SG.hu·
A jelenleginél szigorúbb médiatörvény készül
Egy tervezet szerint a közmédiumok nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat, a nagy tévék tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, ráadásul nem is indíthatnának új adókat.
Külön jogszabályban határoznák meg a közmédiumok feladatait, nem évente, hanem hatéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg a finanszírozásukat valamilyen arányszám alapján (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez) - mondta Bogdán Tibor, az 1996-os médiatörvényt felváltó jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón.
A törvényjavaslat a fentiekre csak ennyiben tér ki, de arról is rendelkezik, hogy a közmédiumok nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erővel rendelkező médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók - ilyen például az RTL Klub és a TV2 - tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, vagyis megtiltanák a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az említett csatornákat működtető cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják.
A testület egyébként ezt tartja a tervezet egyik sarkalatos, vélhetően sok ellenállást kiváltó pontjának, illetve azt, hogy azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamely jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás azonban több csatornát is működtethetne, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot, tovább már nem terjeszkedhetnének. Arról nem rendelkezik a tervezet - amiről egyébként a hatályos törvény igen -, hogy a nyomtatott sajtóban meghatározó erővel rendelkező cég vagy cégcsoport milyen feltételekkel jelenhetne meg a televíziós vagy a rádiós piacon. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amelyben egy televízió egyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra - ezt az adott terjesztőnek kellene megakadályoznia.
A jogszabálytervezet már a digitális korszak körülményeire tekintettel fogalmazza meg a szabályokat. A testület szerint az átmeneti időszakról külön kell rendelkezni, erre viszont nem alkalmas az informatikai tárcánál kidolgozott jogszabálytervezet - ismertette a bizottság állásfoglalását Hajdu István, a Magyar Rádió és az ORTT egykori elnöke. A bizottság szerint a most kezdődő vita és az egyéb teendők után 2006 végén vagy 2007 elején kerülhet a parlament elé a törvénytervezet.
Külön jogszabályban határoznák meg a közmédiumok feladatait, nem évente, hanem hatéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg a finanszírozásukat valamilyen arányszám alapján (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez) - mondta Bogdán Tibor, az 1996-os médiatörvényt felváltó jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón.
A törvényjavaslat a fentiekre csak ennyiben tér ki, de arról is rendelkezik, hogy a közmédiumok nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erővel rendelkező médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók - ilyen például az RTL Klub és a TV2 - tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, vagyis megtiltanák a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az említett csatornákat működtető cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják. A testület egyébként ezt tartja a tervezet egyik sarkalatos, vélhetően sok ellenállást kiváltó pontjának, illetve azt, hogy azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamely jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás azonban több csatornát is működtethetne, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot, tovább már nem terjeszkedhetnének. Arról nem rendelkezik a tervezet - amiről egyébként a hatályos törvény igen -, hogy a nyomtatott sajtóban meghatározó erővel rendelkező cég vagy cégcsoport milyen feltételekkel jelenhetne meg a televíziós vagy a rádiós piacon. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amelyben egy televízió egyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra - ezt az adott terjesztőnek kellene megakadályoznia.
A jogszabálytervezet már a digitális korszak körülményeire tekintettel fogalmazza meg a szabályokat. A testület szerint az átmeneti időszakról külön kell rendelkezni, erre viszont nem alkalmas az informatikai tárcánál kidolgozott jogszabálytervezet - ismertette a bizottság állásfoglalását Hajdu István, a Magyar Rádió és az ORTT egykori elnöke. A bizottság szerint a most kezdődő vita és az egyéb teendők után 2006 végén vagy 2007 elején kerülhet a parlament elé a törvénytervezet.