SG.hu·
Elveszett kontinenst találtak az Indiai-óceán mélyén
Titok lappang Mauritius homokja alatt, a mélyben egy ősi kontinens rejtőzik. Svéd kutatók egy mikrokontinens elsüllyedt maradványaira bukkantak a Madagaszkár és India közötti területen.
Az elveszett földrész bizonyítékai a Madagaszkártól körülbelül 900 kilométerre, keleti irányba fekvő, vulkanikus Mauritius szigetéről származnak. A sziget legrégebbi bazaltképződményei közel 8,9 millió évvel ezelőtt keletkeztek, mondta a kutatást vezető Bjorn Jamtveit, az Oslo-i Egyetem geológusa, aki ennek ellenére a parti föveny homokjában ennél jóval idősebb cirkon szemcséket talált. Jamtveit elemzése szerint az erózióval és a kémiai folyamatokkal szemben rendkívül ellenálló cirkonok körülbelül 660 millió évvel ezelőtt kristályosodtak meg gránitokban vagy más vulkanikus kőzetekben. A parányi cirkónium szilikát kristályok egyike 1,97 milliárd évesnek bizonyult.
Jamtveit és munkatársai szerint a cirkon tartalmú kőzetek egy Mauritius alatt meghúzódó kontinentális kéregből származhatnak, melyeket a földtanilag új keletű vulkán kitörések hoztak felszínre, majd az erózió hatására ezek a kőzetek szétbomlottak, megszórva cirkonnal a sziget homokját. A Nature Geoscience február 24. számában megjelent tanulmány szerint nem csak ez az egy, hanem számos kontinentális kéregdarab pihenhet az Indiai-óceán mélyén. A Föld gravitációs mezejének elemzése több kiterjed területet is felfedett, ahol a tengerfenék kérge sokkal vastagabb az átlagosnál, a normálisnak tekinthető 5-10 kilométer helyett vastagsága eléri a 25-30 kilométert.
Ezek a kéreganomáliák annak a földtömegnek lehetnek a maradványai, amit a csapat Mauritiának nevezett el. Véleményük Mauritia Madagaszkárról vált le évmilliókkal ezelőtt a tektonikus folyamatok hatására, majd a terület kérgének nyúlásának és elvékonyodásának hatására elsüllyedtek a darabjai, melyek a kutatók becslése szerint Kréta háromszorosára tehető szigetet képezhettek.
A Mauritiushoz legközelebb eső ismert cirkon tartalmú kontinentális kéreg Madagaszkárnál található, ezért - a nagy távolság miatt - rendkívül valószínűtlennek találnak bármilyen más magyarázatot a kristályos anyag jelenlétére. "Nincs egyetlen kézenfekvő helyi forrása sem a cirkonnak" - erősítette meg Conall Mac Niocaill, a brit Oxford Egyetem geológusa, hozzátéve, hogy más óceáni medencék is rejthetnek hasonló "szellem kontinens" maradványokat.
Az elveszett földrész bizonyítékai a Madagaszkártól körülbelül 900 kilométerre, keleti irányba fekvő, vulkanikus Mauritius szigetéről származnak. A sziget legrégebbi bazaltképződményei közel 8,9 millió évvel ezelőtt keletkeztek, mondta a kutatást vezető Bjorn Jamtveit, az Oslo-i Egyetem geológusa, aki ennek ellenére a parti föveny homokjában ennél jóval idősebb cirkon szemcséket talált. Jamtveit elemzése szerint az erózióval és a kémiai folyamatokkal szemben rendkívül ellenálló cirkonok körülbelül 660 millió évvel ezelőtt kristályosodtak meg gránitokban vagy más vulkanikus kőzetekben. A parányi cirkónium szilikát kristályok egyike 1,97 milliárd évesnek bizonyult.
Jamtveit és munkatársai szerint a cirkon tartalmú kőzetek egy Mauritius alatt meghúzódó kontinentális kéregből származhatnak, melyeket a földtanilag új keletű vulkán kitörések hoztak felszínre, majd az erózió hatására ezek a kőzetek szétbomlottak, megszórva cirkonnal a sziget homokját. A Nature Geoscience február 24. számában megjelent tanulmány szerint nem csak ez az egy, hanem számos kontinentális kéregdarab pihenhet az Indiai-óceán mélyén. A Föld gravitációs mezejének elemzése több kiterjed területet is felfedett, ahol a tengerfenék kérge sokkal vastagabb az átlagosnál, a normálisnak tekinthető 5-10 kilométer helyett vastagsága eléri a 25-30 kilométert.
Ezek a kéreganomáliák annak a földtömegnek lehetnek a maradványai, amit a csapat Mauritiának nevezett el. Véleményük Mauritia Madagaszkárról vált le évmilliókkal ezelőtt a tektonikus folyamatok hatására, majd a terület kérgének nyúlásának és elvékonyodásának hatására elsüllyedtek a darabjai, melyek a kutatók becslése szerint Kréta háromszorosára tehető szigetet képezhettek.
A Mauritiushoz legközelebb eső ismert cirkon tartalmú kontinentális kéreg Madagaszkárnál található, ezért - a nagy távolság miatt - rendkívül valószínűtlennek találnak bármilyen más magyarázatot a kristályos anyag jelenlétére. "Nincs egyetlen kézenfekvő helyi forrása sem a cirkonnak" - erősítette meg Conall Mac Niocaill, a brit Oxford Egyetem geológusa, hozzátéve, hogy más óceáni medencék is rejthetnek hasonló "szellem kontinens" maradványokat.