SG.hu
Kisbolygót neveztek el József Attiláról
József Attila nevét viseli ezentúl a 39971-es kisbolygó - erről döntött nemrég a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az égitestet magyar kutatók fedezték fel, akik így jogosulttá váltak a névadásra.
Kisbolygót neveztek el Marik Miklós csillagászról és József Attila költőről - a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) döntéséről a Magyar Csillagászati Egyesület titkára adott tájékoztatást. A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó néhány napja viseli a Marik, illetve a József nevet - közölte Sárneczky Krisztián, a két égitest egyik felfedezője. Az ELTE Csillagászati Tanszékének 1998-ban elhunyt tanszékvezető docenséről, Marik Miklósról elnevezett kisbolygót 2000. február 1-jén találták meg a piszkéstetői csillagvizsgálóból, hivatalos felfedezője a JATE Asteroid Survey (ma Szegedi Tudományegyetem, aszteroidprogram).
A József Attiláról elnevezett kisbolygót 1998-ban találta meg az égbolton az akkor még egyetemista Sárneczky Krisztián és Kiss László, mint ahogy ezt a korábbi ideiglenes jelölés (1998 GN10) is mutatja.
Sárneczky Krisztián elmondta, hogy napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15-20 ezret neveztek el. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel - mondta, hozzátéve: létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok.
"Magyar érdekeltségű" kisbolygóként említette a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezést, amely nem csupán Magyarországhoz köthető. Kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla, Petőfi Sándor és a közelmúltban elhunyt Teller Ede nevét.
Sárneczky Krisztián elmondta: több évben kell megfigyelni egy "új" kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat. Az égitest akkor kerülhet be a sorszámozottak közé, ha már jól ismerik mozgását, s ekkor a felfedező jogában áll, hogy elnevezze.
Számítógépes programok segítségével ma már teljesen automatizált távcsövek végzik az égitestek figyelését. A gépeknek azonban szükségük van bizonyos fényességre, hogy biztonsággal azonosíthassanak egy kisbolygót. Amatőr csillagászok azonban a hagyományos, klasszikus módszerrel - szemmel megfigyelve - is felfedeznek olyan égitesteket, amelyeket a gép soha nem fog megtalálni - hangsúlyozta.
A szakember a felfedezés folyamatáról szólva elmondta: az általa megfigyelt kisbolygó koordinátáit megküldi egy amerikai intézet adatbázisába, amely visszajelez, ismert-e az észlelt égitest. Ha még nem, a kisbolygó ideiglenes megjelölést kap, ezt viseli a hivatalos sorszámozásig.
Kisbolygót neveztek el Marik Miklós csillagászról és József Attila költőről - a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) döntéséről a Magyar Csillagászati Egyesület titkára adott tájékoztatást. A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó néhány napja viseli a Marik, illetve a József nevet - közölte Sárneczky Krisztián, a két égitest egyik felfedezője. Az ELTE Csillagászati Tanszékének 1998-ban elhunyt tanszékvezető docenséről, Marik Miklósról elnevezett kisbolygót 2000. február 1-jén találták meg a piszkéstetői csillagvizsgálóból, hivatalos felfedezője a JATE Asteroid Survey (ma Szegedi Tudományegyetem, aszteroidprogram).
A József Attiláról elnevezett kisbolygót 1998-ban találta meg az égbolton az akkor még egyetemista Sárneczky Krisztián és Kiss László, mint ahogy ezt a korábbi ideiglenes jelölés (1998 GN10) is mutatja.
Sárneczky Krisztián elmondta, hogy napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15-20 ezret neveztek el. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel - mondta, hozzátéve: létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok.
"Magyar érdekeltségű" kisbolygóként említette a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezést, amely nem csupán Magyarországhoz köthető. Kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla, Petőfi Sándor és a közelmúltban elhunyt Teller Ede nevét.
Sárneczky Krisztián elmondta: több évben kell megfigyelni egy "új" kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat. Az égitest akkor kerülhet be a sorszámozottak közé, ha már jól ismerik mozgását, s ekkor a felfedező jogában áll, hogy elnevezze.
Számítógépes programok segítségével ma már teljesen automatizált távcsövek végzik az égitestek figyelését. A gépeknek azonban szükségük van bizonyos fényességre, hogy biztonsággal azonosíthassanak egy kisbolygót. Amatőr csillagászok azonban a hagyományos, klasszikus módszerrel - szemmel megfigyelve - is felfedeznek olyan égitesteket, amelyeket a gép soha nem fog megtalálni - hangsúlyozta.
A szakember a felfedezés folyamatáról szólva elmondta: az általa megfigyelt kisbolygó koordinátáit megküldi egy amerikai intézet adatbázisába, amely visszajelez, ismert-e az észlelt égitest. Ha még nem, a kisbolygó ideiglenes megjelölést kap, ezt viseli a hivatalos sorszámozásig.