Hunter
Újra az 1987-es szupernóvát kémleli a Hubble
Visszatért a Hubble Űrtávcső egyik kedvenc alanyához, a Földön először 1987-ben észlelt óriási csillagrobbanáshoz, az SN 1987A-hoz. A híres szupernóva egyike a déli égbolt legtöbbet tanulmányozott objektumainak.
Az SN 1987A jelű objektumról készített új felvétel a Hubble első képe a Földhöz legkisebb távolságban bekövetkezett galaxison kívüli csillagrobbanásról az űrtávcső tavalyi javítási és felújítási munkálatainak befejezése óta. Segítségével a csillagászok újra bekapcsolódhatnak a világűrbe szétszóródott anyaghalmaz sorsának tanulmányozásába. Az eredményekről a Science legutóbbi számában számoltak be.
Az SN 1987A a közeli Nagy Magellán-felhőben, egy a Tejútrendszerrel szomszédos törpegalaxisban helyezkedik el, a Földtől 168 000 fényévnyire. Viszonylagos közelségének köszönhetően a csillagászok tanulmányozásával részletes képet kapnak a nagy csillagok halálakor bekövetkező történésekről.
A robbanás elképesztő mennyiségű gázt és port lövellt ki, benne számos nehéz elemet, többek közt szilíciumot, ként és vasat. Ez a robbanáskor keletkezett anyag most ütközik össze azzal az anyaggal, amit a csillag még az összeomlás előtti haldoklása alatt dobott le magáról (SPACE.com videó). A robbanási törmelékkel bekövetkező reakcióban a csillagközi anyag felhevül, fényesebbé válik, kiemelve azt a rendkívül látványos, gyöngysorra emlékeztető belső gyűrűt, ami a tudósok számítása szerint körülbelül 20 000 évvel a főrobbanás előtt keletkezhetett. A gyűrűn áthaladó lökéshullámok tovább fényesítik a "gyöngyöket", amik az elkövetkező években növekedni fognak, majd összeolvadnak egy egybefüggő, táguló kört alkotva, vélik a kutatók.
"Az új megfigyelés lehetővé teszi a kilökődött 'csillag belsőség' sebességének és összetételének pontos mérését, elénk tárva az energia és a nehéz elemek lerakódását a gazda galaxisban" - magyarázta Kevin France, a boulderi Colorado Egyetem csillagásza. "Az új észlelés nem csupán azt mutatja meg, milyen elemek hasznosulnak újra a Nagy Magellán-felhőben, de azt is, hogyan változtatják meg a környezetet egy emberi időskálán."
Az SN 1987A jelű objektumról készített új felvétel a Hubble első képe a Földhöz legkisebb távolságban bekövetkezett galaxison kívüli csillagrobbanásról az űrtávcső tavalyi javítási és felújítási munkálatainak befejezése óta. Segítségével a csillagászok újra bekapcsolódhatnak a világűrbe szétszóródott anyaghalmaz sorsának tanulmányozásába. Az eredményekről a Science legutóbbi számában számoltak be.
Az SN 1987A a közeli Nagy Magellán-felhőben, egy a Tejútrendszerrel szomszédos törpegalaxisban helyezkedik el, a Földtől 168 000 fényévnyire. Viszonylagos közelségének köszönhetően a csillagászok tanulmányozásával részletes képet kapnak a nagy csillagok halálakor bekövetkező történésekről.
A robbanás elképesztő mennyiségű gázt és port lövellt ki, benne számos nehéz elemet, többek közt szilíciumot, ként és vasat. Ez a robbanáskor keletkezett anyag most ütközik össze azzal az anyaggal, amit a csillag még az összeomlás előtti haldoklása alatt dobott le magáról (SPACE.com videó). A robbanási törmelékkel bekövetkező reakcióban a csillagközi anyag felhevül, fényesebbé válik, kiemelve azt a rendkívül látványos, gyöngysorra emlékeztető belső gyűrűt, ami a tudósok számítása szerint körülbelül 20 000 évvel a főrobbanás előtt keletkezhetett. A gyűrűn áthaladó lökéshullámok tovább fényesítik a "gyöngyöket", amik az elkövetkező években növekedni fognak, majd összeolvadnak egy egybefüggő, táguló kört alkotva, vélik a kutatók.
"Az új megfigyelés lehetővé teszi a kilökődött 'csillag belsőség' sebességének és összetételének pontos mérését, elénk tárva az energia és a nehéz elemek lerakódását a gazda galaxisban" - magyarázta Kevin France, a boulderi Colorado Egyetem csillagásza. "Az új észlelés nem csupán azt mutatja meg, milyen elemek hasznosulnak újra a Nagy Magellán-felhőben, de azt is, hogyan változtatják meg a környezetet egy emberi időskálán."