SG.hu
Veszélyesek az autókban lévő érintőképernyők?
Kutatások szerint a képernyők lassítják a reakcióidőt és elvonják a figyelmet. Az új európai biztonsági szabályok a fizikai gombok visszahozására ösztönöznek.
Lehet, hogy nem a Tesla Model S volt az első érintőképernyős autó, de minimalista utasterével és hatalmas színes kijelzőjével trendet teremtett. Ma már szinte minden új autó high-tech, futurisztikus képernyővel van felszerelve, amely a légkondicionálótól a navigációs rendszeren át a zenehallgatásig mindent irányít. Még az olyan biztonsági funkciók is, mint az automatikus sávtartás, néha a képernyőn keresztül vezérelhetők. De biztonságosak-e az érintőképernyők?
A vád oldalának érvei egyértelműek. Ha a vezetés közbeni okostelefon-képernyőn való babrálás elvonja a figyelmet, és ezért veszélyes (és sok országban bírságot is von maga után), akkor az autó képernyőjével való hasonló tevékenység valószínűleg szintén kockázatos. A járművezetők megtanulhatják a fizikai vezérlők helyét, és a gombokat a szemüket az útról el sem véve nyomhatják meg (nem utolsósorban azért, mert a leghasznosabbak közül sok a kormányon található). Az érintőképernyő nem ad fizikai visszajelzést, ami ezt sokkal nehezebbé teszi. És mivel a képernyőnek tucatnyi feladatot kell ellátnia, egy adott beállítás megtalálása gyakran több almenü átlapozását jelenti. A kritikusok szerint ez veszélyes figyelemeltereléshez vezet.
A kutatások ezt alátámasztják. 2022-ben a Vi Bilagare svéd autós magazin megmérte, mennyi időbe telik a járművezetőknek olyan műveletek elvégzése, mint egy új rádióállomás kiválasztása vagy a hőmérséklet beállítása, miközben 110 kilométer/órával haladnak. 11 érintőképernyős autót hasonlítottak össze egy régebbi, valódi gombokkal ellátott modellel. A régi autóban a vezetők körülbelül tíz másodperc alatt elvégezték az összes feladatot, ezalatt az autó körülbelül 300 métert tett meg. A legrosszabbul teljesítő modern autóban (egy MG Marvel R) ugyanezek a feladatok 45 másodpercet vettek igénybe, ezalatt az autó 1,4 km-t tett meg. Még a legjobban teljesítő modellekben (a drága svéd Volvo és az olcsó román Dacia) is több másodperccel tovább tartott a tesztelés, mint a régi autóban.
Egy másik, 2024-ben a SINTEF, egy norvég szerződéses kutatószervezet kutatói által végzett tanulmányban szemmozgás-követő kamerákkal hasonlították össze, hogy a vezetők mennyi ideig voltak figyelmetlenek, miközben különböző feladatokat végeztek az érintőképernyőn. Még a leggyorsabb feladat - a hőmérséklet megváltoztatása - is átlagosan három és fél másodpercig tartott, amely alatt a vezető nem nézett az útra. Egy új rádióállomás keresése 11 másodpercet vett igénybe, egy új cím bevitele a navigációs rendszerbe pedig 16 másodpercet. A brit Transport Research Laboratory 2020-ban közzétett elemzése szerint az érintőképernyők jobban rontják a vezető reakcióidejét, mint a törvényes alkoholfogyasztási határérték túllépése.
A biztonsági szervezetek is kezdenek erre figyelni. Januártól az Euro NCAP, az Európában értékesített autók biztonsági besorolását végző szervezet új szabályai értelmében egyetlen autó sem kaphat ötcsillagos értékelést, ha bizonyos fontos funkciók - például a jelzőfények vagy az ablaktörlők - nem valódi kapcsolókkal vezérelhetők. Az Euro NCAP biztonsági irányelvei nem rendelkeznek jogi erővel, az autógyártók azonban értékesítési érvként használják a besorolásokat.
Azok az autógyártók, akik visszatérnek a gombokhoz, más előnyöket is élvezhetnek. Sok sofőr nem a biztonsági okok miatt nem szereti az érintőképernyőket, hanem azért, mert bonyolultnak és bosszantónak tartja a használatukat. A Volkswagen, a Hyundai és a Porsche többek között azzal indokolja, hogy a sofőrök nem szeretik a képernyőket, ezért az új modelljeikben legalább néhány gombot visszaállítottak. De az innováció nem áll meg. Még ha az érintőképernyők népszerűsége csökken is, sok gyártó a hangvezérlés felé fordítja a figyelmét - de ez már egy másik cikk témája.
Lehet, hogy nem a Tesla Model S volt az első érintőképernyős autó, de minimalista utasterével és hatalmas színes kijelzőjével trendet teremtett. Ma már szinte minden új autó high-tech, futurisztikus képernyővel van felszerelve, amely a légkondicionálótól a navigációs rendszeren át a zenehallgatásig mindent irányít. Még az olyan biztonsági funkciók is, mint az automatikus sávtartás, néha a képernyőn keresztül vezérelhetők. De biztonságosak-e az érintőképernyők?
A vád oldalának érvei egyértelműek. Ha a vezetés közbeni okostelefon-képernyőn való babrálás elvonja a figyelmet, és ezért veszélyes (és sok országban bírságot is von maga után), akkor az autó képernyőjével való hasonló tevékenység valószínűleg szintén kockázatos. A járművezetők megtanulhatják a fizikai vezérlők helyét, és a gombokat a szemüket az útról el sem véve nyomhatják meg (nem utolsósorban azért, mert a leghasznosabbak közül sok a kormányon található). Az érintőképernyő nem ad fizikai visszajelzést, ami ezt sokkal nehezebbé teszi. És mivel a képernyőnek tucatnyi feladatot kell ellátnia, egy adott beállítás megtalálása gyakran több almenü átlapozását jelenti. A kritikusok szerint ez veszélyes figyelemeltereléshez vezet.
A kutatások ezt alátámasztják. 2022-ben a Vi Bilagare svéd autós magazin megmérte, mennyi időbe telik a járművezetőknek olyan műveletek elvégzése, mint egy új rádióállomás kiválasztása vagy a hőmérséklet beállítása, miközben 110 kilométer/órával haladnak. 11 érintőképernyős autót hasonlítottak össze egy régebbi, valódi gombokkal ellátott modellel. A régi autóban a vezetők körülbelül tíz másodperc alatt elvégezték az összes feladatot, ezalatt az autó körülbelül 300 métert tett meg. A legrosszabbul teljesítő modern autóban (egy MG Marvel R) ugyanezek a feladatok 45 másodpercet vettek igénybe, ezalatt az autó 1,4 km-t tett meg. Még a legjobban teljesítő modellekben (a drága svéd Volvo és az olcsó román Dacia) is több másodperccel tovább tartott a tesztelés, mint a régi autóban.
Egy másik, 2024-ben a SINTEF, egy norvég szerződéses kutatószervezet kutatói által végzett tanulmányban szemmozgás-követő kamerákkal hasonlították össze, hogy a vezetők mennyi ideig voltak figyelmetlenek, miközben különböző feladatokat végeztek az érintőképernyőn. Még a leggyorsabb feladat - a hőmérséklet megváltoztatása - is átlagosan három és fél másodpercig tartott, amely alatt a vezető nem nézett az útra. Egy új rádióállomás keresése 11 másodpercet vett igénybe, egy új cím bevitele a navigációs rendszerbe pedig 16 másodpercet. A brit Transport Research Laboratory 2020-ban közzétett elemzése szerint az érintőképernyők jobban rontják a vezető reakcióidejét, mint a törvényes alkoholfogyasztási határérték túllépése.
A biztonsági szervezetek is kezdenek erre figyelni. Januártól az Euro NCAP, az Európában értékesített autók biztonsági besorolását végző szervezet új szabályai értelmében egyetlen autó sem kaphat ötcsillagos értékelést, ha bizonyos fontos funkciók - például a jelzőfények vagy az ablaktörlők - nem valódi kapcsolókkal vezérelhetők. Az Euro NCAP biztonsági irányelvei nem rendelkeznek jogi erővel, az autógyártók azonban értékesítési érvként használják a besorolásokat.
Azok az autógyártók, akik visszatérnek a gombokhoz, más előnyöket is élvezhetnek. Sok sofőr nem a biztonsági okok miatt nem szereti az érintőképernyőket, hanem azért, mert bonyolultnak és bosszantónak tartja a használatukat. A Volkswagen, a Hyundai és a Porsche többek között azzal indokolja, hogy a sofőrök nem szeretik a képernyőket, ezért az új modelljeikben legalább néhány gombot visszaállítottak. De az innováció nem áll meg. Még ha az érintőképernyők népszerűsége csökken is, sok gyártó a hangvezérlés felé fordítja a figyelmét - de ez már egy másik cikk témája.