Franczy

Kudarcot vallhat a lézeres rakétavédelem?

[NewScientist] Ahogy az a közelmúltban nyilvánosságra került, az amerikai hadsereg légijárművekre szerelhető, elsősorban rakétaelhárításra alkalmas lézerfegyverek fejlesztésébe kezdett. Egy izraeli akadémikus véleménye szerint azonban az amerikai kormány 1,1 milliárd dolláros költségvetésű fejlesztési projektje könnyen kudarcot vallhat.

Nathan Kopeika, a Ben-Gurion Egyetem egyik professzora ugyanis a múlt héten egy Floridában megrendezett konferencián a hallgatóság előtt kifejtette azon véleményét, miszerint az Airborne Laser (ABL) projekten dolgozó mérnökök minden valószínűség szerint megfeledkeztek a légkörben megtalálható, aeroszolnak is nevezett parányi porrészecskék hatásairól. A professzor szerint ezek a légköri részecskék annyira szétszórják és ezáltal gyengítik a lézerfény sugarát, hogy így lényegében képtelenség lesz majd rakétákat lézerrel megsemmisíteni.

Az 1996-ban az Amerikai Légierő által elindított ABL projekt leglényegesebb célkitűzése az, hogy olyan Boeing 747 Jumbo Jeteket hozzanak létre, melyek a rájuk telepített lézerfegyverekkel képesek lesznek az ellenséges rakéták levegőbeli megsemmisítésére. Az ehhez szükséges rendkívül erős lézersugár egy pillanat alatt képes megsemmisíteni a levegőben a célpontja felé repülő rakétát, mely így nem okozna semmilyen kárt sem. Szakértők szerint amennyiben Kopeika professzornak igaza van az atmoszférában található apró részecskéket illetően, akkor az egész lézerfegyver projekt kudarcot vallhat.


A terv

"A légkörben két, a lézerfényre negatív hatást gyakorló tényező van jelen. Az egyik az optikai turbulencia jelensége, a másik pedig az aeroszol fénytörés jelensége." - fejtette ki véleményét Kopeika, aki elmondta, hogy a projekt szempontjából az utóbbi jelenség hátrányosabb. Kopeika kutatásai szerint, míg az optikai turbulencia miatt 100 kilométeres távolságon csak 1 méteres sugárban szóródik szét a lézerfény, addig az aeroszol fénytörés miatt ugyanekkora távolságon belül már akár 1 kilométeres sugárban is szétszóródhatnak a lézersugarak, ez pedig használhatatlanná teszi az ilyen lézeres katonai berendezéseket.


Már folyik az átépítés

Richard Garcia, az ABL projekt vezetője a napokban tett nyilatkozataiban elmondta, hogy őt nem ejtik kétségbe az izraeli professzor tézisei, mert elmondása szerint az új katonai lézerek olyan erősek lesznek, hogy még nagyon szennyezett és poros levegőben is hatásosak maradnak majd. Erre csak annyit lehet mondani, hogy idővel majd kiderül, kinek is van igaza az ügyben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Raven #7
    Megnézném azt a tükröződő felületet, ami csilivili marad a légkörbe lépés után...