SG.hu·2006. február 11.

Új bizonyíték a génmódosított kukoricafajták kockázataira

Magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak az unióban szabadon forgalmazható, géntechnológiával módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira.

Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek. A mérgező anyag ráadásul nehezen bomlik el a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban - a kísérleti kibocsátások kivételével - közösségi szinten történik. A tagállamok kizárólag abban az esetben tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását.

A GMO-k forgalmazásáról rendelkező uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az ún. Pannon-ökorégióban, nem végezték el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot. A további kutatásokra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. A vizsgálatokra 2005-ben mintegy 10 millió forintot, 2006-ban pedig 7,5 millió forintot különített el a zöldtárca.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Az EU engedélyezi a géntechnológiával módosított kukorica behozatalát Az olasz parlament betiltotta a mesterséges hús gyártását és kereskedelmét Kapható lesz a mesterséges csirkehús Szingapúrban Jobban törik a vegetáriánusok csontja Szinte teljesen megvakult egy tinédzser, miután évekig élt sült krumplin és chipsen Napi 4000 kalória körül van az emberi energiafelhasználás végső határa Egyre nagyobbak az emberek, ezért több élelmet kell termelni Nem termesztenek mindenki számára elegendő zöldséget és gyümölcsöt a világon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Hozzáteszem, azért "fejlesztették ki", mert a felelõtlenül mûvelt, mûtrágyázással (ami gyorsabb növekedésre készteti a növényt, de nem táplálja kiegyensúlyozottan) tönkretett, kiszipolyozott talajokon kevésbé ellenállóak a növények, ezért egyre többet kellene permetezni, ami drágább megoldás. Odafigyelõ, intelligens mûvelés helyett inkább az egyszerûbb, olcsóbb megoldást választják egyes termelõk. A hétköznapi emberek meg kritika nélkül veszik tõlük a terméket, mert ugye egyéb módosítások miatt olyannak tûnnek, mintha kicsattannának az egészségtõl, közben teljesen tápanyaghiányosak (vitamin, nyomelem). Ez lenne a fejlõdés? Vagy inkább egy nagy átverés.

Pontosan, arról van szó, hogy a génmódosított (a rovarölõszert maga termelõ...) MON810 egyszerûen túl sok mérget termel.

Szerintem ezt csak te találtad ki, és mint tényt írod itt le! Pedig egy hülyeség.

A Monsanto írányítja a legtöbb ezzel kapcsolatos kutatómunkát. Tényleg független kutatóknak 1szerûen nem adnak vizsgálati anyagot.
Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének a legtöbb munkatársa támogatást kap a Monsanto-tól.
Ha õk így nyilatkoztak, akkor ennél sokkal nagyobb gebasz van.
Valószínüleg ezek a génmodósítások már visszafordíthatatlanok az egész Földön termesztett kukoricákra (és egyéb növényekre) nézve, a pollenfertõzésnek köszönhetõen.

Kicsit pontatlan a cikk.
A MON810-et vizsgálták (ami egyébként az EU-ban engedélyezett kukoricafaj) és azt találták, hogy a MON810 toxintartalma száraz idõben 7000-szerese, nedves idõben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédõszer toxintartalmának.
Ez az igen magas méreganyagtartalom veszélyes lehet az emberre.
A MON810-ben található Bt-toxin rossz hatással van a talajra (a szervesanyag lebontó élõlényekre).
Persze még nem tudják, hogy pontosan mi okozza ezt, de épp ez a bizonytalanság itt a fõ probléma.

Ja kérem, az élet nem egy habostorta.
Avagy mindennek ára van.

Esõs idõben ugyanis a permetezõszer lemosódik, vagyis majd nulla lesz a mennyisége, míg a GMO mindíg termel annyit, amennyi a rovart eltántorítja/megöli, és ez a mennyiség még talán kevesebb is, mint a normál permetezõszer nem esõs idõben...
Ha már ezt is tudományos kutatásnak nevezik, akkor igencsak szomorú jövõnek nézünk elébe.

És hadd gratuláljak Teppiknek a génmanlipulációhoz való jellemzõen egyedi és teljesen tudományos hozzáállásához, ezekkel az érvekkel valóban lehetetlen vitatkozni... <#shakehead>

Véleményem szerint a vízzel veszi fel a növény a mérget (toxint), hogy a nem génmanipulált növény felvenné-e nemtom, csak valószínûnek tartom. Ellenben a nem génmanipulált növény sokkal kevesebb terméshozammal rendelkezik és kisebb is. Értsd: sokkal kisebb a raktározó kapacitása. Szerintem....

Le a génmanipulációval! <#boxer>

Most nem azért, de: "Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos idõjárás esetén a hagyományos permetezõszereknek." ennek mi köze a génmódosításhoz? És miér pont csapadékos idõjárás esetén?