SG.hu

Deep Black Reloaded



Kiadó: 505 Games
Fejlesztő: Biart Studio
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Ajánlott: Core 2 Duo 2,4 GHz-es vagy Althon X2 2,7 GHz-es processzor, 1 GB RAM, 256 MB V-RAM-mal rendelkező grafikus kártya, 6 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Deep Black
Kategória: külsőnézetes akció

Az Oroszországból származó videojátékok többségére a legtöbben csak legyintenek, hiszen nyugati vetélytársaikhoz képest a keletről érkező alkotások szinte kivétel nélkül alacsony költségvetésből készülnek, küllemük és megvalósításuk pedig el sem éri a dollármilliókból megalkotott - és egyben mérceként használt - társaikét. A legtöbben azonban elfelejtik, hogy míg az "amerikanizálódott" trendek, avagy a siker, pénz, pompa és csillogás prioritást élveznek a nyugati játékokban, addig a keletről érkező darabok esetében még mindig fontosnak számítanak az olyan tényezők, mint a kreativitás, az egyediségre való törekvés, valamint a szív és a lélek. Cryostasis, S.T.A.L.K.E.R., Men of War, csak három olyan cím a közelmúltból, amelyek képesek voltak marandó nyomot hagyni maguk után - holott keletről érkeztek - ehhez a felsoroláshoz pedig nem kizárt, hogy hamarosan csatlakozni fog a Biart Studio által fejlesztett Deep Black Reloaded is, amelynek premierjét immáron másodszor ünnepelhetjük.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A csapat ugyanis tavaly már egyszer megjelentette az akkor még kiegészítő cím nélküli Deep Blacket, de az olyan csúnyán elbukott a kritikusok előtt, majd később a pénztáraknál is, hogy készítői jobbnak látták, ha újragondolják a megvalósítást. Merthogy a koncepcióval, amelyet hamarosan be fogunk mutatni nektek, nem voltak már akkor sem különösebb problémák, a bugokat, az általános hibákat, a csúnya küllemet és hasonlókat azonban - értelemszerűen - nem tudták elviselni a játékosok. Így nagyjából egy évnyi plusz fejlesztési idő után a napokban ismét megjelenhetett a Deep Black, ezúttal már Reloaded alcímmel, amely azt hivatott jelezni, hogy nem kell gyermekbetegségektől és orbitális hibáktól tartanunk a játék betöltését követően, az egyedi ötletek mellé így végre kellemes időtöltés fog társulni. Ez pedig hellyel-közzel ugyan, de igaz is!

A Deep Black Reloaded története ennek ellenére sajnos felejthető. A kampány pályáin egy poszt-apokaliptikus jövőbe nyerhetünk bepillantást, amely negyven évvel repít minket előre az időben, egy globális katasztrófa és válság kellős közepébe. A sztoriban ugyan alaposan el tud mélyedni, aki akar, de végeredményképpen mégiscsak azt kapja majd, hogy történjen akármi ezen a világon, a korábbi elit így vagy úgy, de megtalálja a módját, hogy miképpen jusson vezető pozícióba, majd ha már a hatalom biztosítva van, jöhetnek az újabb háborúk, a rivalizálások, valamint az emberi gyarlóság magas szintű művelése.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Ebbe a konfliktusba fogunk csatlakozni magunk is, méghozzá az egyik érdekcsoport oldalán - szabad választás nincs -, méghozzá egy átlagos katonaként, dolgunk pedig az lesz, hogy beszivárogjunk, de többnyire inkább berontsunk az ellenfél kutatólaboratóriumaiba és földfelszín vagy víz alatti gyárépületeibe, majd onnan adatokat lopjunk, projekteket szabotáljunk, és a védők lemészárlását követően távozzunk. Klisé, klisé hátán, felesleges lenne szépíteni az elhangzottakat, ugyanakkor aki jól figyelt a fenti sorok olvasása közben, már felkaphatta a fejét egy gondolatra, miszerint az ellenfelek objektumai a legtöbb esetben a földfelszín és a víz alatt találhatók meg. Ez a jelentéktelennek tűnő kijelentés ugyanis a központi koncepciót jelenti a Deep Black Reloaded számára. Aki netán ismerné a Biart stúdiójának korábbi játékait, az nyilván nagyon jól tudja, hogy a fejlesztők rendkívüli módon vonzódnak a víz alatti világhoz, lévén a legtöbb tőlük származó videojátékban e köré az egyáltalán nem szokványos koncepció köré épül fel a játékmenet. Nincs ez másképpen a Deep Black Reloaded esetében sem, amelynek keretein belül a kampány közel negyedét a víz alatt fogjuk eltölteni. Ne szaladjunk azonban ennyire előre, előbb ugyanis tegyük tisztába a játék stílusát! A megújult Deep Black ugyanis nem más, mint egy hátsónézetes akciójáték, amely rendkívül könnyen kezelhető irányítással, lineáris pályákkal és - többek között - például a Gears of War-sorozatból ismerős fedezékrendszerrel rendelkezik.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Főhősünk ugyan nem bír különleges tulajdonságokkal, képességeit sem tudjuk fejleszteni - holott ruháját első ránézésre akár Isaac Clarke-tól is szerezhette volna -, cserébe azonban egy olyan speciális búvárpáncéllal rendelkezik, amelyik amellett, hogy jól állja a golyókat - egy bizonyos pontig természetesen -, még a víz alatt is hasznos lesz. A felszerelés ugyanis egyrészt oxigénnel látja el hősünket a víz alá merülve, másrészt a nehéz helyzetekben egy rövid ideig használhatjuk a beépített sugárhajtását is, ami már csak akkor lett volna nagyobb élmény, ha a felszínen is repülhettünk volna a segítségével. Talán majd legközelebb!

Hogy akkor mégis mitől olyan nagy élmény a Deep Black Reloaded? Összességében azért, mert kellemes és könnyed akciójeleneteket szolgáltat a játékosok számára, ahol többféle - gyakran érdekes - fegyverrel, egyszerű fedezékrendszerrel és kitűnő, bár semmi forradalmit nem nyújtó harcrendszerrel találkozhatunk. Nagy élményt nyújtanak továbbá a víz alatti részek is, amikor tulajdonképpen a víz tulajdonságaival harcolva ugyanúgy keveredhetünk akciókba és használhatunk fedezékeket, mint a felszínen. A különbség annyi, hogy az efféle momentumok esetében gyakran fogunk a jövő vívmányaival, robotokkal és drone-okkal találkozni, sőt, esetenként fejtörők is színesítik az összképet, habár ezeket csak jobb híján nevezem így, gondolkodnunk ugyanis ebben a játékban garantáltan nem kell majd, ellenben taktikáznunk igen.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Az ellenfelek ugyanis szintén előszeretettel használják a fedezékeket, de ha a sors úgy hozza, gránátokkal is megdobálnak minket, sőt, ha veszélyeztetjük pozíciójukat, egy beépített gépágyú mögé is behúzódnak, hogy onnan keserítsék meg az életünket. A fedezékhasználat így rendkívül fontos lesz, ha akcióhős módjára rárontunk az ellenfelekre, netán test a test ellen szeretnénk rendezni nézeteltéréseinket, akkor csakhamar be kell majd töltenünk egy korábbi mentett állásunkat, így ugyanis semmi esélyünk sem lesz a továbbjutásra.

Tény, hogy a készítők tehettek volna lényegesen több újdonságot is a Deep Black Reloaded pályáira, hogy lehettek volna kevésbé lineárisak a missziók, izgalmasabbak a történeti kitekintések, de azt senki sem mondhatja, hogy a Biart Studio nem próbálkozott, lévén az egyjátékos kampány mellett még többjátékos módot is találunk a játékban. Itt ugyan nem futhatunk bele túl sok egyediségbe, de ha már egyszer a másolásvédelem megköveteli, hogy állandó kapcsolatban legyünk a kiszolgálókkal - még a kampány alatt is -, akkor érdemes belepillantani a multiplayer mókába is, mert megéri. Grafika: Mint fentebb már említettem, a Deep Black Reloaded első változata egy évvel ezelőtt jelent meg, amellyel kapcsolatban elsődlegesen a küllemet kritizálták a legtöbben. Akkori önmagához képest a grafika lényegesen fejlődött, hatalmas előrelépés tapasztalható ezen a téren - főleg a víz alatti ábrázolás nevezhető rendkívül hangulatosnak -, ugyanakkor érezni, hogy nem egy alapjaitól felépített grafika található a háttérben, hanem sajnos csak egy toldozott-foltozott változat. A külcsínre ugyan nagyon jó hatást gyakoroltak az újabb technológiák, így többek között az Nvidia PhysX megjelenése, de akadnak részek, amelyek egy Unreal Engine 3 hajtotta alkotáshoz képest is csúnyábban mutatnak. Ugyanakkor nézzük a jó oldalát, a játék képes több éves konfigurációkon is elfutni, és rendkívül optimalizáltnak is nevezhető.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Ami egyértelműen a Deep Black Reloaded legnagyobb pozitívuma, hogy hátsónézetes akciójáték létére rendkívül könnyen kezelhető és irányítható. Ez ugyan azt is jelenti egyben, hogy semmi újdonságot sem hoz a stílusba, de minek is módosítani egy kis híján tökéletesnek nevezhető irányításon, vagy éppen célzó- és fedezékrendszeren? A kezelőfelület mindemellett letisztult, átlátható, semmi irritáló elem nem található benne, a játék közben pedig csak a legfontosabb információk rajzolódnak ki a képernyőre, ami esetünkben nagy pozitívum.

Játszhatóság: A trendeknek megfelelően a Deep Black Reloaded kampánya alig éri el a 6-7 órás játékidőt, amit szerencsére meghosszabbíthatunk a többjátékos mód segítségével. Habár a történet rövid, én mégis úgy éreztem, hogy ennyi éppen elegendő volt ahhoz, hogy ne unjam meg az alkotás által közvetített élményt.

Intelligencia, nehézség: Mivel orosz fejlesztésű videojátékról beszélünk, így talán nem túl meglepő, hogy a nehézséget tekintve sem a nyugati divatot követték a készítők. Még a legalacsonyabb szinten is képes alapos fejtörést okozni egyes részeknél a program, hiszen a folyamatos akció és pörgés mellett fontos lesz a türelem is. Egynél több ellenfél esetében ugyanis nem szabad előjönnünk a fedezék mögül, ha ezt megtesszük, garantáltan azonnal elhalálozunk, amire rásegít az ellenség rendkívül erőszakosra sikeredett mesterséges intelligenciája is. Call of Duty-rajongóknak különösen ajánlott akkor, ha szeretnék megtudni, nagyjából milyen nehezek is voltak a kilencvenes években a videojátékok.

Hangok, zene: Szintén az orosz fejlesztésekre jellemző gyermekbetegségnek lehetne nevezni a rossz hanghatásokat, amelyekkel a Deep Black Reloaded is rendelkezik. A zenék már-már tragikusnak nevezhetők, a szinkronok pedig éppen a tűrhető kategóriában helyezkednek el, habár a szövegek esetében nem értettem, miért kell feleslegesen trágárkodni.

Összegzés: Ahogyan azt a Biart Studio emberei is kérték, alkotásukat ne hasonlítsuk össze olyan címekkel, amelyek dollármilliókból készültek. Egy Gears of Warral szemben például értelemszerűen nem állná meg a helyét a Deep Black Reloaded, de önmagában mégis van benne annyi potenciál, hogy hibái ellenére is érdemes legyen a kipróbálásra. A harcok ugyanis kellemesek és pörgősek, a víz alatti koncepció változatosságot és némileg egyediséget is hoz a kampányba, a nehézség miatt pedig kihívás is van benne. Aki unja az egy kaptafára épülő nyugati címeket, és szeretne valami újat és frisset, nem mellesleg nincs kifogása az orosz fejlesztések ellen sem, az tegyen egy próbát a Deep Black Reloadeddel, és ne csak a pontszámot nézze.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • a_n_d_r_e_w #8
    Hat pedig szerintem pont a masodik resz volt gyatra, es a harmadikra talalt vissza a sorozat magara. Nem kell banyaszni a bolygokon? Vegre. Nincsenek ismetlodo helyszineken futoszalagon gyartott mellekkuldik? Hurra. Cserebe viszont van jopar apro gonddal megszerkesztett mellekkuldi ezernyi es ezernyi parbeszeddel, elozo reszekbol elfelejtett huszadrangu NPC-k torteneteivel. Egyszeruen remek.
    Cserebe az utolso 5 perc aminek nem ugy kellett volna megtortennie, ahogy vegul sikerult. De az elmult 30 ora fenyeben megbocsajtom neki. Es azt is hogy nem tudtam egy az egyben athozni a Shepardom arcat, csinaltam jobbat.
  • NEXUS6 #7
    Hát én még nem jutottam el azt utolsó 10 percig, de sajnos a megelőző néhány 10 óra is eléggé keserű szájízt hagyott maga után eddig nálam.

    Kezdődött ott, hogy még annó az ME1-ben generált karakterem fizimiskáját nem tudta átkonvertálni. Ezért vagy 1 órai melóval újraalkottam. Miért vesződtem vele? Talán csak mert azt szoktam meg, és elvileg ez egy folytatás lenne ugye bár.

    A játékmenet sajnos nem hogy fejlődött volna, de a bolygófelfedezős mellékküldik gyakorlatilag zéróra redukálódtak.

    Karrakter fejlődés kicsit combosabb, meg a fegyverek upgradelése is visszajött, de az első részhez képest még mindig nevetséges. Ez még mindig nem szerepjáték/RPG, hanem egy akció-kalandjáték. Ami nem lenne gond, ha a kaland, a sztori kb olyan szintű lenne, mint a második részben. De valahogy nem tud annyira beszippantani. A második részben ott volt a Cerberus, ahol Shepard-nak újra kellett járnia a ranglétrát, itt meg egyből hős pozícióból indul, de még mindíg nem ő mondja meg a többieknek, hogy hogy szopják le magukat, hanem ő a galaktikus lótifuti, meg pizzafutár. Nem egyre nagyobb ívű lesz a dolog, hanem még mindig van egy három fős kis osztag, akivel esetenként több száz fős seregeket kell legyakni, meg bazi űrhajókat. Ha pl a Cerberus némelyik küldinél meg akarja akadályozni, hogy megszerezzünk valamit, akkor miért is nem dob oda egy bombát, ahelyett, hogy az embereit mészároltatná le? OK ez egy sci-fi, de az ilyenek azért kizökkentik az embert.
  • gombabácsi #6
    igen, a massefektek köztről kell írni

    szerintem ez a játékismertető 10%-al csökkentette az sg nézettségét

    sok olvasó napi boldogságmértéke 40%-al csökkent, mert nem a massok köztről írtatok!

    meg a barátok köztről is írhatnátok!
  • DrGreen #5
    Ne nagyon várd a Mass Effect 3-at. Míg a játék nagyrésze méltó folytatása az előző két résznek, addig az utolsó 10 perc olyan keserű szájízzel, csalódottsággal és zavarodottsággal hagy, hogy azt kívánod bárcsak neki se kezdtél volna az egésznek :S :(
  • Gulyu84 #4
    Ha ezt ajánljátok hétvégére akkor inkább bemegyek dolgozni, Mikor lesz már valami írás a Mass Effect 3-ról?
  • amitakartok #3
    "Miért az Unreal Engine 3 a mérce?"

    Mert rengeteg nagy amerikai cím azt használja.

    "Főleg miért érzem azt, hogy a szövegkörnyezet arra utal, hogy az UE3 csúnya lenne?"

    Én is hallottam már máshol, hogy az UE3 felett "eljárt az idő" (értsd: nem tegnapi darab, úgyhogy automatikusan csúnya).
  • pamparampa #2
    "Cryostasis, S.T.A.L.K.E.R., Men of War, csak három olyan cím a közelmúltból, amelyek képesek voltak marandó nyomot hagyni maguk után"

    A Cryostasis valóban maradandó nyomot hagyott, annyira szar volt.
  • Ender Wiggin #1
    Miért az Unreal Engine 3 a mérce? Főleg miért érzem azt, hogy a szövegkörnyezet arra utal, hogy az UE3 csúnya lenne? A Deep Black biEngine-t használ, ami Ultrabookokra van optimalizálva.

    Azt viszont jól érzi a kedves szerző, hogy unom a "címeket". A játékokat viszont nem.