SG.hu
Oroszország menthetetlenül lemaradt MI téren
Vlagyimir Putyin gyakran hirdette, hogy Oroszországnak vezetnie kell a világot a mesterséges intelligencia területén. A valóság azonban az, hogy az ország egyre inkább lemarad, miközben mások előrehaladnak.
Ahogy az Egyesült Államok és Kína versenyt fut az MI-modellek és alkalmazások dominanciájáért, és Európa, valamint a Közel-Kelet országai forrásokat áldoznak számítástechnikai infrastruktúra kiépítésére, az ukrajnai háború derékba törte Oroszország korábban ambiciózus terveit. Az LM Arena orosz nyelvű verzióján - ahol a felhasználók MI-modelleket értékelnek - a legjobban teljesítő orosz modell a 25. helyen áll (YandexGPT Experimental), lemaradva még a ChatGPT és a Google Gemini régebbi verziói mögött is. A Stanford Egyetem novemberben közzétett Global AI Vibrancy Tool nevű eszköze, amely az országok MI-ökoszisztémáinak erősségét méri, Oroszországot a 36 ország közül a 28. helyre sorolta.
A nyugati szankciók elvágták Oroszország hozzáférését a kritikus hardverekhez, például számítógépes chipekhez, és gátolják a hazai gyártási képességeket. Az orosz cégek most harmadik országbeli közvetítőkre támaszkodnak, hogy a csúcskategóriás chipektől kezdve egészen egy egyszerű ChatGPT-előfizetésig bármit is be tudjanak szerezni. Moszkva emellett jelentősen támaszkodik Kínára, tovább mélyítve azt, amit az elemzők már most gazdasági vazallusállapotnak neveznek a szomszédjával szemben. További problémát jelent az agyelszívás, mivel az Ukrajna elleni invázió után a legtehetségesebb szakemberek elmenekültek Oroszországból. Elzárva a nemzetközi piacoktól, az orosz MI-cégek tavaly körülbelül 30 millió dollár kockázati tőkét tudtak bevonni. Ehhez képest az OpenAI tavaly több mint 6 milliárd dollárt gyűjtött.
„Oroszország évek óta lemaradásban van saját MI-modellek fejlesztésében” - mondta Jurij Podorozsnij, egy korábbi orosz tech-vállalati vezető. Podorozsnij saját szemével látta az MI-fejlesztés ívét Oroszországban, évekig dolgozott a Google Maps és a Netflix helyi megfelelőin, beleértve azokat a gépi tanulási eszközöket is, amelyek ma a mesterséges intelligencia boom központi elemei. 2022-ben - a háború kitörése után nem sokkal - repülőre szállt, és a várandós feleségével elhagyta Oroszországot. „Oroszország már elveszítette a versenyt, és lehetetlen számára ismét játékba kerülni” - mondta. Most Londonban él, és egy fintech startup MI-vezetője.
Egy moszkvai vállalatvezető egyetértett ezzel az értékeléssel, hozzátéve, hogy Oroszország gazdasági és geopolitikai elszigeteltsége megakadályozza a cégeket abban, hogy finanszírozáshoz jussanak, és ki tudjanak lépni a viszonylag kicsi hazai piacukról. Mivel az MI potenciálisan átalakíthatja a globális gazdaságot, az országok igyekeznek kontrollt szerezni az infrastruktúrájuk, adataik és modelljeik felett, hogy elkerüljék a stratégiai függőséget. Katonai területen is egyre inkább a szuverén MI-képességektől függ a készültség, a harctéri döntéstámogató eszközöktől az autonóm védelmi rendszerekig.
Moszkva számára ez különösen éles kérdés a Nyugattal eszkalálódó konfrontáció fényében. „Nem engedhetjük meg a kritikus függőséget külföldi rendszerektől” - mondta Putyin a múlt hónapban egy MI-konferencián. „Oroszország számára ez állami, technológiai és érték-szuverenitási ügy.” Orosz tisztviselők elismerték a hiányosságokat, de azt állítják, hogy a hazai modellek vetekszenek a külföldiekkel és gyorsan fejlődnek. Mások azonban sokkal őszintébbek. „Iparágaink túlnyomó többsége több millió fényévnyire van az MI-tól” - mondta Herman Gref, az állami Sberbank vezérigazgatója, amely korábban ebben az évben az orosz MI-fejlesztések élén állt.
Persze nem csak az orosz MI-modellek maradnak le. Egy moszkvai tech-konferencián novemberben az ország első MI-vel felszerelt humanoid robotja, az AIDOL a „Rocky” zenéjére botladozott be a színpadra, megpróbált integetni, majd azonnal felborult. A szervezők megszakították a bemutatót és eltávolították a gépet. A szervezők szerint a robot „saját cselekedeteinek következményeiből” fog tanulni.
Oroszország már az invázió előtt is nagyrészt külföldi technológiára támaszkodott a chipek tervezésében, és saját chipgyártási kapacitása korlátozott volt. Néhány vezető orosz tervezésű chipet a tajvani TSMC szerelt össze. 2022-ben az Egyesült Államok betiltotta a csúcstechnológiai termékek, köztük félvezetők exportját Oroszországba, és a tiltás kiterjedt bizonyos külföldi termékekre is, amelyek amerikai berendezéssel, szoftverrel vagy tervekkel készültek. Dél-Korea és Tajvan, amelyek a csúcskategóriás chipekben dominálnak, valamint Japán, amely erős az chipgyártó anyagok és eszközök terén, szintén azonnal megtiltotta az ilyen termékek exportját. A TSMC leállította a félvezetők Oroszországba irányuló exportját.
Oroszország hirtelen képtelenné vált arra, hogy közvetlenül nagy teljesítményű grafikus feldolgozó egységeket (GPU-kat) vásároljon, amelyek elengedhetetlenek az MI-modellek, köztük a legújabb Nvidia chipek képzéséhez. Az ENSZ kereskedelmi adatainak elemzése szerint Oroszország GPU- és egyéb MI-hoz szükséges számítógépes chipimportja tavaly 84%-kal esett a háború előtti szinthez képest. „Nagyon nagy hiány van GPU-ból Oroszországban, és ami van, az sem elég még a jelenlegi igényekhez” - mondta Podorozsnij, aki továbbra is kapcsolatban áll orosz MI-szakértőkkel. A moszkvai vállalatvezető egyetértett, és hozzátette, hogy a fejlett GPU-k csak „hackek” útján érhetők el, például közvetítőkön keresztül.
Bár elemzők szerint lehetséges chipeket vásárolni Kínán vagy közép-ázsiai szomszédokon keresztül, Podorozsnij szerint a „kritikus probléma az, hogy nagy mennyiségben lehessen beszerezni őket”. A szankciók elvágták Oroszország hozzáférését az anyagokhoz és alkatrészekhez is, amelyek szükségesek lennének a hazai gyártású termékek előállításához. Az orosz chipgyártók célja, hogy 2030-ra 28 nanométeres chipeket állítsanak elő hazai gyárakban, miközben az amerikai gyártók jelenleg a 2 nanométeres chipekre térnek át.
Még a külföldi modellek, például a ChatGPT használata is problémás, mivel az orosz bankkártyák már nem működnek külföldön. Az orosz oldalak alternatív megoldásokat kínálnak, azaz kazah, örmény vagy Egyesült Arab Emírségekben kibocsátott bankkártyák, online ajándékkártyák vagy fizetési közvetítők igénybevételét. A Telegram-csatornák tele vannak felhasználói tippekkel és közvetítői szolgáltatásokkal. A szankciók Oroszország MI-fejlesztését erősen Kínától tették függővé, ami az egész orosz gazdaságban hasonló mintázatot mutat. Az év elején Putyin utasította az orosz kormányt és a Sberbankot, hogy dolgozzanak ki Kínával közös MI-kutatási és fejlesztési programokat. Ez elismerése volt egy trendnek, amely az Ukrajna elleni invázió óta csak erősödött. 2021-ben Oroszország GPU-importjának és egyéb fejlett alkatrészeinek körülbelül 22%-a származott Kínából és Hongkongból. Tavaly ez az arány az orosz importban 92%-ra nőtt. Eközben néhány vezető orosz modell kínai nyílt forráskódú modellekre épül.
Még ha az orosz cégek találnak is megoldásokat a technológia vagy hardver importjára, az ország más alapvető erőforrást veszít: a tehetséget. Az orosz tisztviselők szerint csak 2022-ben legalább 100 000 informatikai szakember hagyta el az országot, és nem tértek vissza. A Munkaügyi Minisztérium előrejelzése szerint 2030-ra Oroszországnak több mint 400 000 IT-munkás hiányozni fog. Egyes elemzők szerint a valós szám ennél jóval magasabb. Anna Fedosova, aki az orosz tech-szektorban dolgozott, becslése szerint a legtehetségesebb szakemberek 70-80%-a hagyta el az országot. Fedosova most Prágában él, és társalapítója a Copilotim nevű startupnak, amely MI-alapú platformot kínál a HR-adminisztráció és megfelelőség automatizálására. „Jelenleg nagyon nehéz Oroszországban felsőkategóriás MI-mérnököt felvenni” - mondta Fedosova. „Ez komoly akadályt jelent az MI-újítások megvalósításában. Ez mindenképpen hatalmas veszteség az országnak.”
Ahogy az Egyesült Államok és Kína versenyt fut az MI-modellek és alkalmazások dominanciájáért, és Európa, valamint a Közel-Kelet országai forrásokat áldoznak számítástechnikai infrastruktúra kiépítésére, az ukrajnai háború derékba törte Oroszország korábban ambiciózus terveit. Az LM Arena orosz nyelvű verzióján - ahol a felhasználók MI-modelleket értékelnek - a legjobban teljesítő orosz modell a 25. helyen áll (YandexGPT Experimental), lemaradva még a ChatGPT és a Google Gemini régebbi verziói mögött is. A Stanford Egyetem novemberben közzétett Global AI Vibrancy Tool nevű eszköze, amely az országok MI-ökoszisztémáinak erősségét méri, Oroszországot a 36 ország közül a 28. helyre sorolta.
A nyugati szankciók elvágták Oroszország hozzáférését a kritikus hardverekhez, például számítógépes chipekhez, és gátolják a hazai gyártási képességeket. Az orosz cégek most harmadik országbeli közvetítőkre támaszkodnak, hogy a csúcskategóriás chipektől kezdve egészen egy egyszerű ChatGPT-előfizetésig bármit is be tudjanak szerezni. Moszkva emellett jelentősen támaszkodik Kínára, tovább mélyítve azt, amit az elemzők már most gazdasági vazallusállapotnak neveznek a szomszédjával szemben. További problémát jelent az agyelszívás, mivel az Ukrajna elleni invázió után a legtehetségesebb szakemberek elmenekültek Oroszországból. Elzárva a nemzetközi piacoktól, az orosz MI-cégek tavaly körülbelül 30 millió dollár kockázati tőkét tudtak bevonni. Ehhez képest az OpenAI tavaly több mint 6 milliárd dollárt gyűjtött.
„Oroszország évek óta lemaradásban van saját MI-modellek fejlesztésében” - mondta Jurij Podorozsnij, egy korábbi orosz tech-vállalati vezető. Podorozsnij saját szemével látta az MI-fejlesztés ívét Oroszországban, évekig dolgozott a Google Maps és a Netflix helyi megfelelőin, beleértve azokat a gépi tanulási eszközöket is, amelyek ma a mesterséges intelligencia boom központi elemei. 2022-ben - a háború kitörése után nem sokkal - repülőre szállt, és a várandós feleségével elhagyta Oroszországot. „Oroszország már elveszítette a versenyt, és lehetetlen számára ismét játékba kerülni” - mondta. Most Londonban él, és egy fintech startup MI-vezetője.
Egy moszkvai vállalatvezető egyetértett ezzel az értékeléssel, hozzátéve, hogy Oroszország gazdasági és geopolitikai elszigeteltsége megakadályozza a cégeket abban, hogy finanszírozáshoz jussanak, és ki tudjanak lépni a viszonylag kicsi hazai piacukról. Mivel az MI potenciálisan átalakíthatja a globális gazdaságot, az országok igyekeznek kontrollt szerezni az infrastruktúrájuk, adataik és modelljeik felett, hogy elkerüljék a stratégiai függőséget. Katonai területen is egyre inkább a szuverén MI-képességektől függ a készültség, a harctéri döntéstámogató eszközöktől az autonóm védelmi rendszerekig.
Moszkva számára ez különösen éles kérdés a Nyugattal eszkalálódó konfrontáció fényében. „Nem engedhetjük meg a kritikus függőséget külföldi rendszerektől” - mondta Putyin a múlt hónapban egy MI-konferencián. „Oroszország számára ez állami, technológiai és érték-szuverenitási ügy.” Orosz tisztviselők elismerték a hiányosságokat, de azt állítják, hogy a hazai modellek vetekszenek a külföldiekkel és gyorsan fejlődnek. Mások azonban sokkal őszintébbek. „Iparágaink túlnyomó többsége több millió fényévnyire van az MI-tól” - mondta Herman Gref, az állami Sberbank vezérigazgatója, amely korábban ebben az évben az orosz MI-fejlesztések élén állt.
Persze nem csak az orosz MI-modellek maradnak le. Egy moszkvai tech-konferencián novemberben az ország első MI-vel felszerelt humanoid robotja, az AIDOL a „Rocky” zenéjére botladozott be a színpadra, megpróbált integetni, majd azonnal felborult. A szervezők megszakították a bemutatót és eltávolították a gépet. A szervezők szerint a robot „saját cselekedeteinek következményeiből” fog tanulni.
Oroszország már az invázió előtt is nagyrészt külföldi technológiára támaszkodott a chipek tervezésében, és saját chipgyártási kapacitása korlátozott volt. Néhány vezető orosz tervezésű chipet a tajvani TSMC szerelt össze. 2022-ben az Egyesült Államok betiltotta a csúcstechnológiai termékek, köztük félvezetők exportját Oroszországba, és a tiltás kiterjedt bizonyos külföldi termékekre is, amelyek amerikai berendezéssel, szoftverrel vagy tervekkel készültek. Dél-Korea és Tajvan, amelyek a csúcskategóriás chipekben dominálnak, valamint Japán, amely erős az chipgyártó anyagok és eszközök terén, szintén azonnal megtiltotta az ilyen termékek exportját. A TSMC leállította a félvezetők Oroszországba irányuló exportját.
Oroszország hirtelen képtelenné vált arra, hogy közvetlenül nagy teljesítményű grafikus feldolgozó egységeket (GPU-kat) vásároljon, amelyek elengedhetetlenek az MI-modellek, köztük a legújabb Nvidia chipek képzéséhez. Az ENSZ kereskedelmi adatainak elemzése szerint Oroszország GPU- és egyéb MI-hoz szükséges számítógépes chipimportja tavaly 84%-kal esett a háború előtti szinthez képest. „Nagyon nagy hiány van GPU-ból Oroszországban, és ami van, az sem elég még a jelenlegi igényekhez” - mondta Podorozsnij, aki továbbra is kapcsolatban áll orosz MI-szakértőkkel. A moszkvai vállalatvezető egyetértett, és hozzátette, hogy a fejlett GPU-k csak „hackek” útján érhetők el, például közvetítőkön keresztül.
Bár elemzők szerint lehetséges chipeket vásárolni Kínán vagy közép-ázsiai szomszédokon keresztül, Podorozsnij szerint a „kritikus probléma az, hogy nagy mennyiségben lehessen beszerezni őket”. A szankciók elvágták Oroszország hozzáférését az anyagokhoz és alkatrészekhez is, amelyek szükségesek lennének a hazai gyártású termékek előállításához. Az orosz chipgyártók célja, hogy 2030-ra 28 nanométeres chipeket állítsanak elő hazai gyárakban, miközben az amerikai gyártók jelenleg a 2 nanométeres chipekre térnek át.
Még a külföldi modellek, például a ChatGPT használata is problémás, mivel az orosz bankkártyák már nem működnek külföldön. Az orosz oldalak alternatív megoldásokat kínálnak, azaz kazah, örmény vagy Egyesült Arab Emírségekben kibocsátott bankkártyák, online ajándékkártyák vagy fizetési közvetítők igénybevételét. A Telegram-csatornák tele vannak felhasználói tippekkel és közvetítői szolgáltatásokkal. A szankciók Oroszország MI-fejlesztését erősen Kínától tették függővé, ami az egész orosz gazdaságban hasonló mintázatot mutat. Az év elején Putyin utasította az orosz kormányt és a Sberbankot, hogy dolgozzanak ki Kínával közös MI-kutatási és fejlesztési programokat. Ez elismerése volt egy trendnek, amely az Ukrajna elleni invázió óta csak erősödött. 2021-ben Oroszország GPU-importjának és egyéb fejlett alkatrészeinek körülbelül 22%-a származott Kínából és Hongkongból. Tavaly ez az arány az orosz importban 92%-ra nőtt. Eközben néhány vezető orosz modell kínai nyílt forráskódú modellekre épül.
Még ha az orosz cégek találnak is megoldásokat a technológia vagy hardver importjára, az ország más alapvető erőforrást veszít: a tehetséget. Az orosz tisztviselők szerint csak 2022-ben legalább 100 000 informatikai szakember hagyta el az országot, és nem tértek vissza. A Munkaügyi Minisztérium előrejelzése szerint 2030-ra Oroszországnak több mint 400 000 IT-munkás hiányozni fog. Egyes elemzők szerint a valós szám ennél jóval magasabb. Anna Fedosova, aki az orosz tech-szektorban dolgozott, becslése szerint a legtehetségesebb szakemberek 70-80%-a hagyta el az országot. Fedosova most Prágában él, és társalapítója a Copilotim nevű startupnak, amely MI-alapú platformot kínál a HR-adminisztráció és megfelelőség automatizálására. „Jelenleg nagyon nehéz Oroszországban felsőkategóriás MI-mérnököt felvenni” - mondta Fedosova. „Ez komoly akadályt jelent az MI-újítások megvalósításában. Ez mindenképpen hatalmas veszteség az országnak.”