Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Nival Itneractive
Honlap

Platformok: PC

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 1,5 GHz, 512 MB RAM, 2 Gbyte szabad hely, Nvidia Geforce 4+
Ajánlott: Intel Core 2 Duo , 2048 Mbyte RAM, nVidia Geforce 6600+
Hasonló játékok: HoMM 1-2-5, Warlords IV
Kategória: körökre osztott fantasy stratégia

Kedvenc mesebeli tündérfantáziánk újabb gyöngyszeme érkezett meg nemrég. A Heroes of Might and Magic V második és állítólag egyben utolsó kiegészítője, A Kelet Törzsei tesz pontot a végtelen történet ötödik részének i betűjére. Tartalomban nincs hiány, az új ork alapú faj mellett számos meglepit tartogat a lemez, igaz a játék ettől még ugyanolyan unalmas tud lenni hosszútávon, mint eddig.

Az orkok története éppen azután kezdődik, hogy a törpök befejezték sajátjukat a tavalyi kiegészítőben, a Hammers of Fate-ben. Legelső feladatunk a Qurok nevű ork hőssel felszabadítani a gonosz és könyörtelen emberek (Haven) igája alól démoni társainkat, hogy később elemi erővel csaphasson le az "erőd" faj a többi népre. A bevezető játék után három teljes kampány megoldása lesz a játékos feladata, mégpedig egy az élőhalottak színeiben, egy természetesen az orkokkal és egy az akadémiával. Az előhalottak ezúttal a démoni megrontás ellen küzdenek a Haven területein, persze nem is lenne undead a nép neve, ha a végén nem lenne megcsavarva egy kicsit és nem derülne mégis, hogy a viszonylag jóságos felszabadítás mögött akadnak sötétebb árnyak.


Az orkok történetében a fent említett Qurok halála miatt jut vezető szerephez Gotai. Az ő vezetése alatt a buta orkok és goblinok azt hiszik, a nagy mestert követik még mindig, de a démon Alaric megleckézteti őket. A harmadik és egyben befejező eposzban pedig az Akadémia soraihoz csatlakoznak az orkok, illetve a többiek is és a játék végére valahogy az egyensúly megborul és mindenki elkezdi gyűlölni a terrorista démonokat. Kissé meglepő fordulat, de ebben a részben majdnem mindenki jó. Úgy tűnik, hogy happy endet akartak a készítők is, attól függetlenül, hogy kinek melyik volt a kedvenc faja. A játékot természetesen az itthon kapható magyarított változatban próbáltuk ki.


A küldetésekben és az alapkoncepcióban gyakorlatilag semmi változás nem történt. Szinte minden esetben a feladatunk valamilyen hódítási vagy mentési akció, az ellenségek likvidálása és közben persze mohón lehet gyűjtögetni a királyságszerte szétszórt kincseket. Igazi újdonságról beszámolni igazából nem lehet, hiszen minden teljesen ugyanúgy működik, mint eddig. A történet többnyire ott kezdődik, hogy egy új területre érkezve el kell foglalni egy várat vagy éppen egy várban erőt gyűjtve kell lerohanni az ellentétes pólust. A Heroes sorozat különböző részeit lehet szerezni vagy nem szeretni, lelkesedni a páratlan számú vagy épp páros részekért, de egy biztos, hogy hosszútávon repetitív és unalmas.


Az ötödik rész megjelenésekor sok-sok újdonságot hordozott magában, sok mindenben visszatért az ősi részekhez, de harmadik nekifutásra már én sem találtam benne sok izgalmat, annak ellenére, hogy elkötelezett híve vagyok a játéknak az első rész óta. Ez a kiegészítő annak ellenére nem nyújt túl sokat, hogy egy új fajt hoz képbe (ami nem is annyira új, hanem a korábban Sylvanként és Strongholdként ismert fajok redizájnja). Igaz, hogy új képességek jöttek, sőt az összes fajon belül az eddig egy fejlesztés helyett egy második verziót is kap minden egységtípus, de ez nem sokat lendít a mókán. Talán az egyetlen kibúvó, hogy a kihívás szintjét sikerült magasra tenni, tehát iszonyat nehéz tud lenni a kampány, nem lehet csak úgy egyszerűen végigszaladni rajta hipp-hopp. Stronghold - Erőd - Orkok
Az új faj az orkok famíliáját hivatott megjeleníteni, akik ősi sámánisztikus kultúrájukkal és marcona katonáikkal próbálják jobb belátásra bírni ellenfeleiket. Születésük egy varázsló kísérletezésének eredménye, aki megpróbálta az emberi és a démoni vért elegyíteni, s ebből születtek ezek a viszonylag csúnya és arrogáns lények. Ahogyan más világokban is, az orkok itt is akkor érzik jól magukat, ha harcolnak, ha ölhetnek. A tétlenséget egyáltalán nem bírják, hamar elveszítik harci kedvüket akció nélkül. Leggyengébb egységük a bolondos goblin népség, akiknek a nevét nem sikerült lefordítani koboldra vagy manóra a magyar változatban. Gyorsak és gyengék, nagy létszámban képesek meglepetést okozni, de könnyen hullanak tizesével. Azért is érdemes gyűjtögetni őket, mert két másik egység is képes őket feláldozva előnyökhöz jutni. A távolsági támadás az orkoknál nem menő, ezt a csatlakozó kentaurokra hagyják, akikre szintén vigyázni kell, de jól taktikázva, megvédve őket minden harcban, a csata végére masszív erőt képviselnek. Érdekes, hogy ha megtámadják őket közelharcban, akkor visszavonulnak kissé és onnan nyilaznak ahelyett, hogy közelharcba bonyolódnának.


Az igazi ork harcosokból két kaszt kapott helyet, a sima harcosok (lvl3) és a gyilkosok (lvl5). Technikájukban nem sok különbség van, mindkettő közelharcos fajta, nyilván erejük komolyan eltér. Kettejük között vannak a szexi sámánlányok, akiknek félig kilátszik a mellük, illetve a közelharcon kívül tudnak néhány varázslatot is, ami többnyire nem direkt sebzés, hanem valamilyen hatás a baráti vagy ellenséges egységekre. A két legfejlettebb egység a sárkánygyík, illetve a küklopsz. Ezek szokás szerint sok életerőponttal és erős támadással együtt érkeznek a gyárból, sőt támadásuk a célpont mögött állót is sebzik. Velük nem érdemes packázni, kivéve ha valamilyen varázslattal le vannak gyengítve, ha kevesen vannak vagy ha támadóik vannak sokan.

Az erőd népének képviselői egyfajta barbár sámán hősök, akik amellett, hogy táplálni tudják az erőd egységek vérdühét, képesek befolyásolni az ellenségek mágiahasználatát is. Az erőd faj speciális képessége a vérdüh, ami csata közben gyűlik az ereikben, csakúgy, mint démon testvéreik esetén. Amennyiben a düh foka elér egy szintet, akkor valamilyen speciális képesség jön elő belőlük, ami valamilyen módon hasznos lesz a harcban. Mozgás közben stagnál a düh szint, minden egyes lemészárolt jószággal növekszik, illetve a tétlen körökben csökken. Minden bónusz az adott lény egyedi kiegészítője, az egy külön kis kalandnak ígérkezik, hogy kiderüljön, melyik mit is csinál pontosan, mert a könyvben ezt nem sikerült leírni.


A játék másik nagy újdonsága, ahogy fentebb említettem, hogy immáron egy egységből nem két, hanem három változat létezik. A plusz variáció szerencsére nem igényel újabb épületet, így is elég nehéz összekotorni elegendő nyersanyagot egy teljes város összelapátolásához, hanem a második szintű épület két variációt ad. A két variáció többnyire speciális képességeiben tér el, illetve az egyik inkább védekezésre a másik inkább támadásra állt be. Nyilván az előbbinek több az életereje, de kevesebb a sebzése és vica versa. Szintén az újdonságok közé lehet sorolni a többi új tartalmat is, mint az új varázslatok, képességek, tárgyak.

Ahhoz képest, hogy az alapjáték 100 órán túl is képes volt szórakoztatni a játékosokat, most nem alakul olyan jól. El lehet bohóckodni feleslegesen a játékkal, de akkor már inkább a flash játékok, ahol a változatosság gyönyörködtet. A rajongók viszont biztosan végig fogják játszani, ez nem kérdés. Nem lett csúnyább, nem lett rosszabb, nem lett semmilyenebb. Egyszerűen egy utolsó rókabőrt le kell húzni a sorozat 5. részéből. Grafika:
Kissé idejétmúlt megjelenítés, hiszen az alapjáték már több éves. Mivel különálló kiegészítőként jelent meg, ezért akár egy komolyabb ráncfelvarrást is kaphatott volna. Bár az is igaz, hogy a képe sosem volt kifogásolt, sőt a megjelenéskor sokan panaszkodtak a gépigényre. No ez mára elmúlt, egy mai közepes masinán ugyanolyan jól elfut, sőt a tesztgépen 1920*1200-as felbontásban mindent maximumra rakva is rezzenéstelenül futott. Az új dizájnelemek többnyire kreatívak, néhány új menügrafika is feltűnik, igaz némelyik textúra nincs teljesen a helyén, de ezzel lehetünk elnézőek.

Kezelőfelület:
Szerencsére kicsit sem változott, minden a jól megszokott helyén van. Klikkelgetni kell az elejétől a végéig, ezzel kapcsolatban nem lehetett hibázni ebben a kiegészítőben sem. Azoknak, akik lemaradtak volna az alapjátékról és két kiegészítőjéről, érdemes elmondani, hogy a régebbi Heroes részekkel ellentétben itt teljesen 3D-ben történik minden, a csaták közben a kamera majdnem teljesen szabadon mozgatható. Bekerült egy új beállítás, ami elméletileg filmszerűen helyezi el az akciók közben a kamerát, mondhatni kreatívan. Nem minden ütközet ugyanabból a nézetből tűnik fel, hanem változatosan akár teljesen ráközelítve vagy messziről mutatja azokat.

Játszhatóság:
A nehéz kampány feladhatja a leckét, természetesen nem könnyű fokozaton lazulva. A pályák úgy vannak megszerkesztve, hogy az elsőt leszámítva nem lehet kés a vajban hatást elérni. Minden csata előtt és közben át kell gondolni minden lépést, vagy később komoly következményei lehetnek. Minden veszteséget kerülni kell és érdemes többszintű mentésekkel operálni. Ez lehet nagy előny is, de ugyanakkor idegesítő, hogy állandóan vissza kell tölteni, ha valami nem jól sikerül, igaz már megszokhattuk, hogy a Heroesban a legerősebb varázslat a Load game. Ha másban nem is, ebben bármelyik hőssel el lehet érni az expert fokozatot. A történet kicsit kusza, kicsit felületes, ennél jóval nagyobb durranást vártam volna az ötödik rész utolsó megkísértésétől.

AI, nehézség:
Nehéz megítélni a mesterséges intelligenciát ebben a játékban. A fejlődését meg még nehezebb. A csaták során a gép többnyire az életerő/sebzés arányában gondolja meg, hogy kit támad. Többnyire a leggyengébb egységeket veszi célba, amennyiben elérhetőek. Az íjászok és varázslók továbbra is fókuszban vannak, illetve szeretik az alsó szintű lényeket tizedelni. Ezzel éppen az a baj, hogy ezekből sem áll rendelkezésre végtelen mennyiség, ezért szinte biztos, hogy egy komolyabb csatát bármilyen ügyes stratégaként sem lehet megúszni veszteségek nélkül. A könnyű fokozat viszont tényleg könnyű, kezdőknek jelenthet esetleg kihívást, míg a nehéz vérpisilős tud lenni. Nyilván itt az esélyek, "kockadobálás" és a tapasztalat is másképp néz ki, de ez benne a kihívás.

Hangok és Zene:
Az ork nép hangjai nyilván újak, ami elég jól sikerült. Aki hallott már orkot röfögni, annak ez egy könnyen befogadható szimpatikus szinkron lesz. A zenék a szokásos Heroes mesebeli muzsikák. Hol vészjósló, hol világbékét sugárzó, hol pedig diadalittas. Tipikusan a soha meg nem unható, félig-meddig jellegtelen, éppen ezért ideális szimfonikus dallamok csendülnek fel. A környezeti hangokra sincs panasz, az épp fókuszban lévő területhez illő károgások, nyüsszögések, vonyítások és csiripelések sora. Aki a zenéket szeretné civilben is hallgatni, az továbbra is megteheti, hisz mindegyik Ogg Vorbis formátumban megtalálható a játék könyvtárban.

Összegzés:
Ideális kiegészítőnek tűnik, hiszen új faj, új térképek, új kampányok, új varázslatok, egy egész sor új lényváltozat is rendelkezésre áll, de valamiért mégis üres. A kampány szinte semmiben nem üt el a korábbiaktól. Fanatikusoknak mindenképp hosszú örömet okoz, de koca Heroes játékosok biztos, hogy fikázni fogják és nagyon hamar uninstallt kap. Az sem segít sokat rajta, hogy különálló kiegészítő, tehát az alapjáték nem kell hozzá, hiszen annyiba kerül, mint mostanában egy átlagos teljes játék (8 ezer forint). Visszanézve a Hammers of Fate összegzését, hasonló érzelmekkel viseltetek ez iránt is, bár őszintén szólva ez a kanyar tartalmában azért tényleg jóval gazdagabb.

Kapcsolódó letöltések:

Demó