SG.hu·
A Föld sorsát tükröző bolygót fedeztek fel
Egy nemzetközi csillagász csapat hét évnyi kutatómunkája eredményeként bejelentette egy élete vége felé közeledő csillag körül keringő bolygó felfedezését.
A bolygó a Roberto Silvotti olasz csillagász által vezetett projekt számításai szerint egykor hasonló távolságban volt csillagától, mint a Föld a Naptól, bár méretét tekintve jóval nagyobb bolygónknál. A kutatás mindenesetre egyfajta előretekintésként szolgál a Föld 4-5 milliárd év múlva bekövetkező sorsára nézve, amikor a Nap hidrogén üzemanyagkészletének utolsó morzsáit felemésztve hatalmasra tágul, hogy vörös óriásként kezdje meg élete utolsó időszakát, robbanásszerű hélium-villanások közepette dobva le magáról külső rétegeit.
A kutatók által felfedezett "V 391 Pegasi b" jelű bolygó már túlesett a Pegazus csillagképben elhelyezkedő szülőcsillagának fent felsorolt változásain. A csillagászokat meglepte, hogy a haldokló csillag körül még találtak bolygót, ez ugyanis azt jelzi, hogy a bolygórendszerek képesek túlélni csillaguk óriás fázisát és hélium villanásait is. "Ez elég jó esélyeket jövendöl a Föld túlélésére is a távoli jövőben. A bolygó nagyjából ugyanolyan távolságban keringett a hélium-villanások előtt csillaga körül, mint most a Föld a Nap körül" - mondta a nemzetközi csapat tagja, Steve Kawaler, az Iowa Állami Egyetem fizika és csillagász professzora, hozzátéve, hogy a modell mégsem vetíthető le egy az egyben bolygónkra. A távoli bolygó méretét tekintve inkább a Jupiterre emlékeztet, így a kisebb bolygók, mint a Föld is jóval érzékenyebbek lehetnek a csillagukban bekövetkező változásokra.
A korábbi számítások szerint a Nap tágulásának áldozata lesz a Merkúr és a Vénusz, míg a Mars már a túlélők közé tartozhat. A Föld sorsa elég bizonytalan, elhelyezkedése miatt ugyanis pont a határon van. Eddigi ismereteink alapján valószínűbbnek tekintették azt, hogy a belső bolygók sorsára jut, ez azonban nem jelenthető ki egyértelműen, különösen a mostani felfedezés birtokában.
A távoli bolygó felfedezéséhez az Iowa Egyetem Whole Earth Telescope elnevezésű hálózatát használták, ami a világ számos pontján elhelyezkedő obszervatóriumok észleléseit egyesítve lehetővé teszi a csillagászoknak a fényességüket váltogató csillagok megszakítások nélküli mérését. A V 391 Pegasi b létezését egy igen bonyolult mérési sorozat végén erősítették meg - mivel akárcsak a Naprendszeren kívüli bolygók többsége, közvetlenül ez sem látható. A megfigyelések, mérések és számítások összességében hét évet vettek igénybe.
A bolygó a Roberto Silvotti olasz csillagász által vezetett projekt számításai szerint egykor hasonló távolságban volt csillagától, mint a Föld a Naptól, bár méretét tekintve jóval nagyobb bolygónknál. A kutatás mindenesetre egyfajta előretekintésként szolgál a Föld 4-5 milliárd év múlva bekövetkező sorsára nézve, amikor a Nap hidrogén üzemanyagkészletének utolsó morzsáit felemésztve hatalmasra tágul, hogy vörös óriásként kezdje meg élete utolsó időszakát, robbanásszerű hélium-villanások közepette dobva le magáról külső rétegeit.
A kutatók által felfedezett "V 391 Pegasi b" jelű bolygó már túlesett a Pegazus csillagképben elhelyezkedő szülőcsillagának fent felsorolt változásain. A csillagászokat meglepte, hogy a haldokló csillag körül még találtak bolygót, ez ugyanis azt jelzi, hogy a bolygórendszerek képesek túlélni csillaguk óriás fázisát és hélium villanásait is. "Ez elég jó esélyeket jövendöl a Föld túlélésére is a távoli jövőben. A bolygó nagyjából ugyanolyan távolságban keringett a hélium-villanások előtt csillaga körül, mint most a Föld a Nap körül" - mondta a nemzetközi csapat tagja, Steve Kawaler, az Iowa Állami Egyetem fizika és csillagász professzora, hozzátéve, hogy a modell mégsem vetíthető le egy az egyben bolygónkra. A távoli bolygó méretét tekintve inkább a Jupiterre emlékeztet, így a kisebb bolygók, mint a Föld is jóval érzékenyebbek lehetnek a csillagukban bekövetkező változásokra.A korábbi számítások szerint a Nap tágulásának áldozata lesz a Merkúr és a Vénusz, míg a Mars már a túlélők közé tartozhat. A Föld sorsa elég bizonytalan, elhelyezkedése miatt ugyanis pont a határon van. Eddigi ismereteink alapján valószínűbbnek tekintették azt, hogy a belső bolygók sorsára jut, ez azonban nem jelenthető ki egyértelműen, különösen a mostani felfedezés birtokában.
A távoli bolygó felfedezéséhez az Iowa Egyetem Whole Earth Telescope elnevezésű hálózatát használták, ami a világ számos pontján elhelyezkedő obszervatóriumok észleléseit egyesítve lehetővé teszi a csillagászoknak a fényességüket váltogató csillagok megszakítások nélküli mérését. A V 391 Pegasi b létezését egy igen bonyolult mérési sorozat végén erősítették meg - mivel akárcsak a Naprendszeren kívüli bolygók többsége, közvetlenül ez sem látható. A megfigyelések, mérések és számítások összességében hét évet vettek igénybe.