Kiadó: Infogrames
Fejlesztő: Darkworks

Rendszer Követelmények:
Minimum: PII 400, 64MB RAM, 3D gyorsító, Win9x/2000/ME
Hasonló játékok: Alone in the Dark
Kategória: Kaland


A PSX és egyéb konzolok bizony bővelkednek minőségi horror játékokban, elég ha csak a híres és hírhedt Resident Evil sorozatra gondolunk. PC-n már az idejét sem tudom, mikor rettegtem egy jót az elmúlt években (Elvira - ’92?). Szerencsére azonban az utóbbi két-három hónap több nagyszerű ijesztgetős játékkal is megáldott minket. Ott volt a Clive Barker's Undying-ja, vagy a Balir Witch 1, 2, 3, illetve a most terítékre kerülő Alone in the Dark - The New Nightmare.

     
Az AITD sorozat még a kilencvenes évek elején indult, az Infogrames fejlesztőműhelyéből. Emlékszem milyen megdöbbenéssel figyeltem a 286-os VGA képernyőjén az akkoriban tökéletesnek számító kockafejű nyomozóm vektoros animációját. Az 1920-as években játszódó történetet, ami már akkor is két szálon futott, később két másik hasonló csoda követte, majd több évnyi hallgatás után végre megjelent az új rémálom, újra az azóta szoftvernagyhatalommá fejlődött Infogrames gondozásában.

     
Az Alone in the dark legutolsó – 3. része a vadnyugaton játszódott. A mostani egy hatalmas ugrással a XXI. századba kalauzol el minket. 2001-ben járunk. A történet szerint Edward Carnby - hosszúhajú, hosszúkabátos magándetektív, hosszúcsövű pisztollyal felfegyverkezve - és Aline Cedrac - fegyvertelen de annál elszántabb régésznő és szakfordító kisiparos - egy repülőgépen a már nevében is rosszat sejtető Shadow Island felé tartanak, mikor a gép viharba kerül és egy titokzatos támadás következtében lezuhan. Hőseinknek még sikerül időben kiugrani, és ketten, két különböző helyen landolnak. Carnby a sziget egyik erdejében, Aline pedig Obed professzor - Shadow Island hivatalosan egyetlen lakójának kúriájának tetején.

     
A történet elején lehetőségünk van, hogy a két főhős közül válasszunk és mindkét esetben egyedi kalandban legyen részünk. Mivel a két karakter alapvetően különbözik, a fő motívumokat kivéve (megoldandó puzzle feladványok stb.) a történet felgöngyölítése is különböző szálon fog futni. Persze a Carnby és Ms. Cedrac időnkét találkozik majd, és rádión folyamatosan tartják a kapcsolatot, ezzel is egyre előrébb viszik a sztorit. Aki már játszott az előző részek valamelyikével, annak már ismerős lesz a játék stílusa. A fiatalabb játékosoknak viszont mindenképpen érdemes leírnom, miről is van szó. Képzeljük el, hogy főszereplői vagyunk egy okkult történetet feldolgozó, H.P. Lovecraft művein alapuló horrorfilmnek. Karakterünket a kurzorgombokkal irányíthatjuk, a fix kameranézetekből látható játéktéren. Lehetőségünk van futni, ütni és persze különböző fegyverekkel lőni is. Segítőnk lesz még egy elemlámpa, néhány elsősegély csomag és rengeteg könyv, napló, feljegyzés, újságcikk és fotó.

     
Ezen utóbbiak alapján kell kibogoznunk a szövevényes, rendszerint valami felsőbb, megnevezhetetlen borzalmat árasztó, a Föld elpusztítását kívánó hatalommal kapcsolatos szálakat. Ellenfeleink zombik, vad kutyák és leírhatatlan szörnyetegek lesznek, akiket elintézhetünk pisztollyal, gépfegyverrel, vadászpuskával de van, amelyik csak egy bizonyos varázslat tud visszaküldeni oda, ahonnan jöttek.

     
Technikai oldalról nézve a játék minden képzeletet felülmúl. Az OpenGL alapokon futó grafikus rutin még gyengébb gépeken is szépen elfut, hiszen csak a játékos karakterét és az esetleges szörnyeket kell mozgatni, az előre kiszámoltatott helyszíneken. A hangokkal sincs baj, igazán tökéletesre sikerült mindegyik. Talán a zenéből lehetne egy kicsit több, sokszor előfordult, hogy teljes csöndben sétálgattam fel-alá az Obed villában.

     
A képi megjeleníts és a hozzá kapcsolódó hangok tökéletes hangulatot teremtenek egy horror játékhoz. A történet folyamatosan megy előre, de a kalandjátékok szabályainak megfelelően igazából nincs időhöz kötve egy logikai fejtörő megoldása. Nyugodtan bejárhatjuk a házat, nyomozás közben. A fejlesztők a már szokásos kulcsos módszert használták végig. Amíg egy feladat nincs teljesen megoldva, a ház egyes részei le vannak zárva. Miután megoldottuk az aktuális feladatot, jutalmunk egy kulcs, ami megnyitja az ajtót a következő területre. Grafika: A játék grafikájára nem lehet panasz. Az első három részből megismert stílus itt találkozik a XXI. század technológiájával. A villámok fénye csak egy pillanatra fedi fel a szemünk elé táruló borzalmakat, a fények játéka, az elemlámpa magányos csóvája a sötét szobákban olyan tökéletesre sikerült, hogy jópárszor a hideg futkosott a hátamon. A külső területek, azon belül is inkább csak az organikus anyagok, pl. a fák, a textúrák következtében talán nem annyira élethűek és kicsit talán műanyagszerűek, de a belső terek kárpótolnak ezért az apróságért. A karakterek kidolgozottsága és textúrázása szintén nagyon jó. Egyetlen problémám, hogy a társalgások közben nem mozog a szájuk, pedig ez ma már egy alapkövetelmény.

Kezelőfelület: A New Nigtmare irányítása nem okozhat gondot senkinek. A menük egyértelműek és könnyen kezelhetők. Talán a tárgyak használata kicsit bonyolult vagy szokatlan lesz, ugyanis az egeret teljesen mellőzték a fejlesztők, de idővel ez is megszokható. A grafika részletessége nem állítható, a hangoknál is csak azok egymáshoz viszonyított erejét lehet állítani.

Játékmenet: Hihetelen hangulatosra sikerült az Alone in the Dark legújabb része. Emlékszem, hogy éjszaka 11-kor kezdtem el vele játszani, és mikor a villám fényében a hátam mögött egy pillanatra feltűntek a zombik, majd leestem a székről. Félelmetes hangulata van a játéknak, ami manapság nagyon ritka. A nehézségi szint is jól eltalált. A játék elején mindössze egy pár kutyával kell elbánnunk, és csak később, az egyre erősebb fegyverek megszerzése után találkozhatunk olyan ellenfelekkel, akik megállítása komolyabb technikát igényel. Az ügyességi részek – mint például a játék elején lévő krokodilszörny a csatornában – 2-3 próbálkozásból megoldható. A lényeg, hogy jó helyen mentsünk. Nos igen, a játékállás mentése bizony elég gonoszul lett megoldva. Kalandozásaink során találhatunk bizonyos mentő amuletteket. Ezek segítségével tudjuk a melegebb helyzetek előtt „lementeni” a lelkünket – azaz a játékállást. Alapból néggyel indulunk, és szerencsére mindig akad egy-két újabb darab, de kicsit fájó szívvel pazaroltam el egyet, mikor például hajnali 3 körül úgy gondoltam ideje lenne már aludni.

Multiplayer: Mivel a játékban nincs multiplayer mód, ezért ez a kritérium nem értékelhető.

Hangeffektek: A hangeffektek egy jó horror játék alapkövei. Nem csak a hangminták minősége a fontos, hanem azok tökéletes időzítése is. Az AITD ebben a kategóriában sem szégyenkezhet. Az elhaló sikolyoktól kezdve a szörnyek morgásán át minden a helyén van és nagyban elősegíti, hogy a játékos még jobban beleélje magát a rémálomba. A szereplők bárbeszédei is jól és érthetően vannak előadva. Angolul gyengébben beszélő játékosokat viszont el kell keserítenem azzal, hogy nincs lehetőség a feliratozásra.

Zene: Sajnos zenét nem sokat hallhatunk a játékban. Ami mégis megszólal – 10 percenként egyszer - az csak aláfestésként szolgál, megbújik a háttérben és csak arra jó, hogy még jobban fokozza a hangulatot. Ilyen szempontból nem lenne rossz, csak sajnos ez kevés. Szívesen hallgattam volna hosszabb és érdekesebb műveket játék közben.

Intelligencia és Nehézség: A játék akciójelenetei nem kifejezetten nehezek. Kevés gyakorlás után második, harmadik nekifutásra mindegyik megoldható. Ugyan ez igaz sajnos a logikai fejtörőkre is. Igazából nem nagy kihívás a játék ezen része, pedig igazából pont ez lenne a lényeg. Nekem kicsit úgy tűnt egyes helyeken, hogy a csicsás külső egy nem túl okos játékot takar. A sztorival nincs gond, az nagyon jól kitalált, és gördülékenyen viszi előre a karaktereket, mindössze az a baj, hogy a kapcsolatok kibogozása nem igazán dolgoztatja meg az agysejtjeinket.

Összegzés: Az Alone in the Dark legújabb része tökéletes folytatása ennek a nagyhírű sorozatnak. Audio-vizuális téren nagyon rendben van a játék, de sajnos a játékidő maximum 48 óra, ha valaki nekiül egy hosszabb hétvégén végigjátszhatja. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, akit egy kicsit érdekelnek a kaland, az akció és persze a horror játékok!