SG.hu
Emelkedőben a magyarországi internetpenetráció
Az NRC Piackutató legfrissebb adatai szerint a 15-69 éves magyar lakosság 27,4 százaléka legalább heti gyakorisággal internetezik - őket tekintjük gyakori internetezőknek.
4,5 százalék rendszeresen, de nem heti gyakorisággal használja az internetet. A rendszeresen internetezőkön felül közel 8 százalék már kipróbálta a világhálót, közel 2 százalék még nem, de a közeljövőben elképzelhetőnek tartja. 58 százalék még nem próbálta ki az internetet és nem is tervezi, hogy a közeljövőben fellép a világhálóra.
Az internet terjedésének egyik legtöbbet idézett modellje Everett M. Rogers diffúzió elmélete. Rogers szerint egy új technológia elterjedésének jellege egy S-görbéhez hasonlítható: kezdetben lassú ütemben növekszik a felhasználók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy telítettségi pont elérése után lassulás követ. Az internetpenetrációs trendeket vizsgálva elmondható, hogy Magyarország még a nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.
A 2005 második félévhez képest 4 százalékpontot emelkedett a magyarországi internetpenetráció, így továbbra sem beszélhetünk "nagy nekirugaszkodásról", inkább csak lassú növekedésről. Elmondható ugyanakkor, hogy a negyedéves 4 százalékos növekedés biztató lehet a jövőre nézve.
A trend vizsgálatának egyik fontos aspektusa a digitális egyenlőtlenségek feltérképezése. A digitális egyenlőtlenség hipotézise arra épül, hogy a társadalmi egyenlőtlenség a társadalmakban állandó, reprodukálódik és időről időre újabb formában jelenik meg. A posztindusztriális társadalom ilyen új köntösben megjelenő társadalmi egyenlőtlensége a digitális egyenlőtlenség. A digitális egyenlőtlenség megközelítésének egyik legegyszerűbb formája, hogy a vizsgálat középpontjában az internethasználatot helyezzük, a társadalmat pedig ennek megfelelően felhasználókra és az internetet nem használók csoportjaira bontjuk.
2005 második félévéhez képest az 'AB' státuszúak körében 6 százalékpontot növekedett az internetpentráció, így a magasabb státuszúak körében már 55 százalékos penetrációs szintről beszélhetünk. Mindemellett a 'CDE' státuszúak csoportjában csupán 2 százalékpontot nőt a rendszeres internethasználók aránya, így az alacsonyabb státuszúak csupán 14 százaléka lép fel legalább havi rendszerességgel a világhálóra.
Ilyen értelemben elmondható, hogy a társadalmi státusz tekintetében a magyarországi digitális egyenlőtlenség nemhogy nem csökkent, hanem emelkedett, hiszen a magasabb státuszúak körében nagyobb arányú növekedésről beszélhetünk, mint az alacsonyabb státuszúak körében.
4,5 százalék rendszeresen, de nem heti gyakorisággal használja az internetet. A rendszeresen internetezőkön felül közel 8 százalék már kipróbálta a világhálót, közel 2 százalék még nem, de a közeljövőben elképzelhetőnek tartja. 58 százalék még nem próbálta ki az internetet és nem is tervezi, hogy a közeljövőben fellép a világhálóra.
Az internet terjedésének egyik legtöbbet idézett modellje Everett M. Rogers diffúzió elmélete. Rogers szerint egy új technológia elterjedésének jellege egy S-görbéhez hasonlítható: kezdetben lassú ütemben növekszik a felhasználók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy telítettségi pont elérése után lassulás követ. Az internetpenetrációs trendeket vizsgálva elmondható, hogy Magyarország még a nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.
A 2005 második félévhez képest 4 százalékpontot emelkedett a magyarországi internetpenetráció, így továbbra sem beszélhetünk "nagy nekirugaszkodásról", inkább csak lassú növekedésről. Elmondható ugyanakkor, hogy a negyedéves 4 százalékos növekedés biztató lehet a jövőre nézve.
A trend vizsgálatának egyik fontos aspektusa a digitális egyenlőtlenségek feltérképezése. A digitális egyenlőtlenség hipotézise arra épül, hogy a társadalmi egyenlőtlenség a társadalmakban állandó, reprodukálódik és időről időre újabb formában jelenik meg. A posztindusztriális társadalom ilyen új köntösben megjelenő társadalmi egyenlőtlensége a digitális egyenlőtlenség. A digitális egyenlőtlenség megközelítésének egyik legegyszerűbb formája, hogy a vizsgálat középpontjában az internethasználatot helyezzük, a társadalmat pedig ennek megfelelően felhasználókra és az internetet nem használók csoportjaira bontjuk.
2005 második félévéhez képest az 'AB' státuszúak körében 6 százalékpontot növekedett az internetpentráció, így a magasabb státuszúak körében már 55 százalékos penetrációs szintről beszélhetünk. Mindemellett a 'CDE' státuszúak csoportjában csupán 2 százalékpontot nőt a rendszeres internethasználók aránya, így az alacsonyabb státuszúak csupán 14 százaléka lép fel legalább havi rendszerességgel a világhálóra.
Ilyen értelemben elmondható, hogy a társadalmi státusz tekintetében a magyarországi digitális egyenlőtlenség nemhogy nem csökkent, hanem emelkedett, hiszen a magasabb státuszúak körében nagyobb arányú növekedésről beszélhetünk, mint az alacsonyabb státuszúak körében.
