SG.hu·

Nullára csökkenthető a vonatok összeütközésének esélye

A vasúti közlekedés rendkívül biztonságosnak mondható, ennek ellenére történnek súlyos vasúti balesetek. Egy új számítógépes rendszer minimálisra csökkentené az összeütközések számát.

Két vasúti szerelvény balesetét csak megfelelő és pontos információkkal lehet megakadályozni. A Német Légiközlekedési és Űrhajózási Központ (DLR) munkatársai egy olyan számítógépes szoftvert és hozzátartozó hardvereket fejlesztettek ki, amelyek képesek meggátolni, hogy két vonat egymásba rohanjon. A rendszer neve Railway Collision Avoidance System (RCAS). A szakemberek egy Aachen melletti tesztvonalon mutatták be az új megoldást. "Az RCAS egy olyan rendszer, amit a vasúti összeütközések elkerülésére hoztunk létre és ami a vasútvonalakon működő biztosítóberendezésektől függetlenül üzemel" - foglalta össze a program, lényegét prof. dr. Thomas Strang projektvezető, a DLR Kommunikációs és Navigációs Intézetének munkatársa.

"A rendszert elsősorban olyan vonalakra terveztük, ahol jelenleg nincsenek biztosítóberendezések, ilyenek például az ipari szárnyvonalak, az építési és tolatási területek" - mondta dr. Michael Meyer, a DLR kutatója. Az RCAS mindegyik tesztben önállóan értékelte és állandóan elemezte a pillanatnyi helyzetet. Amikor a szituáció kritikussá vált, a fedélzeti szoftver azonnal riasztotta a mozdonyvezetőt és felszólította, hogy haladéktalanul fékezzen.


Biztosítóberendezések nélküli tesztpályán vizsgálták a rendszert

A Railway Collision Avoidance System a jelenlegi legkorszerűbb kommunikációs és szenzortechnológiákat alkalmazza, s ezeknek köszönhetően létrehozható két vonat között egy megfelelő minőségű kapcsolat. Ezáltal a vasúti szerelvények képesek egymással különböző fontos információkat (pillanatnyi pozíció, sebesség, tervezett útvonal, szállított teher stb.) megosztani, amint egymás hatótávolságába érnek. "Amennyiben a rendszer azt állapítja meg, hogy összeütközés veszélye fenyeget, azonnal riasztja a vezetőket és megoldási lehetőségeket ajánl nekik" - közölte Thomas Strang.

Az új programmal nem a jelenleg használt European Train Control Systemet (ETCS) váltanák fel, hanem sokkal inkább kiegészítő megoldásnak szánják. A szakembernek meggyőződése, hogy egy RCAS vagy ahhoz hasonló megoldás alkalmazásával elkerülhető lett volna idén február 15-én Brüsszel mellett a két belga regionális vasúti szerelvény karambolja. Az RCAS előnye, hogy kizárólag kereskedelmi forgalomban is kapható hardverekből és szoftverekből épül fel, így a segítséggel egy egyszerű és viszonylag olcsó biztonsági rendszer hozható létre.

A projektben részt vesz még a DLR Közlekedési Rendszertechnikai, valamint Robotikai és Mechatronikai Intézete is, valamint az intézmény együttműködik a Bajor Felsőtartományi Vasúttal (BOB). A BOB biztosította a tesztekben használt Integral típusú motorvonatot.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© strepsils2013. 01. 24.. 18:00||#11
Valaki megmondaná miért nem látta a szervízvonatott a nyílt pályán a a személyvonat ami a múltkor németországban belement ?

Nem tudom fölfogni hogy került arra a vágányra a vonat úgy hogy a személyvonat nem érzékelte.
© bakagaijin2010. 05. 18.. 09:42||#10
Olyan helyen akarják használni ahol nincs. "A rendszert elsõsorban olyan vonalakra terveztük, ahol jelenleg nincsenek biztosítóberendezések, ilyenek például az ipari szárnyvonalak, az építési és tolatási területek" Tehát alapvetõen nem nyílt pályáról van szó.
© Sir Ny2010. 05. 14.. 14:38||#9
sõt, ha mínuszegy vonat megy rajta, akkor mégannyira sincs ütközés!
© AgentKis2010. 05. 14.. 14:29||#8
Vagy ha egy sincs! Mint a MÁV néhány szép múltú mellékvonalán... <#mf2>
© AgentKis2010. 05. 14.. 14:28||#7
0-ra akkor csökkenhet, ha csak 1 vonat van a sinen... <#idiota>
© teddybear2010. 05. 14.. 02:05||#6
Tökéletes biztonság nincs, és sohasem lesz. A mai biztosítóberendezések is úgy vannak felépítve, hogy mindenáron megakadályozzák a baleseteket, mégis vannak. Van ahol rendszeresen. Például Szajolon úgy húszévente szokott lenni egy-egy nagy csinn-bumm.

De ettõl függetlenül, ez a rendszer sem tud mit kezdeni a véletlenül a vonat elé csámborgókkal. Elég, ha a német üdülõbuszos esetet felidézni, a siófoki átjáróban.
És akkor még ott vannak az öngyilkosok is.
Beszéltem olyan mozdonyvezetõvel, aki tíz év alatt összesen tizennyolc embert ütött el. Kit balesetben, mások meg elé ugrottak, vagy volt olyan is, aki megállt a sínpár közepén, és széttárt karral várta a mozdonyt.

És egy szerelvény fékútja sokkal nagyobb mint egy autóé. Míg egy modern autó fékezéskor elérheti az akár 15 méter/szekundumnégyzet értéket is, addig egy vonaté ez úgy max 1,5-3 méteres szokott lenni. Úgyhogy a legtöbb mozdonyvezetõ, ha baj van berántja az összes féket, és ha nagy az ellenfél, rohan hátra a motortérbe, vagy tovább. Még így sem biztos, hogy túléli.
© Tetsuo2010. 05. 14.. 01:06||#5
Sok vonatnak 1km korul van a fektavolsaga..
© Oláh Herkules2010. 05. 13.. 18:27||#4
hát nem hinném hogy így mennek... 2 km-enként szokott lenni egy fõjelzõ, vágányonként, sõt még talán ki lehet tolni a követést még elõjelzõig, az akkor km-enként 1 vonat. Ha ez nem elég ott sürgõsen bõvíteni kell a vonalat. Tulajdonképpen ha így beengednék a vonatokat egy jelzõblokkba, akkor le is szerelhetnék azokat mert semmi értelmük.
© kvp2010. 05. 13.. 16:14||#3
"Hát pedig a jelzõknek nem kéne olyan jelzõblokkba új vonatot engedni amiben már van egy... Így nem tudnának sehol sem egymásba szállni."

Ez volt anno a kisfoldalatti vezerlesi elve, ami az elso ilyen rendszer volt a vilagon es azota is uzemel. A gond az, hogy igy csak blokkonkent kovethetik egymast a vonatok. Manapsag a hatekonysag novelese erdekeben mozgo blokkok vannak, tehat az elvi fektavon kovetik egymast a vonatok, mint az autok az utcan. Ez jobb palya kihasznalast tesz lehetove, de sajnos ha a fektavot rosszul becsuli meg a szamitogep vagy baleset miatt az elol meno vonat hirtelen megall (pl. kisiklik), akkor egymasba mennek. A szemboli utkozesekrol nem ez tehet, azok a biztositorendszer hibajabol szoktak bekovetkezni.

A fenti otlettel es altalaban az ilyen intelligens kommunikacios rendszerekkel az a gond, hogy a menetrend miatt nyugaton neha olyan kozel kell menniuk a vonatoknak, hogy mar a biztonsagos fektavnal kisebb tavolsag van koztuk. Amig ezen nem valtoztatnak, addig nem lesz jo megoldas, bar a radios kommunikacios rendszert (a vonat helyet es hosszat) fel lehet hasznalni a helyes aktualis fektav kiszamitasara, de annyi bizonytalan parameter van (pl. a sinek tapadasa), hogy ez eleg bizonytalan es megbizhatatlan eredmenyre vezetne csak.
© Oláh Herkules2010. 05. 13.. 14:58||#2
Hát pedig a jelzõknek nem kéne olyan jelzõblokkba új vonatot engedni amiben már van egy... Így nem tudnának sehol sem egymásba szállni.