SG.hu
A gyakori netezőknél a háló az elsőszámú hírforrás
Bár még mindig csak a felnőtt lakosság alig több mint egytizede internetezik legalább heti rendszerességgel, a gyakori internetezők számára egyértelműen az internet az elsőszámú információforrás - áll az NRC legújabb kutatási jelentésében.
A felmérésből az is kiderül, hogy az internet használók elsöprő többsége hitelesnek tartja a világhálón megjelenő információkat. Az NRC interneten végzett kutatása során a megkérdezettek négyfokozatú skálán értékelték az egyes médiumokat aszerint, hogy azok mennyire fontosak számukra, mint információforrás. A legmagasabb átlagpontszámot, 3,6-et az internet kapta, messze megelőzve a 3,1 pontot kapott televíziót, valamint az őt követő nyomtatott sajtót (2,9) és rádiót (2,6). A világháló tájékozódásban betöltött szerepét jól mutatja, hogy a hálót használók 69 százaléka nagyon fontos információforrásnak tartja az internetet, míg a televízióról csak 35, a nyomtatott sajtóról 25, a rádióról pedig 18 százalékuk vélekedik így.
Az internetezők ugyanakkor nem csak fontos, hanem alapvetően hiteles információforrásnak is tartják a webet - legalábbis a többi médium vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az internet más médiumokhoz képest nagyobb lehetőséget teremt ellenőrizetlen és manipulált információk közzétételére, a háló-polgárok 53 százaléka egyáltalán nem, további 36 százaléka pedig inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az internet kevésbé megbízható forrás, mint más médium.
A médiumok erősorrendje gyakorlatilag nem, a fontosságuk mértéke közötti különbség azonban mindenképpen változik, amennyiben szórakoztatásban betöltött szerepüket vizsgáljuk. A gyakori internet használók körében az internet e tekintetben is megelőzi a televíziót, igaz, fölénye korántsem akkora, mint a tájékoztató funkció esetében: az internetezést 61, a tévénézést 42 százalék tartja nagyon fontos szórakozásnak. A fontossági értékek arra is rávilágítanak, hogy míg az internet inkább információforrás, addig a televízió inkább a szórakozás eszköze; és ugyanez figyelhető meg a rádió és a nyomtatott sajtó viszonylatában: előbbinek a szórakoztató, utóbbinak a tájékoztató szerepét ítélik az internetezők fontosabbnak - igaz, mindkét médium jelentősége jócskán elmarad az interneté és a televízióé mögött.
Felmerülhet a kérdés, hogy a gyakori internet használat, az internetnek az ember életében elfoglalt növekvő szerepe hatással van-e más médiumok használatára: csökken-e az internetezők olvasásra, tévézésre fordított ideje? Az NRC adatai szerint a gyakori internetezők 47 százaléka úgy érzi, az internetezés hatására kevesebbet néz tévét, és csaknem ugyanennyien vannak, akik az újságolvasással kapcsolatban nyilatkoznak így. Könyvet az internetezők 37 százaléka vesz ritkábban kezébe, amióta lehetősége van szörfözni a weben. Mind az olvasás, mind a tévézés hanyagolása a férfiakra jellemző inkább - tévét például 53 százalékuk néz ritkábban, míg a nők esetében csak 38 százalék ez az arány. A fiatalok szintén hajlamosabbak mellőzni a tévéműsorokat az internet kedvéért: a 18-29 éves korosztály ugyancsak 53 százaléka saját megítélése szerint kevesebbet tévézik, a 30 felettieknek viszont csak 40 százaléka állítja ezt magáról.
Érdekes, hogy míg a gyakori internetezés negatívan befolyásolja más médiumok használatát, addig az emberi kapcsolatokra inkább jótékony hatással van: az NRC felméréséből kiderül, hogy mindössze minden tizedik internet-használó érzi úgy, hogy a világháló kedvéért kevesebbet találkozik barátaival, ismerőseivel - az internetezők egyharmada ugyanakkor új ismeretségekre, barátságokra lelt a háló kapcsolat- és közösségépítő ereje által.
A felmérésből az is kiderül, hogy az internet használók elsöprő többsége hitelesnek tartja a világhálón megjelenő információkat. Az NRC interneten végzett kutatása során a megkérdezettek négyfokozatú skálán értékelték az egyes médiumokat aszerint, hogy azok mennyire fontosak számukra, mint információforrás. A legmagasabb átlagpontszámot, 3,6-et az internet kapta, messze megelőzve a 3,1 pontot kapott televíziót, valamint az őt követő nyomtatott sajtót (2,9) és rádiót (2,6). A világháló tájékozódásban betöltött szerepét jól mutatja, hogy a hálót használók 69 százaléka nagyon fontos információforrásnak tartja az internetet, míg a televízióról csak 35, a nyomtatott sajtóról 25, a rádióról pedig 18 százalékuk vélekedik így.
Az internetezők ugyanakkor nem csak fontos, hanem alapvetően hiteles információforrásnak is tartják a webet - legalábbis a többi médium vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az internet más médiumokhoz képest nagyobb lehetőséget teremt ellenőrizetlen és manipulált információk közzétételére, a háló-polgárok 53 százaléka egyáltalán nem, további 36 százaléka pedig inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy az internet kevésbé megbízható forrás, mint más médium.
A médiumok erősorrendje gyakorlatilag nem, a fontosságuk mértéke közötti különbség azonban mindenképpen változik, amennyiben szórakoztatásban betöltött szerepüket vizsgáljuk. A gyakori internet használók körében az internet e tekintetben is megelőzi a televíziót, igaz, fölénye korántsem akkora, mint a tájékoztató funkció esetében: az internetezést 61, a tévénézést 42 százalék tartja nagyon fontos szórakozásnak. A fontossági értékek arra is rávilágítanak, hogy míg az internet inkább információforrás, addig a televízió inkább a szórakozás eszköze; és ugyanez figyelhető meg a rádió és a nyomtatott sajtó viszonylatában: előbbinek a szórakoztató, utóbbinak a tájékoztató szerepét ítélik az internetezők fontosabbnak - igaz, mindkét médium jelentősége jócskán elmarad az interneté és a televízióé mögött.
Felmerülhet a kérdés, hogy a gyakori internet használat, az internetnek az ember életében elfoglalt növekvő szerepe hatással van-e más médiumok használatára: csökken-e az internetezők olvasásra, tévézésre fordított ideje? Az NRC adatai szerint a gyakori internetezők 47 százaléka úgy érzi, az internetezés hatására kevesebbet néz tévét, és csaknem ugyanennyien vannak, akik az újságolvasással kapcsolatban nyilatkoznak így. Könyvet az internetezők 37 százaléka vesz ritkábban kezébe, amióta lehetősége van szörfözni a weben. Mind az olvasás, mind a tévézés hanyagolása a férfiakra jellemző inkább - tévét például 53 százalékuk néz ritkábban, míg a nők esetében csak 38 százalék ez az arány. A fiatalok szintén hajlamosabbak mellőzni a tévéműsorokat az internet kedvéért: a 18-29 éves korosztály ugyancsak 53 százaléka saját megítélése szerint kevesebbet tévézik, a 30 felettieknek viszont csak 40 százaléka állítja ezt magáról.
Érdekes, hogy míg a gyakori internetezés negatívan befolyásolja más médiumok használatát, addig az emberi kapcsolatokra inkább jótékony hatással van: az NRC felméréséből kiderül, hogy mindössze minden tizedik internet-használó érzi úgy, hogy a világháló kedvéért kevesebbet találkozik barátaival, ismerőseivel - az internetezők egyharmada ugyanakkor új ismeretségekre, barátságokra lelt a háló kapcsolat- és közösségépítő ereje által.