SG.hu
Az indiai Chandrayaan-3 misszió holdjárója kigördült a Holdra
India Chandrayaan-3 küldetésének holdjárója megtette első útját a Hold felszínén csütörtökön, egy nappal azután, hogy az ország történelmet írt azzal, hogy űrjárműve elsőként szállt le a déli pólus közelében.
A holdjáró legördült a Vikram leszállóegységről, és "India sétát tett a Holdon!" - fogalmazott az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO). A Chandrayaan-3 Vikram leszállóegysége a terveknek megfelelően szerdán landolt a Föld kísérőbolygójának déli pólusánál. Korábban csupán három ország - az Egyesült Államok, a korábbi Szovjetunió és Kína - hajtott végre sikeres holdra szállást. A 26 kilogramm súlyú Pragján rover (amelynek neve bölcsességet jelent szanszkritül), a Vikram leszállóegység gyomrában érkezett a Holdra. Miután a landolás miatt keletkezett por elült, a Vikram kinyitotta a rámpáját, hogy a Pragján legördülhessen rajta a Hold felszínére.
A holdjáró a következő napokban a sziklák és a kráterek között haladva gyűjt adatokat és készít képeket, amelyeket visszaküld a Földre, ahol elemzik majd azokat. A Pragján két műszerrel deríti fel, hogy milyen ásványi anyagok találhatók a Hold felszínén, és tanulmányozza a talaj kémiai összetételét. A holdjáró a leszállóegységgel kommunikál, amely a Chandrayaan-2 küldetés még mindig a Hold körül keringő egységére továbbítja az adatokat, és az anyag onnan érkezik a Földre. Az ISRO tájékoztatása szerint a rover másodpercenként egy centimétert tesz meg, a Hold porában hagyott nyomán látható az űrhivatal logója, amit a jármű kerekeibe ágyaztak.
A holdra szállás napja egybeesett a holdi nap kezdetével. A Holdon egy nap 28 földi napig tart, a leszállóegységnek és a rovernek 14 nap áll rendelkezésére, hogy akkumulátorait a napfényből feltöltse. Amint a holdi este leszáll, az egységek kikapcsolnak, és befejezik a munkát. Egyelőre nem világos, hogy a következő holdi napon újraélednek-e.
A Chandrayaan-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából. A szerdai sikeres landolás különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben - vélhetőleg szoftverhiba miatt - megsemmisült. A Chandrayaan-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. A Holdon fontos ásványi anyagok lehetnek, de a Chandrayaan-3 fő célja, hogy vizet keressen. A tudósok szerint a déli sarki régió óriási krátereinek mélyén, ahová sohasem jut el a napfény, jég lehet, ami kulcsfontosságú lenne a jövőben egy emberlakta holdbázis fenntartásához. Emellett a Marsra és más távoli célállomásokra tartó űrhajók hajtóanyag-ellátására is használhatnák.
A holdjáró legördült a Vikram leszállóegységről, és "India sétát tett a Holdon!" - fogalmazott az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO). A Chandrayaan-3 Vikram leszállóegysége a terveknek megfelelően szerdán landolt a Föld kísérőbolygójának déli pólusánál. Korábban csupán három ország - az Egyesült Államok, a korábbi Szovjetunió és Kína - hajtott végre sikeres holdra szállást. A 26 kilogramm súlyú Pragján rover (amelynek neve bölcsességet jelent szanszkritül), a Vikram leszállóegység gyomrában érkezett a Holdra. Miután a landolás miatt keletkezett por elült, a Vikram kinyitotta a rámpáját, hogy a Pragján legördülhessen rajta a Hold felszínére.
A holdjáró a következő napokban a sziklák és a kráterek között haladva gyűjt adatokat és készít képeket, amelyeket visszaküld a Földre, ahol elemzik majd azokat. A Pragján két műszerrel deríti fel, hogy milyen ásványi anyagok találhatók a Hold felszínén, és tanulmányozza a talaj kémiai összetételét. A holdjáró a leszállóegységgel kommunikál, amely a Chandrayaan-2 küldetés még mindig a Hold körül keringő egységére továbbítja az adatokat, és az anyag onnan érkezik a Földre. Az ISRO tájékoztatása szerint a rover másodpercenként egy centimétert tesz meg, a Hold porában hagyott nyomán látható az űrhivatal logója, amit a jármű kerekeibe ágyaztak.
A holdra szállás napja egybeesett a holdi nap kezdetével. A Holdon egy nap 28 földi napig tart, a leszállóegységnek és a rovernek 14 nap áll rendelkezésére, hogy akkumulátorait a napfényből feltöltse. Amint a holdi este leszáll, az egységek kikapcsolnak, és befejezik a munkát. Egyelőre nem világos, hogy a következő holdi napon újraélednek-e.
A Chandrayaan-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából. A szerdai sikeres landolás különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben - vélhetőleg szoftverhiba miatt - megsemmisült. A Chandrayaan-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. A Holdon fontos ásványi anyagok lehetnek, de a Chandrayaan-3 fő célja, hogy vizet keressen. A tudósok szerint a déli sarki régió óriási krátereinek mélyén, ahová sohasem jut el a napfény, jég lehet, ami kulcsfontosságú lenne a jövőben egy emberlakta holdbázis fenntartásához. Emellett a Marsra és más távoli célállomásokra tartó űrhajók hajtóanyag-ellátására is használhatnák.