezet területéről, s szembeszáll az Egyesült Államok - bármilyen - kiadatására vonatkozó kísérletével. "A szándékom az, hogy megkérjem Hongkong bíróságait és lakóit, döntsenek a sorsomról." Mint mondta, nem követett el bűncselekményt a városban, s nincs oka kételkedni annak (jog)rendszerében. Snowden azt állította: megbízható forrásból arról értesült, hogy Washington kemény fellépéssel igyekszik a helyi vezetésénél elérni kiadatását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a további kiszivárogtatásokat. Legfőképpen annak közzétételét, hogy a hongkongiak elektronikus adatforgalmát is megfigyelik - tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a családjával érintkezésbe lépett-e, közölte: nem volt bátorsága ehhez, nem beszélt velük, de aggódik miattuk a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) részéről nyilvánvalóan rájuk nehezedő nyomás miatt. Állítása szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PPRISM programja kiterjed Hongkong és a szárazföldi Kína lakosaira és intézményeire. Snowden a közöltek bizonyításaként be is mutatott néhány dokumentumot a vele titkos találkozóhelyen interjút készítő riporternek. Kijelentette, az NSA 2009 óta töri fel módszeresen a város és Kína számítógépeit. Az iratok között nem voltak olyanok, amelyek azt igazolnák, hogy a tevékenység katonai intézmények ellen irányulna. Snowden szerint az NSA több mint 61 ezer globálisan végrehajtott hacker-műveletből százak irányulnak szárazföldi kínai és hongkongi célpontokra. Ami a várost illeti, azon belül az egyik célpont a hongkongi kínai egyetem, továbbá közhivatalok és diákok.
"Mi alapvetően nagy internet rúterekhez hasonló, gerinchálózatokra kapcsolódunk rá, ami kapcsolódási lehetőséget teremt számítógépek százaihoz vagy ezreihez, anélkül, hogy mindegyiket egyenként meghekkelnénk" - magyarázta az informatikai szakember. A múlt héten az amerikai kormány még boldogan végezte dolgát titokban, anélkül, hogy figyelembe vette volna az általa kormányzottakat - jegyezte meg, hozzátéve, hogy "ennek vége". A társadalom minden rétege elszámoltathatóságot és felügyeletet követel - fűzte hozzá. Snowden azt hangoztatta, hogy az információk közreadásával "az Egyesült Államok kormányának képmutató voltát" akarta demonstrálni, hiszen azt állítja, hogy célpontjai között nincsenek polgári intézmények, nem úgy, mint ellenfeleinek.
"És nem csak, hogy ezt cselekszi, de rendkívüli módon tart attól, hogy ez kiderül. Ezért kész minden eszközt, köztük a diplomáciai megfélemlítést is bevetni annak érdekében, hogy megelőzze ezeknek az információknak a nyilvánosságra kerülését" - jelentette ki. Snowden a körülményeire és jövőjére utalóan megjegyezte, hogy sosem fogja már magát biztonságban érezni. "Minden szempontból nehéz helyzetben vagyok, de a hatalmat az igazsággal szembesíteni sosem kockázatmentes" - mondta. Egyúttal kifejezte, örül, hogy a globális közvélemény szót emel "a magánélet módszeres megsértései" ellen. "Remélem, a világ kormányai vissza fogják utasítani, hogy az Egyesült Államok megfélemlítse őket annak érdekében, hogy üldözzék a politikai menedéket kérőket" - tette hozzá.
A Snowdennel készült interjút helyi idő szerint szerdán késő éjszaka kezdte részletekben közölni a South China Morning Post, s a lap online felületén csak órák múltán tett közzé egyes fejezeteket. Snowden hongkongi hívei tiltakozó menetet szerveznek helyi emberi jogi aktivisták és ismert demokráciapárti politikusok részvételével szombat délutánra az Egyesült Államok helyi konzulátusa elé. "Felszólítjuk Hongkongot, hogy tartsa tiszteletben a Snowden védelmére vonatkozó nemzetközi jogi előírásokat és eljárásokat; elítéljük az Egyesült Államok kormányát, amiért megsérti jogainkat és magánéletünket. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy ne üldözze Snowdent" - áll a szervezők felhívásában.
Egy Rubik-kocka volt az jel, amelyről a brit The Guardian újságírói Hongkongban felismerték a velük kapcsolatba lépni akaró Edward Snowdent - közölte a The New York Times. Az informátorhoz kiutazó három újságírónak, Glenn Greenwald jogvédő bloggernek, Laura Poitras dokumentumfilm-rendezőnek és Ewen MacAskill riporternek - Snowden instrukciói alapján a metropolis egyik szállodájának egy félreeső zugában kellett kérdezősködniük arról, hogyan találnak el a hotel egy másik végébe. A számítógépes szakember azt mondta, hogy ha "tiszta lesz a levegő", akkor egy Rubik-kockával a kezében fog megjelenni. A kockát tartó informátor valóban megérkezett. Ezután felmentek a szobájába, ahol Snowden egy hatórás vallomásban elbeszélte az életét és azt, amit a titkos megfigyelésekről tudott.
Barton Gellman, a The Washington Post munkatársa az elmúlt napokban megírta és több médiumnak is elmondta, hogy Snowden először őt kereste meg a szenzációs anyaggal, de az volt a feltétele, hogy azt a lap 72 órán belül közölje le. A szerkesztőség erre nem adott garanciát, mert előbb egyeztetni akart a biztonsági szervekkel. Gellman szerint így került képbe a The Guardian, amely a múlt héten elsőként közölt cikket arról, hogy az NSA egy titkos bírói végzés alapján rendszeresen begyűjti a Verizon amerikai távközlési óriáscég adatait. Csütörtökön a The Guardian és a The Washington Post már együttesen számolt be arról, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, és így magánjellegű e-mailek, chatelések, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába.
Levelet írt Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke Eric Holder amerikai igazságügyi miniszternek, amelyben magyarázatot kér a botránnyal kapcsolatban - erősítette meg a biztos szóvivője. A tekintélyes brit üzleti napilap, a Financial Times értesülése szerint Reding még hétfőn írt Holdernek, a levélben pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olyan programok, mint a PRISM és az azokat lehetővé tevő jogszabályok súlyosan káros következményekkel lehetnek az európaiak alapvető jogaira. Szerdán délelőtt a Twitteren maga Viviane Reding is megerősítette, hogy részletes magyarázatot kért Holdertől a PRISM-ről.
A luxemburgi biztos más rövid üzeneteket is közzétett a témában a délelőtt folyamán. Ezek szerint Reding úgy véli, hogy az európaiak jogait alááshatják azok a vállalatok, amelyek az európaiak jogaival szemben az amerikai törvényeket részesítik előnyben, emellett pedig az alelnök azt is leszögezi, hogy az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának alapja a jogállamiság és az alapvető jogok tisztelete. Mina Andreeva, Reding szóvivője elmondta, hogy a biztos a PRISM-rendszer működéséről és az azt szabályozó amerikai jogszabályokról kért felvilágosítást Washingtontól. A szóvivő szerint Viviane Reding a levélben nyomatékosította, hogy az európaiaknak jogukban áll tudni arról, ha személyes adataik egy nagyléptékű hírszerzési akció részét képezték. Az alapjogi és igazságügyi biztos arra is választ vár az amerikai minisztertől, hogyan deríthetik ki az európaiak, hogy hozzáfértek-e az adataikhoz.
Az ügyről soron kívül rövid vitát tartott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, mindazonáltal a képviselők döntő többsége nem volt jelen, és nem is a pártcsoportok frakcióvezetői szóltak hozzá az eszmecseréhez. Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a brüsszeli testületet aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá. "Az olyan programok, mint a PRISM, és a törvények, amelyek alapján az ilyeneket engedélyezik, feltehetően veszélyeztetik az uniós polgárok alapvető jogát a magánszférához és személyes adataik védelméhez" - jelentette ki Tonio Borg, aki felvezetőjében elmondta, hogy Viviane Reding alapjogi biztost helyettesíti. Borg szerint sok uniós állampolgár már korábban is tartott attól, hogy kiadott adatait másra is fel fogják használni, nem csak arra, amire az EU eredetileg felhatalmazást adott.
Bal fentről: Tonio Borg, Manfred Weber, Claude Moraes, Sophie in 't Veld, (alul balról) Jan Philipp Albrecht, Timothy Kirkhope, Jaroslav Paška és Marie-Christine Vergiat
A biztos rámutatott, hogy ez az ügy is jól példázza az USA és az EU közötti különbséget, mert míg az Egyesült Államokban csak az amerikaiak élveznek alkotmányos védelmet, addig az unió alapjogként tekint a személyes adatok védelmére, függetlenül az illető állampolgárságától. A bizottság a kérdést az első lehetséges alkalommal fel fogja vetni amerikai tárgyalópartnereinek - mondta el Borg, mert - mint fogalmazott - tisztázni kell, hogy az amerikai hatóságok csak egyes egyedi esetekben, szükséges és indokolt mértékben fértek hozzá uniós polgárok adataihoz, megalapozott gyanú alapján, vagy valóban tömeges adatkezelésről van szó. Az Európai Parlamentben helyet foglaló frakciók részéről felszólaló politikusok többsége felháborítónak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hírszerzés tömegével hozzáférjen európai polgárok személyes adataihoz.
"Az adataim az enyémek" - jelentette ki felszólalása elején Manfred Weber, aki az Európai Néppárt részéről szólt hozzá a vitához. A politikus szerint ez az európai gondolkodás sarokköve ebben a kérdésben, és ezt minden államhatalomnak tiszteletben kell tartania. Weber elfogadhatatlannak nevezte, hogy az USA nem egyformán kezeli az amerikaiak és a külföldiek adatait. A brit szocialista Claude Moraes úgy vélekedett, hogy az európaiakat sokkolták a PRISM-ről szóló híradások. A munkáspárti politikus szerint fontos kérdés ugyan a biztonság, mindazonáltal azok az amerikai nagyvállalatok, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft, amelyek "bizalommal kezelt nagy óriásvállalatok", súlyosan visszaéltek európai felhasználóik bizalmával. Moraes szerint az EP-nek támogatnia kell a bizottságot, hogy számon kérhesse az amerikai hatóságokon, történt-e olyan tömeges adatkezelés, amely szerinte egyébként a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából teljesen felesleges is lehetett.
A liberális frakció részéről a holland Sophie in 't Veld nemcsak az amerikaiakkal szemben fogalmazott meg bírálatot, hanem az uniós vezetőkkel szemben is. Úgy vélte, hogy a napokban 500 millió európainak kellett rádöbbennie, hogy egy külföldi hatalom magánéletük minden apró részletéhez hozzáfér, ám míg az üggyel kapcsolatos kérdésekre Washingtonban maga az elnök válaszol, itt szinte üres ülésteremben vitáznak erről, a bizottság álláspontját pedig annak elnöke vagy illetékes tagja helyett az egészségügyi biztos ismerteti. "Európa polgárainak ismét csalódniuk kell bennünk, miközben már most sem bíznak az uniós intézményekben, szégyellnünk kellene magunkat" - adott hangot felháborodásának a holland EP-képviselő, aki szerint az Amerikával ápolt különleges viszony keretében az elmúlt 12 év folyamán Európa a "kezét-lábát törte", hogy az amerikaiak legnagyobb szövetségese legyen a terrorizmus elleni harcban.
