SG.hu·
Használt PC-k áradatával küzdenek a szegény országok
Egy környezetvédelmi szervezet tanulmánya szerint a szegényebb afrikai országok a tengerentúlról érkező, sokszor használhatatlan, vagy helyrehozhatatlan számítógépek tengerével küzdenek, ami nem segít helyzetükön.
A The New York Times cikke a Basel Action Network nevű környezetvédelmi csoport tanulmányára hivatkozva számol be a várható problémákról. A ma megjelenő, The Digital Dump: Exporting Reuse and Abuse to Africa címet viselő dokumentumban ugyanis képet kaphatunk a használt PC-k tömeges bevitelével járó problémákról, illetve a várható következményekről.
Ez semmi jóval nem kecsegtet. A tanulmány szerint egyedül a nigériai Lagos városába havonta 500 konténerben mintegy 40 ezer személyi számítógép érkezik, és ennek legnagyobb része használhatatlan állapotban kerül ide. A helyi hatóságok jelentése szerint a beérkező szállítmányok mindössze 25 százalékban tartalmaznak használható PC-ket, a többi szemétre való. Ez egyrészt gazdasági szempontból hátrányos - hiszen ezeket a konfigurációkat sem megjavítani, sem eladni nem lehet - másrészt pusztán az óriási számok révén környezetvédelmi fenyegetést jelent.
Ez utóbbi fenyegetés igencsak súlyos következményekkel járhat, hiszen az újrahasznosításhoz hiányoznak a szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi feltételek. Nem csoda, hiszen ezzel a kérdéssel még az Európai Unió is megszenvedett, sőt, határozott jogi ellenlépésekkel fenyegette meg hét tagországát, amiért a mai napig nem alkalmazták a fő direktívát (Magyarország már korábban jelentős haladékot kapott). Jelenleg ugyan az európai teljes szemétmennyiségnek (évente 2 milliárd tonna) mindössze 4%-a elektronikai termékből adódó hulladék, azonban ez az arány 2-3-szor nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más szeméttípus mennyisége. Világos, hogyha a kérdés rendezése még az Uniónak is súlyos problémákat okoz, nem sokat várhatunk el a nehéz helyzetben lévő afrikai, ázsiai országoktól.
A Basel Action Network szerint amennyiben a fejlett országok - elsősorban az USA - nem látják be, hogy a digitális szakadék felett átívelő híd valójában a hulladék eltávolítására szolgáló csatorna, addig nem számíthatunk a helyzet javulására. Ez pedig súlyos következményeket vonhat maga után a fejlődő régiókban, ahol a szegénység mellett a fejlett világ hulladékával is kénytelenek lesznek megküzdeni.
A The New York Times cikke a Basel Action Network nevű környezetvédelmi csoport tanulmányára hivatkozva számol be a várható problémákról. A ma megjelenő, The Digital Dump: Exporting Reuse and Abuse to Africa címet viselő dokumentumban ugyanis képet kaphatunk a használt PC-k tömeges bevitelével járó problémákról, illetve a várható következményekről.
Ez semmi jóval nem kecsegtet. A tanulmány szerint egyedül a nigériai Lagos városába havonta 500 konténerben mintegy 40 ezer személyi számítógép érkezik, és ennek legnagyobb része használhatatlan állapotban kerül ide. A helyi hatóságok jelentése szerint a beérkező szállítmányok mindössze 25 százalékban tartalmaznak használható PC-ket, a többi szemétre való. Ez egyrészt gazdasági szempontból hátrányos - hiszen ezeket a konfigurációkat sem megjavítani, sem eladni nem lehet - másrészt pusztán az óriási számok révén környezetvédelmi fenyegetést jelent.
Ez utóbbi fenyegetés igencsak súlyos következményekkel járhat, hiszen az újrahasznosításhoz hiányoznak a szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi feltételek. Nem csoda, hiszen ezzel a kérdéssel még az Európai Unió is megszenvedett, sőt, határozott jogi ellenlépésekkel fenyegette meg hét tagországát, amiért a mai napig nem alkalmazták a fő direktívát (Magyarország már korábban jelentős haladékot kapott). Jelenleg ugyan az európai teljes szemétmennyiségnek (évente 2 milliárd tonna) mindössze 4%-a elektronikai termékből adódó hulladék, azonban ez az arány 2-3-szor nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más szeméttípus mennyisége. Világos, hogyha a kérdés rendezése még az Uniónak is súlyos problémákat okoz, nem sokat várhatunk el a nehéz helyzetben lévő afrikai, ázsiai országoktól.A Basel Action Network szerint amennyiben a fejlett országok - elsősorban az USA - nem látják be, hogy a digitális szakadék felett átívelő híd valójában a hulladék eltávolítására szolgáló csatorna, addig nem számíthatunk a helyzet javulására. Ez pedig súlyos következményeket vonhat maga után a fejlődő régiókban, ahol a szegénység mellett a fejlett világ hulladékával is kénytelenek lesznek megküzdeni.