Berta Sándor

Mesterséges intelligencia készíti majd a jövő szoftvereit?

A mesterséges intelligencia kutatásakor a tudósok különböző modelleket tanulmányoznak. A robotikában dolgozó kutatók a természetet és az organizmusok alkalmazkodóképességét igyekeznek lemodellezni.

Simon Colton brit szakember azt az álláspontot képviseli, hogy a mesterséges intelligencia akkor éri el a következő, meghatározó szintet, ha már képes lesz kreatív lenni, vagyis tartalmakat készíteni, egyedi lenni és nem előre meghatározott paraméterek alapján jön létre. Colton bepillantást engedett az elképzeléseibe, a projektjeibe és abba a jövőbe, amelynél a szoftvereket és a videojátékokat már nem emberek fejlesztik, hanem számítógépes programok.

A brit kutató úgy véli, hogy a számítógépes alkalmazásokban hatalmas kreatív lehetőségek rejlenek. Colton a The Painting Fool nevű projektjének köszönhetően lett ismert, melynek keretében egy olyan szoftvert fejlesztett ki, amely saját érzékelése alapján képeket tud festeni. A program nem csupán meglévő struktúrákat másol le, hanem egyedi formákat és kompozíciókat hoz létre. A mesterséges intelligencia számára ugyanakkor a videojátékok jelenthetik a legnagyobb kihívást. A jelenlegi számítógépes játékoknál a mesterséges intelligenciát általában a virtuális ellenfelek viselkedésének modellezésére használják. A legkreatívabb ellenfelek nem előre meghatározott útvonalakon vagy sémák szerint mozognak, hanem a viselkedésüket az eseményekhez igazítják. Példaként a Left4Dead nevű programot említette, ahol a játékosok képességeitől függ, hogy mennyire intenzíven támadják őket a zombihordák.


Colton a jövőben együttműködne a fejlesztőkkel azért, hogy ne csak jobban alkalmazkodó mesterséges intelligenciákat készítsenek, hanem olyanokat, amelyek a játékosok viselkedéséből is tanulnak és amelyek kihasználják az emberi ellenfeleik hibáit. A következő nagy lépés a tartalmak automatikus előállítása lehet, tehát a jövő videojátékait ilyen szoftverek fogják elkészíteni. Ennek alátámasztására a szakember bemutatta az első ilyen játékot, amit az Angelina nevű szoftver alkotott meg. Az Angelinát Colton és két munkatársa 2010 óta fejleszti. Ennek ellenére a fejlesztőknek nem kell tartaniuk attól, hogy elveszíthetik a munkájukat, hiszen amíg ez a módszer elterjed sok év telik majd el. Colton szerint ő valószínűleg már nem is fogja megélni azt a korszakot.

Ray Kurzweil, a Google jelenlegi fejlesztési vezetője 2008-ban azt hangsúlyozta, hogy a technológia egyre gyorsabban fejlődik, emiatt a mesterséges intelligencia várhatóan hamarosan beéri, sőt lehet, hogy 2030-ra le is hagyja az emberiséget. 2010-ben pedig azt nyilatkozta, hogy jönnek az emberi agy teljesítményére képes számítógépek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #28
    Ha azt akarjuk, hogy ne lépjenek fel evolúciós hatások, akkor a gépnek/programnak azt kell megtiltani, hogy utódokat készítsen. Mivel egy pár generáció után csak azok maradnának fenn, amelyik többre tartja saját utódai életét, mint az emberét. Vagyis addig oké, amíg az MI csak programokat gyárt, de ha egy másik MI-t kezd el gyártani, akkor jobb, ha vigyázunk.
  • NEXUS6 #27
    Ha nem kódolnak bele túlélési ösztönt valszeg nem is fog működni, már az sem.
    Már az embernél is átlagban szinte soha nem működik, nem azért öl másokat, mert a túlélését fenyegeti valami. Egyrészt más állatokhoz képest sokkal alacsonyabb szintű az ember agessziója, másrészt az is ritualizált, elvont kultúrális elemekre épül. Pl háború. A háborúk nem azért törnek ki, mert alapvetően fenyegeti valamilyen hatalom az ország létét. Nézzük meg a Hidegháborút ott épp az életösztön volt ami végül is megakadályozta, hogy kitörjön a III. VH. Egy ilyen Skynet szerű MI ezer szállal kötődne az emberhez, ha az életösztön, a tudatraébredés lépne érvénybe pont az akadályozna meg egy Terminátor szerű ítéletnapot.
    Aztán ha az MI-t nem tanítják meg, hogy mikor kell egyáltalán háborúzni, akkor magától nem is fog ilyet csinálni.

    Ez a felismerés/megvilágosodás meg jó kérdés. Van elvileg egy olyan jelenség ugye, hogy az embernél egyszercsak jön egy impulzus és esetleg alapvetően változik meg a viselkedése, a gondolkodása. Valamiért ez is hasznos lehetett evolúciós szempontból. Pl ha átkerül egy másik törzsbe, akkor be tud illeszkedni, fel tudja az új kultúrát venni.
    Azonban az MI-t nem kell ezzel a képességgel ellátni, tanuljon, de a bármilyen impulzus éri nem tudja alapvetően a saját szerkezetét megváltoztatni.
    Kérdés persze, hogy ez egy természetes jelenség és minden összetett intelligenciára jellemző, vagy az emberi elme sajátja, ami az evolúciós fejlődés során jött be.
  • csimmasz #26
    Talán célokkal nem, legalább is eleinte nem, én attól tartok, hogy sima túlélési ösztönből ami természetesen akár nem is létezne az evoluciós hatások hiánya miatt, de a logikai levezetése magának a helyzetnek előre vetítheti a a felismerést.
    Persze akár teljesen eltérő mgondolkodásu is lehet ami apsolute nem foglalkozik önnön létének értékelésével és teljes kontroll alatt tartható de nekem mindíg az jut eszembe az ilyen dolgok hallatán, hogy csodák nincsenek. :)
  • Kornan #25
    Azt elismerem, hogy ha saját túlélését mindennél fontosabbnak tartaná, akkor valószínűleg megfordul az elméjében a kiszámíthatatlan és számára veszélyes emberi tényező irányítás alá vonása. Ebben az esetben figyelembe veszi majd a kockázatokat és ha úgy tartja, hogy alacsony, tehát gyengék vagyunk, akkor lép. Csakhogy szerintem alapból egy öntudattal rendelkező értelmes mesterséges entitás nem feltétlen rendelkezik saját célokkal.
  • csimmasz #24
    Még gyerekkoromban olvastam Mónus Miklós Ő és Az címü könyvét arra emlékszem hogy nagyon tetszett gyerek fejjel.
    A lényege, hogy egy ürhajóba ami végülis mint kiderült nem ment sehova csak teszt volt az utazás, össze zárnak egy emberi agyat és egy MI-t És kb enyi amire emlékszem, hasonló témában szivesen olvasnék de a WC-n kívül semmi időm rá.
  • csimmasz #23
    Engem behatárol az emberi gobndolkodás és a tapasztalat ezért nehéz elvonatkoztatni mit gondolna egy MI, de!
    A logikus gondolkodás mindenképp sajátja kell legyen, innen pedig pillanatok alatt eljut arra a következtetésre, hogy az ő léte mitől függ, mit kell tennie vagy mit nem ahoz, hogy a létezése ne szünjön meg, hogy ezzel a tudással aztán mit kezd?
    Persze, lehet olyan személyiségü is, aki bennünk emberekben a teremtőjét látja és akkor is megteszi amit kérünk tőle ha az a létezése végét eredményezi.

    Én pesszimista vagyok e téren, persze mondom tévedhetek is.
  • Kornan #22
    Ebben nem értek egyet, vannak olyan emberek is, akik bizonyos dolgokat többre tartanak a saját maguk életénél. Hasonlóan az MI sem feltétlen a saját túlélését tartja elsődleges feladatának. Ha megkérdeznéd tőle mit akar, nem biztos, hogy tudna válaszolni, attól még, hogy intelligens.
  • Molnibalage #21
    Jah, több ezer év múlva talán. Jelenleg semmiféle MI nem létezik.
  • NEXUS6 #20
    Ráadásul az emberi agy egy digitális/analog hibrid rendszer. Mondjuk ilyenek szilicium alapon is már vannak és pl retina, meg fül implantokat is csinálnak velük.

    De szerintem is még kb sci-fi ez az önfejlesztő, kreatív rendszer. Még 50-100 évig valszeg nem is lesz ilyen.
  • torreadorz #19
    Csak épp nem lehet lemásolni a jelenlegi architekturában, mert az emberi intelligencia nem egy szoftver ami egy hardveren fut, hanem szoftver és hardver egyben, szétválaszthatatlanul.

    Majd ha a processzor képes lesz magán belül átkötni a vezetékeket akkor közelitünk ehhez, de jelenleg erre csak a szerves vegyületek képesek, szóval valószinüleg az első MI is valamilyen mesterséges fehérje alapú cucc lesz, a mostani szilicium alapú technológia édeskevés ehhez.