SG.hu·
Ragaszkodnak az ingyenes internetes tartalmakhoz a magyarok
A magyarok többsége reklámmentes, ingyenes internetes tartalmakat szeretne. Népszerűek hazánkban a web 2.0-s internetes alkalmazások, de a pénzügyeket inkább nem a neten intézzük.
A felhasználók 80 százaléka ingyenes hozzáférést szeretne az internetes tartalmakhoz: egyharmaduk ingyenes tartalmakat akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretne. Honfitársainknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért - állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association által készített, az internetes hozzáférést feltérképező felmérés.
Az internet-hozzáféréssel rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk fizetne a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennének. A többség azonban továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig is tette - derül ki a 17 országban végzett felmérésből.
A felmérés során többek között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalomért - különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak, mint pl. a Wikipedia. A válaszadók 80 százaléka továbbra is ingyenes hozzáférést akar: egyharmaduk ingyenes tartalmakat szeretne, hirdetések nélkül, nagyobb részük (46%) viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat.
"Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretnének (CEE 41%, Magyarország 43%). A magyaroknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal" - mondta el Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere.
A magáncélú internethasználat tekintetében a preferált tevékenységek rangsorát az e-mailezés vezeti (55%), közel ugyanilyen népszerű az általános informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés és az informálódás (48% illetve 45%).
A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek, a globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.
Jelentős különbségek figyelhetők meg Európa nyugati és keleti része között a kiadással járó internetes tevékenységek népszerűségében. Míg a nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére, vagy vásárol online kereskedőktől, illetve aukciókon, addig a kelet-európaiaknak csupán 4-8 százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb arányban élnek ezekkel a lehetőségekkel (1% illetve 5%).
Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra, 26 százalékuk kevesebb, mint napi egy órát, 25 százalékuk pedig nem is használja minden nap. A fennmaradó csoportba tartoznak azok a felhasználók, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a világhálón.
A felhasználók 80 százaléka ingyenes hozzáférést szeretne az internetes tartalmakhoz: egyharmaduk ingyenes tartalmakat akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretne. Honfitársainknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért - állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association által készített, az internetes hozzáférést feltérképező felmérés.
Az internet-hozzáféréssel rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk fizetne a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennének. A többség azonban továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig is tette - derül ki a 17 országban végzett felmérésből.
A felmérés során többek között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalomért - különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak, mint pl. a Wikipedia. A válaszadók 80 százaléka továbbra is ingyenes hozzáférést akar: egyharmaduk ingyenes tartalmakat szeretne, hirdetések nélkül, nagyobb részük (46%) viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat.
"Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretnének (CEE 41%, Magyarország 43%). A magyaroknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal" - mondta el Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere.
A magáncélú internethasználat tekintetében a preferált tevékenységek rangsorát az e-mailezés vezeti (55%), közel ugyanilyen népszerű az általános informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés és az informálódás (48% illetve 45%).
A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek, a globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.
Jelentős különbségek figyelhetők meg Európa nyugati és keleti része között a kiadással járó internetes tevékenységek népszerűségében. Míg a nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére, vagy vásárol online kereskedőktől, illetve aukciókon, addig a kelet-európaiaknak csupán 4-8 százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb arányban élnek ezekkel a lehetőségekkel (1% illetve 5%).
Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra, 26 százalékuk kevesebb, mint napi egy órát, 25 százalékuk pedig nem is használja minden nap. A fennmaradó csoportba tartoznak azok a felhasználók, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a világhálón.