SG.hu·

Létrejöhet az első, tankönyvek nélküli iskola

Egy amerikai középiskola vezetése egy teljesen új rendszer kialakítását tervezi, amelyben a tanítás a hagyományos módon folytatódna, de tankönyvek helyett kizárólag laptopokra és internetes anyagokra támaszkodna.

Az Arizona Daily Star értesülése szerint az intézmény mintegy 350 tanulónak biztosítana laptopot és vezetéknélküli internetelérést, és ezzel mindkét területen úttörő szerepet vállalat magára az államban. Az oktatás továbbra is a hagyományos módon történne, de a könyvek és füzetek helyett a diákok immár kizárólag laptopjaikat használnák, illetve az interneten található különböző oktatási anyagokat, amelyeket az iskola, vagy az adott tantárgyat oktató tanár megfelelőnek talál. Reményeik szerint ez lehetővé tenné a teljes mértékben multimédiás órák megtervezését és lebonyolítását, amely messze meghaladja a régi projektoros bemutatók, illusztrációk színvonalát.

A kerület oktatását felügyelő Vail Unified School District döntése szakértők szerint bátor lépés, de meg sem közelíti azt a szintet, amelyet az iskoláknak már rég el kellett volna érniük. A napilapnak adott nyilatkozatában Mark Schneiderman, a Software and Information Industry Association igazgatója kijelentette, hogy a kisebb közösségek - mint a hírben szereplő középiskola - kitűnő munkát végeznek ezen a téren, de a nagy számokat felmutató iskolák jócskan lemaradnak mögöttük.


Márpedig az államnak nincs szégyenkeznivalója: a szövetség - amely oktatási szoftvereket fejlesztő cégeket tömörít - számításai szerint Arizona államban 4,3 diák jut minden egyes internetre kapcsolódó számítógépre, ami megfelel a nemzeti átlagnak, és jó eredménynek számít. Igaz, az iskolai számítógépeket figyelembe véve ez a szám már 8,3 fő, de még ez is elfogadható, különösen ha kevésbé szerencsés országok mutatóit vesszük figyelembe.

A fejlesztés mindemellett nem olcsó mulatság: egy laptop 850 dollárba - körülbelül 170 ezer forintba - kerül, és az iskola mind a 350 diákot el kívánja látni egy készülékkel, míg a távlati tervekben 750 fővel számolnak. A laptopok egy évre kerülnének a diákokhoz, de így is óriási összegről van szó, és egyelőre nem világos, hogy a váltást pontosan hogyan képzelik el a kerület szakemberei.

Itthon szintén beszámolhattunk már hasonló kezdeményezésekről, persze Magyarországon elsősorban a távoktatás terén van lehetőség a nagyobb digitalizációra. Ezt a lehetőséget használja ki a Digitális Középiskola, amely elsősorban hátrányos helyzetű roma hallgatók számára jött létre 2003 őszén. Az intézmény első féléve 264 tanulóval indult, közülük 213-an a roma tagozaton, 51-en a büntetés-végrehajtásin (őrök és fegyencek) kezdték meg tanulmányaikat. Szervezői szerint a kísérletinek indult program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az érettségivel záruló, távoktatásos, számítógéppel támogatott, online digitális középiskolai képzésnek van jövője Magyarországon.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Dr4gonlord2005. 07. 18.. 14:15||#40
"Nem tudom írta e már valaki, de a legjobb a plakát a háttérben: a könyvtárban fel kell szólítani a népet: olvass!" <#eljen>
© Emmegki2005. 07. 17.. 22:50||#39
Amerika gazdasági hatalom de nem oktatási. Járhatnak laptopokkal iskolába, de attól még siralmas marad az egész.

Nem tudom írta e már valaki, de a legjobb a plakát a háttérben: a könyvtárban fel kell szólítani a népet: olvass!
© dez2005. 07. 17.. 13:09||#38
Nos, õk majd biztos beépítik a programjaikba az autosave-et... 😛 (Vagy ha nem programozók, akkor megkövetelik majd mások programjaitól.)
© dez2005. 07. 17.. 12:49||#37
Úgy van, hosszabb távon bizonyára valamilyen E-paper (rajta az E-inkkel 😊 ) alapú tablet-féle lesz a megoldás, azaz egy vékony lap (amin az újságpapírhoz hasonlóan néz ki a szöveg, kép, csak változhat), és valószínû majd írni is lehet rá (kézírással).

Ezen nem játszhat a gyerek óra közben, mert - ha tud majd futtatni különféle programokat is, a tanár idõlegesen letilthatja ezeket. (Maga a tablet az iskola tulajdona is lehet, mert minek cipelni - magát az adatot viheti egy pen-drive-féleségben is -, így a tanár konfigurálja, stb.)

Persze otthon is lehet ilyen. (Hosszabb távon bizonyára olcsó lesz.)
© Dr4gonlord2005. 07. 17.. 02:57||#36
Nos, a kézíráshoz annyit, hogy bátyám az elmúlt 6 év alatt max 1 oldalt írt kézzel, a többit gépelte, és még ma is szépen ír, nagyon is szépen. Ellentétben velem 😄, aki többet ír (mint õ), de csak az iskola miatt, amúgy *mindíg* gépelek, amikor csak lehet, szebb, gyorsabb (nekem, gyorsabban gépelek, mint olvashatóan kézírok), a mindíget azért emelem ki, mert amikor csak lehet, az otthonra szabott feladatokat is gépelem, és úgy is adom be, az írásom kezdetektõl fogva, nos, furcsa, de az a sok szerencsétlen tanár (tisz. k.) nem bírja felfogni, hogy ez van, ezt kell szeretni, aki felfogta, annak gépelek, aki nem, az meg szenvedjen! A tanárnak is jobb, hogy nem kell 6 órán keresztül azzal szenvedni, hogy "Mi a rák ez a betû?", meg nekem is.
Más: helyesírás: talán még jó, hogy van ellenõrzésre program, szerintem, az a kegyetlenül sok ember, aki nem képes helyesen írni, talán jobban megtanulná úgy, ha autómatikusan javítana a program, aztán menne az magától is, ha nem, akkor más a probléma. (lásd: Itt, 11.-ik osztályban (vagyis szeptembertõl 12), még *MINDÍG* vannak olyan szerencsétlenek, akik nem képesek rendesen olvasni, és itt, arra gondolok, hogy szinte egyáltalán nem képesek olvasni. Ilyenkor nem csak a tanár, hanem az osztály is szenved, mert *KIBÍRHATATLAN*. Nnna.
Más:
"Másrészt:
-Pistike már megint hálflájfozol?
-Órai munka egyes!"
mert miért, az órai munka UT2004 és a HL tiltott <#vigyor>. Ha igen, akkor beszálok. Nade, komolyabban, aki tanulni akar, az akkor is fog, aki nem akar, az se most, se akkor nem fog. (Más kérdés, hogy mit akar tanulni 😄).
Más: A sztech csodái: Ja igen, még anno szünet elõtt, amikor az infó érettségi volt, megyek be órára (10 perc késéssel, persze 😄), gyaloglok, és látom, a r. gazda rohan ezerrel, mondom mi? Erre hallom, hogy valamelyik romhalmaz ordibálja, "Jajj, miközben az érettségizõk dolgoztak a gépeiken, és írták a vizsgét, nos, elment az áram". Akkorát, még életemben nem röhögtem (anjó, azért igen), jaaj de LOL (gondolom autosave minek), ráadásul, ahogy hallottam, már a vizsga vége felé jártak.
© Caro2005. 07. 15.. 21:38||#35
"A cikkben szó van "internetes anyagokról" is. Mi garantálja azt, hogy biztos jó minõségû tartalmat kap a diák/tanár?"
Ezt sanja nekik kell eldönteni ha használják. HA használják.

"No meg a képernyõk vibrálnak, sugároznak..."
A TFT nem, ez csak a CRT-k sajátja. De már ott is jönnek a SED, meg FED kijelzõk, ott az OLED.
Mindegyik a CRT egyetlen nagy hibáját küszöböli ki: az egy fényforrást. Ezeknél a kijelzõknél minden egyes képpont külön elérhetõ, és ezzel már nincs is villódzás. És nincs szükség eltérítõ tekercsekre, amik alacsonyfrekvenciás EM impulzusokat nyomatnának magukból.
De javaslom neked nézz utána az E-Ink kijelzõnek! Gyakorlatilag olyan mint a papír. Saját fénye sincs, ha rávilágítasz, csak akkor olvasható, és viszonylag nagy felbontású.
A támogatásokról még annyit: Az iskolák azért kapnak újabban támogatást, hogy nyelvi évet tartanak. Ennek semmi értelme! Ez egy elvesztegetett év!
Ennek ellenére pl. a volt sulimban bevezetik, holott nálunk mondjuk az érettségikor 33 diákból(osztály) 31-nek volt valamilyen nyelvvizsgája!
© Dj Faustus2005. 07. 15.. 19:52||#34
"E-bookokról beszélünk, nem feltétlen az internetrõl."
A cikkben szó van "internetes anyagokról" is. Mi garantálja azt, hogy biztos jó minõségû tartalmat kap a diák/tanár?

"Egy jó felbontású képernyõrõl nem nehéz olvasni."
Azért egy nyomtatott könyvnek még mindig jobb a felbontása mint egy képernyõnek!
No meg a képernyõk vibrálnak, sugároznak...

"Arról meg nem a gép tehet, hogy egyesek hanyagok!"
Ebben egyetértek veled, csak ezzel azt akartam mondani, hogy ha egy diák nem tud rendesen szövegértõ olvasásra, akkor egy nehezebben olvasható médiumról még nehezebben fog menni az olvasás.

"Hát, nálunk az összes fizikaórai "kísérlet" az volt, hogy megnéztük õket videóról, mert a sulinak nem volt pénze kísérleti eszközökre..."
Kár. Pedig milyen élvezetes, ha magad tapasztalhatsz meg dolgokat!

"Csak a szomszédban meg évente cserélték a komputereket...
Kicsit a támogatások aránytalanságával van a baj!"

Bizony, látod ez baj!
© Caro2005. 07. 15.. 09:55||#33
"Viszont vannak aggályaim is:
Egyik aggályom pl. az internetrõl letöltött "irodalmak" megbízhatósága. Ki biztosítja azt, hogy az internetrõl letöltött "irodalom" 100%-osan pontos? A helyesírásról meg ne is beszéljünk."
E-bookokról beszélünk, nem feltétlen az internetrõl.

"Másik aggályom az olvasási kultúra. Említhetném a PISA-felmérés magyarországi eredményeit, vagy hogy tapasztalataim szerint az általános iskolák 7./8. osztályos tanulóit (tisztelet a kivételnek!), akiknél a szövegértõ olvasás elég alacsony szinten folyik. Hogy akarunk elektronikus tartalmat olvasni, (pláne a nehezen olvasható képernyõrõl) ha nem is tudunk?"

Egy jó felbontású képernyõrõl nem nehéz olvasni. Arról meg nem a gép tehet, hogy egyesek hanyagok!

"Harmadik aggályom a tananyag elszakadása az érzékelhetõ (szagolható, tapintható, hallható, ízlelhetõ) világtól. Egy tananyagot annál jobban tudsz megtanulni, minél több érzékszervedre hat. Most képzeljünk el egy fizikaórát kisérlet nélkûl! Milyen vacak lenne! Vagy egy technika-órát munkadarab nélkûl..."
Hát, nálunk az összes fizikaórai "kísérlet" az volt, hogy megnéztük õket videóról, mert a sulinak nem volt pénze kísérleti eszközökre...
Csak a szomszédban meg évente cserélték a komputereket...
Kicsit a támogatások aránytalanságával van a baj!
© Dj Faustus2005. 07. 14.. 20:21||#32
Jó ötletnek tartom a elektronikus tananyag bevezetését az iskolákban, de ezzel is (mint minden mással) mértéket kell tartani. Ezen azt értem, hogy a tananyagnak nem kellene 100%-osnak elektronikusnak lennie.

Viszont vannak aggályaim is:
Egyik aggályom pl. az internetrõl letöltött "irodalmak" megbízhatósága. Ki biztosítja azt, hogy az internetrõl letöltött "irodalom" 100%-osan pontos? A helyesírásról meg ne is beszéljünk.

Másik aggályom az olvasási kultúra. Említhetném a PISA-felmérés magyarországi eredményeit, vagy hogy tapasztalataim szerint az általános iskolák 7./8. osztályos tanulóit (tisztelet a kivételnek!), akiknél a szövegértõ olvasás elég alacsony szinten folyik. Hogy akarunk elektronikus tartalmat olvasni, (pláne a nehezen olvasható képernyõrõl) ha nem is tudunk?

Harmadik aggályom a tananyag elszakadása az érzékelhetõ (szagolható, tapintható, hallható, ízlelhetõ) világtól. Egy tananyagot annál jobban tudsz megtanulni, minél több érzékszervedre hat. Most képzeljünk el egy fizikaórát kisérlet nélkûl! Milyen vacak lenne! Vagy egy technika-órát munkadarab nélkûl...
© Caro2005. 07. 14.. 16:42||#31
Nem értitek.
A számítógép az egy _eszköz_ ellentétben azzal, ahogy sokan felfogják.
Miért ne lehetne sokkal színvonalasabb e-tankönyveket kiadni?
A diákok ettõl még bármit csinálhatnak, csak a füzetet és a könyvet cserélik le.