Hunter

Új időszámítás kezdődik az idegen bolygók kutatásában

Első alkalommal láthatták a csillagászok Naprendszeren kívüli bolygó ragyogását, mitöbb rögtön kettőt is szemügyre vettek a Spitzer űrtávcső segítségével.

"Ez egy új korszak" - mondta Drake Deming, a NASA Goddard Űrrepülési Központ csapatának vezetője. "Most először láttuk ténylegesen a fényt." Bár a bolygóvadászok már közel 150 Naprendszeren kívüli bolygót azonosítottak be, létükre egészen mostanáig csak szülő csillaguk pályájának ingadozásaiból vagy fényük időnkénti elhalványulásából lehetett következtetni, ez jelentette azt, hogy egy bolygó halad el előttük. Az első ilyen bolygó felfedezése óta, azaz az elmúlt tíz évben a csillagászok egyszer sem látták közvetlenül a bolygóról származó fényt.

Idén az Arizonai Egyetem kutatóinak már sikerült közvetlen megfigyeléseket elvégezniük egy objektumon, amit sokan Naprendszeren kívüli bolygóként üdvözöltek. Az infravörös fényben látható objektum tömegét tekintve a Jupiter ötszöröse és egy kis, legyengült csillag, egy barna törpe körül kering. A csapat vezetője, Glenn Schneider éppen ezért nem is alkalmazta felfedezésükre a "bolygó" megnevezést, ehelyett "bolygótömegű objektumként" hivatkozott az égitestre. "A sajtóban mindenki bolygóként emlegette" - mondta Schneider. "Ez az objektum azonban nem alakulhatott ki úgy, ahogy az egy bolygóra jellemző lenne."

Ezzel szemben Deming csapata és egy másik csoport, melyet a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, David Charbonneau vezetett, valóban egy-egy a "forró Jupiterek" osztályába sorolt bolygót tanulmányozott, melyek Napszerű csillagok körül keringenek. Ezek a gázóriások valószínűleg ugyanúgy alakultak ki, mint a naprendszerünkben találhatók.


Egyértelműen elkülöníthető a bolygók sugárzása

A Földről nézve mindkét bolygót csillaguk mögé viszi a pályájuk. A kutatók ezt használták ki, hogy kiszűrjék a bolygók sugárzását a Spitzer által rögzített infravörös felvételekből. Először megmérték a bolygórendszerek sugárzását, amikor a megfigyelt bolygó a Földről nézve a csillag egyik oldalánál helyezkedett el, majd amikor a bolygó a csillag mögé került újabb mérés következett. A két mérés között különbség bizonyította, hogy a sugárzás a bolygótól származik. A mérések alapján a kutatók megbecsülték a bolygók hőmérsékletét. Mindkét gázóriás felszíni hőfoka legalább 700 Celsius-fok.

"Ez egyértelműen közvetlen mérés a bolygó fluktuációjáról" - mondta Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium munkatársa, akinek az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése fűződik a nevéhez. "Rendkívül meggyőző." A HD 209458b-nek, Deming bolygójának tömege a Jupiterének kétharmada és egy, a Pegazus csillagképben található, a Naphoz hasonló csillag körül kering, 140 fényévnyire a Földtől. Charbonneau egy jóval távolabbi bolygót tanulmányozott, a TrES-1-et, aminek hasonló a tömege, és mindössze három nap szükséges számára csillaga megkerüléséhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HUmanEmber41st #53
    Hamarosan...??????
    Még a materialista elmélet szerint is évezredek kellenek hozzá meg egy kis por vagy mi...
  • BiroAndras #52
    "MI LESZ,HOGY HA EGYSZER A FOlDUNK KERINGESI SZAKASZAN FOG HAMAROSAN EGY BOLYGO SZULETNI?!"

    Miből ?
    Azért ennyit még nem szemeteltünk az űrbe :)
  • kulcslany #51
    MI LESZ,HOGY HA EGYSZER A FOlDUNK KERINGESI SZAKASZAN FOG HAMAROSAN EGY BOLYGO SZULETNI?!
  • HUmanEmber41st #50
    Akkor jó, ha Te ezt már ilyen biztosan tudod.
    Másokban még ott a kétely, hátha nem igaz az ősrobbanás / Világegyetem kialakulás / Ősleves / élet "spontán módon,véletlenül" keletkezése / evolúció a fajok közös ősökből való eredeztetése.
    Én úgy tudom, még folynak a kutatások.. "részeredmények " vannak...de...
    még mindig sok a "DE".
    És a kételkedők száma napról napra gyarapodik, minnél jobban megismeria tudomány "az élet a világmindenség meg minden" / by Douglas Adams/ kérdését..
    Ha már így biztos tudással rendelkezel, sorakoztasd fel megdönthetetlen, minden irányból bizonyított érveid pls!!!
  • Ackro #49
    bezony!
    pontosabban egy szupernova robbanás melléktermékei vagyunk.
  • Braindead #48
    Értem :)
    De hogy ide a kereszténység? Ha nem alakult volna ki a többi vallással együtt akkor elég sok háborút megspórolhattunk volna... :)
  • mrfrodo #47
    Elolvastam az osszes hozzaszolast, es azt hiszem hogy 1 dolgot fuznek az egeszhez hozza:
    Ugyan ez volt a velemenyuk a kozepkori embereknek mint egyeseknek ezen a forumon, mint pl lola-nak.Ha nem hitt volna abban hogy sikerul valami ujat felfedezni Columbus, akkor nem indult volna el annak idelyen, nem gyotorte volna magat(minek azt)...Ha rajtad mulna lola akkor te a tudosokkal azt csinalnad mint Hitler a zsidokkal...Az ilyen embert csak sajnalni tudom...Ugyan ez volt a keresztenyseg kialakulasakor, Jezust azok az emberek oltek meg akik nem akartak ujat kapni, akik csak magukkal es a sajat egeszsegukkel torodtek!!
    Bocs a helyesirasi hibakert, remelem megertitek mire gondoltam amikor ezt irtam ;)
  • Braindead #46
    Csillagporból vagyunk? Dejó!!
    Végülis mikor eltemetnek is megmondják: porból lettümk, porrá leszünk...
  • Ackro #45
    Szerintem az egyik legfontosabb tudományág.
    Ugyanis azt fontosabbnak tartom, hogy kutassuk, hogy miért vagyunk itt és hogy kerültünk/kerülhettünk ide mint azt, hogy kettővel több éhezik, vagy százzal több betegszik meg vagy hogy esik a buxindex vagy hogy majkának új barátnője van, vagy a gyerek már megint rossz volt, a munkahelyen meg problémák vannak stb.
    Ezek földhözragadt kicsinyes problémák szűklátókörűeknek. Ugyanis ezek a problémák csak addig léteznek amíg mi itt vagyunk azt, meg hogy meddig lehetünk itt és meddig élvezhetjük a fontosabbnál fontosabb mindennapi problémáink megoldását a csillagászat mondja meg, vagy próbálja megmondani. A mi életünk is a csillagoknak köszönhető, mi is csillagporból vagyunk meg a földünk is.
  • BiroAndras #44
    A gyengébbek kedvéért egy kis összefoglaló a csillagászat szerepéről (nem teljes, csak ami épp eszembe jut) :

    1. A legfontosabb dolog, hogy A tudomány minden ága ugyanazt a világegyetemet tanulmányozza különböző nézőpontokból, és ezért szorosan összefüggenek. Például a csillagászat és a részecskefizika kapcsolata határozta meg az utóbbi 50 év fizikáját. A XX. század közepére két nagy elmélet alakult ki : A relativitás elmélet, és a kvantumfizika. Ezek azonban ellentmondanak egymásnak, vagyis valami még nem stimmel. Namármost az a gond, hogy az ellentmondás olyan körülmények közt jelentkezik csak, amit nem egyszerű létrehozni még a legnagyobb részecskegyorsítókban sem. A természetben pedig csak két esetben fordul elő : az ősrobbanásnál, és a feketelyukakban. Szóval itt kapcsolódik a csillagászat és a részecskefizika. Az elméletek gyártásához és később az ellenőrzésükhöz minél több kísérletre, mérésre van szükség, aminek jelentős részét a csillagászat szolgáltatja azzal, hogy felderíti a világegyetem szerkezetét. Ez ugyanis az ősrobbanáskor lejátszódott részecskefizikai folyamatok következménye. A részecskefizika pedig már nem egy távoli dolog, amit vagy elérünk a jövőben, vagy nem, hanem már bent van a lakásunkban. Emellett a jelenleg viszgált elméletek olyan technológiákat ígérnek (a távoli jövőre), amelyekkel lehetségesé válhat meglátogatni akár más galaxisokat is, tehát nem árt, ha addigra lessznémi foglamunk, hogy hova is megyünk.

    2. Olyan alapvető kérdésekre kaphatunk választ (vagy legalább iránymutatást), hogy pl. hol a helyünk a világegyetemben. A világképünk szempontjából alapvető fontosságú a világegyetem keletkezése és a benne elfolalt helyünk. A világképünk pedig elég nagy hatással van a mindennapi életünkre is. A világképünktől függ az is, hogy segítünk-e az afrikai éhezőknek, vagy sem.

    3. Az ember kíváncsi. Ha mindenki csak a hasznos tudásal törődne, akkor pl. a bulvársajtó nem létezne.

    4. Senki se tudhatja biztosan, hogy lesz-e haszna egy kutatásnak, vagy sem. Nem egyszer fordult már elő a történelemben, hogy egy haszontalannak vélt tevékenység hirtelen sok milliárd dolláros iparrá vált (sőt, szinte ez a normális).

    5. Nem különösebben drága. Pl. a katonai költségvetés mellett egészen jelentéktelennek tűnik. Tehát, ha valahol spórolni szeretnénk, van jobb célpont is.